Bundestag-elnök: Magyarország megérkezett
Itt az ideje, hogy a magyar költők új metaforákat keressenek hazájuk helyzetének jellemzésére, mert Magyarország nem kelet és nyugat között ingázó kompország többé, hanem szilárd helye van Európa közepén - hangsúlyozta Wolfgang Schäuble, a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke kedden Berlinben a magyarországi határnyitás 30. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.
A politikus rámutatott, Magyarország súlyos kockázatot vállalt azzal, hogy 1989. szeptember 10-én megnyitotta határát a mintegy 200 ezer keletnémet menekült előtt, nemcsak azért, mert 80 ezer szovjet katona tartotta megszállás alatt az országot, hanem azért is, mert a Szovjetunió addig valamennyi szabadságtörekvést vérbefojtott az uralma alá hajtott térségben.
Azonban a magyarok mégis segítettek a németeknek, aminek révén az elnyomást egy „közös szabadságélmény” váltotta fel. A németek azóta is hálásak ezért, és ez az érzés a következő évtizedekben sem szűnik meg – mondta a Bundestag elnöke.
Kiemelte: a németek mindig is közös határ nélküli szomszédos országként tartották számon Magyarországot, és ez a baráti szomszédi kapcsolat 1989-ben „új dimenzióba lépett”.
Harminc év után elmondható, hogy már az európai „normalitás”, a „fárasztó hétköznapok” korszaka zajlik, a normalitáshoz pedig hozzátartozik, hogy a családi, szomszédsági kapcsolatokban vannak nézeteltérések.
Az „európai sokszínűséget” is az egymástól eltérő perspektívák sokasága alkotja, és az Európai Unió erényei közé tartozik az érdekek kiegyenlítése, a törekvés a kompromisszumra és a „közös európai megoldásokra” – mondta Wolfgang Schäuble.
Hozzátette, hogy az EU-n belüli mozgás, letelepedés és munkavállalás szabadsága jól mutatja az eltérő nézőpontok jelentőségét. Kétségtelen, hogy ez a szabadság sok esélyt, lehetőséget jelent, különösen a fiataloknak, de félelmet is okoz, ahol elvándorlás sújtja a társadalmat. Az pedig „nem veszélytelen”, ha ezekre az érzésekre politikát építenek, hiszen „a félelmekről nem lehet tárgyalni”.
Csak az értheti meg, hogy miért oly fontos a nemzeti önállóság és kultúra megóvása a közép-, és kelet-európai népeknek, aki megismeri, hogy miként harcoltak ezek a népek évtizedekig az önállóságukért. A frissen visszanyert szuverenitás nézőpontjából másként festenek a dolgok. Ugyanakkor „aki megpróbálja kijátszani egymással szemben az európai egyesülést és a nemzeti önazonosság iránti igényt, az nem erősíteni, hanem gyengíteni fogja Európát” – fejtette ki a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.
Az egymás iránti érdeklődés, kíváncsiság és saját nézőponttól eltérő perspektívák megértése és elfogadása kell ahhoz, hogy kialakuljon egy „igazi európai perspektíva”, és „konstruktív döntéseket” hozzon a közösség. Ez pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa helytálljon a globális versenyben – mondta Wolfgang Schäuble, aláhúzva, hogy egyetlen európai ország sem tud egymagában megbirkózni a „határokon átívelő kihívásokkal”.
„Magyarország és Németország egyenrangú partner és NATO-szövetséges, és barátok az egyesült Európában. Ki gondolta volna ezt harminc évvel ezelőtt?” – vette fel a Bundestag elnöke, arra bíztatva a magyar költőket, hogy a kompország helyett találjanak más metaforát stabilan Európához tartozó hazájuk jellemzésére.
A több száz vendég – köztük magas rangú német és magyar politikusok – részvételével tartott ünnepség másik szónoka, Kövér László, az Országgyűlés elnöke ugyancsak sikeresnek nevezte a magyar-német kapcsolatok utóbbi harminc évét. Kiemelte, hogy a határnyitás emlékezete és az azóta eltelt évek tapasztalatai alapján lehet bízni abban, hogy magyarok és németek a barátság és a kölcsönös tisztelet szellemében együttműködve a jövőben is komoly sikerekre hivatottak, és ezzel nagyban hozzá tudnak járulni Európa megerősítéséhez.
Hozzátette, hogy a magyaroknak történelmük során azért volt olyan drága a szabadság, hogy a vérüket is hajlandóak voltak ontani érte, mert egyet jelentett az önazonosság,a nyelv és a kultúra megőrzésének lehetőségével.
Ez „így volt 1956-ban és 1989-ben, és így van ma is” – mondta az Országgyűlés elnöke.
Aláhúzta: Európa számos súlyos kihívás előtt áll, amelyeket csak az erők összpontosításával lehet megválaszolni. Azonban „életbe vágó, és Európa jövőjét alapvetően meghatározó kérdés”, hogy ez az erőösszpontosítás„ ”a birodalmi logika szerint„, az önállóságát őrizni akaró erők legyűrésével, vagy pedig demokratikus módon, szabad akarattal és a közös érdekekre építve történik-e meg.
”Harminc év után jogos elégedettséggel tekintünk együttműködésünk eredményeire, az együtt elért sikerekre, és a mérlegkészítés során bátran könyveljük a pozitív oldalra a harminc év során tapasztalt politikai szemléletbeli különbségeinket és nézeteltéréseinket is, hiszen kölcsönösen tanulhatunk egymás különbözőségeiből is, ha mindig tiszteletben tudjuk tartani azokat„ – hangsúlyozta Kövér László, hozzátéve: ”mindezek együttvéve erőt és lendületet, elszánást és magabiztosságot adnak a közös munka folytatásához„.
A magyar kormány harminc éve, 1989. szeptember 10-én jelentette be, hogy egyoldalúan felfüggeszt egy 1969-ben kötött magyar-NDK megállapodást, miszerint a felek nem engedik tovább egymás állampolgárait olyan harmadik országba, ahová nincs érvényes úti okmányuk. Ezzel elhárult a jogi akadálya annak, hogy a Magyarországon veszteglő NDK-s menekültek átkeljenek Ausztriába, és onnan elérjék menekülésük célországát, az akkori NSZK-t.
Az intézkedés 1989. szeptember 11-én nulla órakor lépett hatályba. Három nap alatt 12 ezer NDK-állampolgár távozott Ausztrián át az NSZK-ba, november végéig pedig összesen mintegy 60-70 ezer keletnémet hagyta el hazáját Magyarországon keresztül. A magyar döntés lavinát indított el; két hónap sem kellett, és november 9-én ledöntötték a berlini falat.
