Régóta hallani kósza híreket, városi legendákat egyes szegényebb néprétegekről, akik munka helyett inkább hátrányos helyzetüket meglovagolva igyekeznek még több pénzhez jutni, természetesen az állami segítségnyújtást kihasználva. Fiktíven örökbe adott és a családtagok által később örökbe fogadott gyermekekről hallani, a lakásvásárlási támogatással való visszaélés különféle taktikáiról, a papíron elvált szülők és a dupla családi pótlék történetéről, anyákról, akik csecsemőik fejére zacskót húznak annak reményében, hogy a fellépő oxigénhiány miatti fejlődési rendellenességek következtében megemelt támogatásokban részesüljenek, vagy azokról, akik elemlámpával világítanak az újszülöttek szemébe, hogy látásuk károsodjon.

A történetek igazságtartalmára eleddig nem derült fény, az egyetlen közös – a vélelmezett visszaélőkön kívül – az volt bennük, hogy senki nem merte saját nevével vállalni az állításokat. Talán éppen ezért kavart hatalmas port az azóta elhíresült edelényi közgyűlés, illetve Molnár Oszkár polgármester úr június 24-i felszólalása, mely szerint több, javarészt cigányok lakta településeken általános, hogy a várandós nők gumikalapáccsal ütik a hasukat, vagy gyógyszereket szednek annak érdekében, hogy fogyatékos gyermekük szülessen.

A téma felvetése gátakat szakított át, hiszen valaki hangot és arcot adott azoknak a vélekedéseknek, amelyek a munkából élő társadalmi rétegeket oly régóta és egyre intenzívebben foglalkoztatják. A hang ráadásul egy köztiszteletnek örvendő politikushoz, mi több, parlamenti képviselőhöz, Molnár Oszkárhoz, Edelény polgármesteréhez tartozik. Molnár Oszkár egy olyan város lakója, amelyről eddig a magyarok java része valószínűleg azt sem tudta, merre keresse a térképen. Egy olyan borsodi kisváros vezetője, amelyik hazánk egyik legelmaradottabb régiójának, a Bódva folyó völgyének kapujában fekszik, ahol a társadalom egytizede cigány. Egy olyan ember, aki maga is a cigánysoron nőtt fel, aki gyermekkorától kezdve, több évtizedes munkája során is egyre inkább megismerte az ország leszakadó rétegeit.

Az edelényi polgármester milliók gondolatait fogalmazta meg, így nem csoda, hogy mára az ország egyik legismertebb emberévé vált. Találkozásunkkor éppen a fővárosban járt, beszélgetésünk előtt a Nagykörúton tettünk egy alig pár száz méteres sétát – szinte minden szembejövő felismerte, volt hozzá egy-két jó szava, megállította, hogy kezet rázhasson vele, biztosítsa támogatásáról.

Molnár Oszkár, aki eddig legfeljebb szűkebb pátriájában lehetett ennyire ismert, az elmúlt hetekben ugyanezt tapasztalja országszerte. Hogy mennyire egyöntetű az emberek vélekedése vele kapcsolatban, ahhoz elegendő az egyik kereskedelmi televízió reggeli műsorának napi szavazásait megtekinteni. Egy héten belül kétszer is foglalkoztak a kirobbant edelényi üggyel.

Az egyik kereskedelmi televízió riportműsorának vezetői tették fel a kérdést a hét elején, lemondatnák-e Edelény polgármesterét. A nézők 77 százaléka válaszolt nemmel. Két nap múlva egy újabb kérdésben azt tudakolták, elhiszik-e a nézők, hogy a terhes nők szándékosan károsítják gyermekeik egészségét gyógyszerekkel. 88 százalék elhiszi, 12 százalék szerint nem tudatosan ártanak magzataiknak, viszont a harmadik lehetőségre, miszerint uszítás a fentieket állítani, olyan kevesen szavaztak, hogy az eredmény mérhetetlen volt.

A magyar társadalom egységes véleménye mellbevágó. Molnár Oszkár ellen ehhez képest állítólag több mint négyszáz feljelentés érkezett a bíróságokra. A médiában persze pro és kontra megszólaltak a megélhetési kommentátorok. Az azonban, hogy mi az oka vihart kiváltó mondatainak, érthetetlen módon elsikkadt a botrányhírek között. Egyáltalán lehetséges-e, hogy egy leendő anya képes legyen kárt tenni születendő vérében?

– Már nagyon régóta lehetett hallani térségünkben ezeket a híreket, eleinte nem foglalkoztam ezzel a dologgal, nem is akartam elhinni. Megkeresett viszont egy illető, akit most nyilvánvaló okok miatt nem szeretnék megnevezni, egy hivatalos személy, aki bizonyítékokkal szolgált ezzel kapcsolatban – mondja a polgármester.

Molnár Oszkár pár héttel ezelőtt még azt nyilatkozta, ismeretlen tettesek ellen kíván feljelentést tenni az ügyben, ám pár nappal ezelőtt ettől elállt ettől.

– Az elmúlt két hét médianyomása elegendő volt ahhoz, hogy ez az illető ne merjen nyilvánosan tanúskodni. Ha lehetőség nyílik arra, hogy védett tanúkkal, név nélkül tehessenek feljelentést, ahogy azt országszerte több ember is jelezte már az ügy kirobbanása óta, készek megosztani a bírósággal tapasztalataikat.

A probléma ugyanis nem egyedül Borsod megyét érinti. Molnár Oszkárral több dunántúli település is felvette a kapcsolatot, hasonló eseményekről beszámolva. Természetesen név nélkül nehéz lenne bármit is tényként kezelni, ezért igyekeztünk megvizsgálni, mennyi valóságtartama lehet a szörnyű hírnek.

A polgármester értesülései szerint az anyák sok esetben Rivotrilt szednek annak érdekében, hogy károsodott egészségű vagy értelmű gyermekeik után nagyobb családi pótlékhoz jussanak. A Rivotril tabletta 0,5 illetve 2 mg-os kiszerelésben kapható vényköteles gyógyszer, melyet elsősorban epilepszia, szorongásos, illetve pánikbetegségek kezelésére alkalmaznak. Hosszabb idejű kezelés alatt fennáll a függőség kialakulásának veszélye, így kizárólag orvosi felügyelet mellett szedhető. A kúra alatt az alkohol fogyasztása teljes mértékben tiltott, várandós nők esetén a készítmény ellenjavallt.

A betegtájékoztató szerint a várandósság késői szakaszában, vagy a szülés folyamán beszedett tabletták alacsony testhőmérsékletet, izomgyengeséget és táplálkozási nehézségeket okoznak, a szülést követően rendszertelen szívműködés, fizikai függőség és elvonási tünetek is jelentkezhetnek a csecsemőknél. Fennáll ezenkívül a vetélés, halvaszülés lehetősége is. Mellékhatásként, melyek a születendő gyermekre is kiterjedhetnek, többek között légzési nehézséget, vér- és májfunkció-problémákat, korai szexuális fejlettséget, szívelégtelenséget, látászavart, pszichotikus és viselkedési zavarokat is okozhat. Nyilvánvalóan a fejletlenebb szervezetekre ezek fokozottabb hatása érvényesül. Függő anyák gyermekei esetében a méhen belüli növekedés elmaradása és komplex idegrendszeri zavarra utaló tünetek jelentkezhetnek, melyek „újszülött kori megvonási tünetegyüttes” néven foglalhatók össze, és az ilyen körülmények között világra jövő újszülöttek 60-70 százalékát érintik.

Világszerte állatkísérletekkel bizonyították, hogy a Rivotril fő hatóanyaga, a clonazepam az esetek nagy részében születési rendellenességeket, de akár halvaszületést is okozhat.

A gyógyszerre egyébként igen nagy a kereslet az internetes fórumokon. Sokan ajánlják a fogyás elősegítésére, de marihuána vagy heroin helyett is. Ez utóbbiak esetében mindenképpen költségkímélőbb, hiszen egészségügyi támogatással fogyasztói ára mindössze 63 forint, de egyszerű társadalombiztosítással is hozzá lehet jutni 573 forintért. Sok internetes oldal foglalkozik a legújabb kábítószeres jelenséggel, a rivotril-függőséggel is. Mellesleg a fórumokon több ezer forintot kínálnak egy-egy receptért vagy bontatlan csomagért.

Több helyen tanácsokkal látják el a kezdő rivotrilozókat: csak annyit kell mondani a háziorvosnak, hogy önkéntelen dühkitörések ellen van szükség valamilyen gyógyszerre – írják több helyen is. Olvasni azonban olyan hozzászólásokat is, melyekben idős emberek rokonai panaszkodnak arra, hogyan fenyegették meg, vagy rabolták ki egy-egy receptért hozzátartozóikat.

– Pontosan tudjuk, hogy a gyermekek mekkora részét érinti megyénkben a fogyatékosság. Borsodban 11,5 százalékuk úgynevezett „sajátos nevelési igényű”. Ez az országos átlag duplája – sorolja a számokat a polgármester. – Az országos átlagban is érdekes tendencia figyelhető meg. Amíg a 2001–2002-es tanévben ötvenkétezer, az elmúlt tanévben, miközben a gyermeklétszám jelentős mértékben csökkent, az ilyen gyermekek száma elérte a hetvenhatezret.

Az hogy egy csökkenő számú populációban radikálisan növekedjék egy jellegzetes betegségtünet, csakis külső beavatkozással magyarázható, hiszen normális esetben a gyermekek számának csökkenésével arányosan kellene csökkennie a „sajátos nevelési igényű” gyermekek számának is. Mivel jelenlegi törvényeink nem engedik meg, hogy nemzetiségi alapon külön statisztikákat állíthassanak fel, nem lehet tudni, hogy ennek a hatalmas tömegnek mekkora hányada melyik népcsoporthoz tartozik. Molnár Oszkár azonban azt is megemlítette, hogy óvatos számításokba bocsátkozhatunk a különböző orvosi szakkönyvek alapján.

– A SOTE oktatóinak 2005-ben megjelent tanulmánykötete, „A várandós nő gondozása” című gyűjtemény egyik fejezete a cigány származású anyákról szól. A szerző úgy fogalmaz, hogy a cigány származású nők életvitele számos esetben olyan jellegű lehet, ami megnöveli a terhesség alatti kockázatokat: a terhesség alatt isznak, drogoznak, dohányoznak, gyógyszert szednek, amivel eleve rontják megszületendő gyermekeik esélyeit. Én az ellen próbálok tenni és harcolni, hogy ne az legyen a kérdés, cigány-e vagy sem, hanem egyszerűen csak annyi, a nők ne árthassanak a gyermeküknek, se gyógyszer szedésével, se dohányzással, se egyéb módon. A társadalomnak is csak az lehet az érdeke, hogy egészséges gyermekek szülessenek és nőjenek fel – fogalmazza meg szélmalomharca okát.

Hazánkban a sajátos nevelési igényű (sni) gyermekek tekintetében hatalmas változások történtek az elmúlt évtizedben. A 2001–2002-es tanévben a gyermekek 3,6 százaléka volt sni, ez 2006–2007-re 5 százalékra emelkedett, majd a következő tanévben már a gyermekek 6,5 százaléka tartozott ehhez a csoporthoz. Vagyis egy év alatt annyival nőtt a számuk, mint korábban fél évtized alatt. Ez az átlag rossz, de ehhez mérten a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 11,5 százalék tényleg kirívóan magas, ráadásul nem is ez a megye áll az első helyen országos szinten.

Az elmúlt éveket tekintve a következő adatokra bukkanhatunk az Oktatási Minisztérium honlapján: a 2001–2002-es tanévben 46 573 sni gyermek járt iskolába, alig öt évvel később már 61 585. Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy a magyarországi népességszaporulat ez alatt az idő alatt is egyre nagyobb mértékben csökkent, és míg az évezred elején majdnem 950 ezer gyermek koptatta az iskolák padjait, a vizsgált időszak végén majdnem százezerrel kevesebb. A sajátos nevelést igénylő gyermekek közül azonban a magas fokú fogyatékkal élők száma változatlan maradt ez idő alatt, csak az enyhe fokú fogyatékosok száma növekedett.

A statisztikák óvodás kortól kísérik végig az sni gyermekek életútját, azonban ezeket a táblázatokat vizsgálva érdekes eredményt látunk. Az óvodások között ugyanis a később iskoláskorúak kevesebb mint egytizede jelenik csak meg.

– Vannak olyan megyék, ahol szinte ismeretlen fogalom az sni – meséli Molnár Oszkár. – Heves megye vezeti a sort, ott 20 százalék feletti az sni gyermekek aránya. Szabolcs-Szatmár-Beregben a második legmagasabb, Borsod az országos átlag duplájával csak a harmadik.

Előkelő helyet foglal el Somogy, Baranya, Hajdú-Bihar, Békés és Tolna-megye is. Érdekes módon a nagy számban cigányok által lakott Nógrád megyében szinte alig élnek sajátos oktatási igényű tanulók, míg az országos átlaghoz képest elenyésző számú cigány lakossággal rendelkező Veszprém megyében magas az sni gyermekek aránya.

Azt, hogy az sni gyermekek között mekkora a cigányság aránya, egyelőre homály fedi, miképpen azt is, szülői mulasztás vagy szándékos akarat, genetika vagy egyszerűen a véletlen hozta már születésükkor egyenlőtlen helyzetbe ezeket a gyermekeket. Az azonban tény, hogy 1998 előtt – akkoriban még külön statisztikát vezettek a roma lakosságot mérve –, a még eltérő tantervű iskoláknak nevezett oktatási intézményekben kilencven százalékban kisebbségi diákok tanultak, míg húsz évvel korábban arányuk alig érte el a húsz százalékot.

Meg kell tehát elégednünk a fenti számokkal – magunkban persze levonhatjuk a következtetéseket. Az mindenesetre bizonyos, hogy sem Molnár Oszkár állításait, sem ellenkezőjüket nem tudjuk teljes bizonyossággal kizárni vagy megerősíteni. Ha azonban bármely fél, legyen szó akár a jogvédő szervezetekről, melyek az utóbbi időben egyre élénkebb érdeklődést mutatnak a polgármester úr iránt, akár azokról az orvosokról, hivatalnokokról, védőnőkről, akik a támogatásokkal való visszaélést kívánják bebizonyítani, perre viszi az ügyet, Magyarország történetének legviharosabb hónapjai állnak előttünk.

– Nem csak a szülőknek jár az emelt összegű állami normatíva az sni gyermekek után, az őket befogadó, integrált oktatást nyújtó intézmények is plusztámogatásban részesülnek – folytatja a felsorolást Edelény polgármestere. – A fogyatékosság súlyosságától függően egy-egy gyermek után az iskolák dupla vagy tripla normatívát hívhatnak le a központi büdzséből, aminek óriási költségei vannak. Ezt az állami normatívát ráadásul az önkormányzatoknak kell kiegészíteniük, mivel a központi költségvetés nem fedezi.

Molnár Oszkár szerint amellett, hogy a gyógyszereket szedő asszonyok gyermekeik egészségét veszélyeztetik, az államot és az önkormányzatokat is megkárosítják:

– Idén Edelényben az oktatási intézmények költségvetéséhez negyven százalékot kellett hozzátennie az önkormányzatnak. Százmilliókról beszélünk edelényi szinten, ami csak egy tizenegyezer fős kisváros!

Akár igaz a feltételezés, akár nem, egy biztos: a magyar társadalom óriási bajban van, nemcsak gazdaságilag, de erkölcsileg is. Ha valótlanok az állítások, meg kell találni a magyarázatát, hogy az ország négyötöde miért hisz abban, hogy valakik nyereségvágyból ártanának saját csecsemőiknek, ha pedig a Molnár Oszkár által mondottak bizonyosodnak be, akkor azt, hogyan juthat el odáig egy anya, hogy gazdasági boldogulását előbbre tartsa, mint gyermeke életét.

– A gyökereket az elmúlt hét év kormányzásában kell keresni – válaszolja meg a kérdést a polgármester. – Az új kormányé lesz majd a felelősség, hogy feloldja ezeket a társadalmi feszültségeket, különben nagyon nagy baj lesz.

Gerhát Petra

Anyagi előnyök, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő szülőket érintik:

1. Ha valaki értelmi fogyatékkal élő gyermeket nevel, először is magasabb összegű családi pótlékra jogosult, mely az alanyi jogon szülőknek járó összeg 165 százalékát jelenti – a gyermek 18 éves koráig!

2. 18 éves kor felett a fogyatékkal élő személynek jár a magasabb összegű családi pótlék, saját jogon, akárcsak a közgyógyellátás, ami az emelt szintű családi pótlék függvénye.

3. Az a nagykorú hozzátartozó, aki az sni gyermek ápolásáról, gondozásáról gondoskodik, a gyermek nagykorúvá válásáig ápolási díjra jogosult.

4. Az anya a gyermek 10 éves koráig otthon maradhat, eddig jár neki a gyes.

5. Amint a gyermek betöltötte a 18. életévét, alanyi jogon 100 százalékos rokkantsági nyugdíjra jogosult.

6. Az alsó tagozatos gyermekek után anyagi helyzettől függően ingyenes tankönyv és étkeztetés, valamint utazási költségtérítés jár, a felső tagozatot végzők után is csak 50 százalékos étkezési hozzájárulást kell fizetni.

7. A szülők igényelhetnek közüzemi kompenzációt is.