Bűnök járvány idején
Sajnos olyan biztosak lehettünk benne, hogy az alvilág kihasználja a válsághelyzetet, mint abban, hogy holnap reggel felkel a nap. Bizonyos vélekedések szerint ezek az emberek a vírusjárvány, illetve egyenesen a halál vámszedői.
Napról napra lehet hallani válságkezelés örvén elkövetett bűnesetekről. Fertőzött rokonokról szóló telefonhívások, álfertőtlenítés, soha meg nem érkező maszkok vagy éppen maszkban elkövetett bűncselekmények… Mindennek tükrében talán nem is annyira aggasztó a rendőrök, esetleg a katonák fokozott utcai jelenléte, mint ahogy az ellenzék állítja.
Régi trükkök új köntösben
Meglehetősen sok hangszeren játszik a járványt kihasználó alvilág. Először is nézzünk egy példát a közönséges csalásra! Egy négy telephelyet is működtető siófoki vállalkozót telefonon keresett egy nő, aki a pécsi ÁNTSZ munkatársának adta ki magát. Közölte, hogy a vállalkozónak fertőtleníttetni kell a telephelyeit, és be kell oltatnia a dolgozóit, különben lakatot tesz az üzemeire a hatóság. Az erre ajánlott „csomag” hétmillió forintba kerül, tette hozzá az asszony, és a pénzt sürgősen át kell utalni a megadott bankszámlaszámra. Csakhogy a hívó telefonszámát nem írta ki a vállalkozó mobilkészüléke. Ez gyanús lett neki, hiszen miért is titkolózna az ÁNTSZ? A rendőrség felderítette és elfogta a tettest.
Áthangolták a vírusra az úgynevezett unokázós alvilági telefonműfajt is. A bűnözők most azzal hívnak fel döntően idősebb embereket, hogy hozzátartozójuk, például az unokájuk megfertőződött, kórházba vitték, sürgősen pénzre van szüksége életmentő kezelésekhez. Varga Balázs alezredes, az ORFK Bűnmegelőzési Osztályának munkatársa a rádióban ezért arra kérte az időseket, hogy először is gyanakodjanak! Legjobb, ha csak az ismerős számokról érkező hívásokat veszik fel. Ha pedig mégis fogadnak ismeretlen hívásokat, mielőtt bármit cselekednének, egyeztessenek fiatalabb családtagjaikkal vagy akár az önkormányzattal. Az effajta csalók a járvány keltette félelemre, kósza rémhírekre játszanak, és arra törekednek, hogy riadalmat keltsenek a hívott félben – ami nem is olyan nehéz ebben az időszakban –, majd pedig gyors, át nem gondolt döntésekre kényszerítsék őket.
Nem az igazi
Hazai, de nemzetközi szinten is beindult a védőeszközök hamisítása, sőt, megjelentek a hamis, sokszor csodaszerként feltüntetett gyógyszerek is, noha a valóságban még nem létezik hatásos medicina a koronavírus-fertőzésre. Garamvölgyi László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács kommunikációs igazgatója arról beszélt, hogy feltűntek már hamis fertőtlenítőszerek, semmire sem jó maszkok is. De megérkeztek a speciális gyógynövénykeverékek is, jóllehet Szabó György, a bükki füvesember is figyelmeztetett már mindenkit, hogy az efféle készítmények alkalmatlanok a koronavírusos megbetegedések megelőzésére. Az említett szereket, maszkokat és miegyebeket házalók és internetes portálok kínálják. Csak márciusban hétezer olyan új internetes csoportot azonosítottak a hatóságok, amelyek a járvány hullámtarajain ajánlanak megvételre ezt-azt a nagyközönségnek. Az egész kontinensen megnőtt a kibertérben észlelhető „üzleti” aktivitás. Az Europol csak egyetlen szűk hét alatt több mint 34 ezer hamis maszkot foglalt le egy nemrég indított akciójában. És itt nem is a kicsalt pénz a lényeg. A hamisítványok legfőbb veszélye az, hogy alaptalan biztonságérzetet keltenek a vásárlóban.
Megesett az is, hogy a maszk éppenséggel jó volt, de a házalók nagyobb mennyiségben jutottak hozzá, és most abnormálisan magas áron kínálják. Darabját akár több ezer forintért az eredeti néhány száz helyett – tizenötezer forint volt a csúcs e téren. Egy hazánkban élő hondurasi üzletember pedig 220 ezer maszk eladásában állapodott meg az interneten egy amerikai céggel. Az amerikaiak ki is fizették a közel 30 milliós vételárat, maszkot azonban nem kaptak – a magyar rendőrség viszont megérkezett.
Budapest XXII. kerületében egy másik, igencsak veszélyes bűncselekménytípus is felbukkant. Speciális védőruhába bújt bűnözők járták a környéket, és biztonságos fertőtlenítést kínáltak 30 ezer forintos áron. Szakemberek úgy vélik, nem az álfertőtlenítés volt itt a lényeg, hanem az, hogy a háromfős csapat tagjai bejussanak a lakásba, és amíg egyikük leköti a tulajdonos figyelmét a fertőtlenítés színjátékával, addig két társa fel tudja kutatni az értékeket. Több kerületi polgár is jelezte, hogy ismeretlenek az önkormányzat, illetve bizonyos hivatalok, hatóságok nevében csengettek be hozzájuk. Karsay Ferenc, Budafok-Tétény polgármestere elmondta, hogy egyik legutóbbi fogadóóráján is téma volt az egyre aktívabbá váló csalók és tolvajok kérdése. A kerületben összesen hatvan önkormányzati személy tevékenykedik járványfronton; Karsay Ferenc figyelmeztetett, hogy a hivatalos szervek, intézmények munkatársai nem lépnek fel ilyen meglepetésszerűen. Először levélben, e-mailben vagy telefonon jelentkeznek, és amikor színre lépnek, igazolványt mutatnak. Kiderült, a házalók gyorstesztelést is kínálnak. Érdemes tudni azonban, hogy ilyet csak a mentőszolgálat kivonuló egységei végeznek.
Meglovagolja az alvilág a kijárási korlátozásokat is. Erzsébetvárosban például ételosztásra hivatkozva akartak adategyeztetés címén bejutni idősek lakásaiba.
Arc a maszk mögött
Ahogy már volt róla szó: a módszerek valójában már meglévő trükkök helyzethez igazított változatai. A bűnözők tipikus ajánlata, főként idősek részére a bankjegyek fertőtlenítése is. A csalók egyik meséje szerint a bankjegyeket ilyenkor el kell vinni a közelben parkírozó, speciálisan felszerelt autóhoz. „Ne tessék aggódni, mindjárt hozzuk is vissza…!” Békeidőben ilyenkor arra hivatkoznak az elkövetők, hogy sok hamis bankjegyet küldött szét véletlenül a nyugdíjintézet, ezért szükséges a vizsgálat…
Egyébként nem is gondolnánk, hogy milyen fontos szerepet kaphat most egyes bűncselekményekben a maszk. Majd mindenki viseli, eléggé eltakarva jellemző arcvonásainkat. Csak egy eset a sok közül: két, egészségügyi maszkot viselő férfi március 16-án délután betört egy belvárosi lakásba. Értékes karórákat és fényképezőgépet tulajdonítottak el, több mint ötmillió forint értékben.
A hágai központú Europol jelentése szerint a betörők emellett előszeretettel keresik azokat a most üresen maradt lakásokat, amelyeknek a tulajdonosai kórházba kerültek a vírusjárvány következtében. Úgy tudni, itthon bandák is alakultak erre. Ebből a szempontból fontos a kórházak adatvédelme. Bűnözők nemrég behatoltak például egy prágai kórház informatikai rendszerébe, ahol mindent megtudtak: neveket, lakáscímeket, a betegek életkorát. Az adathalászok miatt figyelmeztetnek a szakemberek az internetes vásárlás és az interneten zajló home office munka veszélyeire is. Hiszen az otthoni hálózatok nem olyan védettek, és már egy pizzarendelés kapcsán is fontos információkhoz juthatnak rólunk a kiberbűnözők. Kényes, bizalmas dolgokat semmiképpen se közöljünk az otthoni hálózatunkon, figyelmeztetett Garamvölgyi László is.
A legkiszolgáltatottabbak az idősek, őket nemcsak a koronavírus fenyegeti különösen, de az alvilág is. Dr. Futó Barna ügyvéd szerint a Btk. a sérelmükre elkövetett csalásokat egytől öt évig terjedő börtönnel bünteti. Alapesetben ez maximum két év lenne. Dr. Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője pedig arról tájékoztatta lapunkat, hogy a bíróságok súlyosbító körülményként értékelhetik az ítélet kiszabásánál, ha valaki az egészségügyi fenyegetettséget kihasználva követ el bűncselekményt.
