Bús Balázs megvédené a Mocsáros-dűlőt a beépítéstől, Karácsonyhoz fordult
Mint ismert, az Anonymous által nyilvánosságra hozott felvételek egyikén a III. kerületi Mocsáros-dűlő sorsa, beépítése is szóba került.
Nyílt levélben fordult Karácsony Gergelyhez Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer képviselője, a városrész korábbi polgármestere. Bús Balázs szeretné megvédeni a Mocsáros-dűlőt a beépítéstől, ezért arra kéri Karácsonyt, „a hosszútávú megnyugtató megoldás érdekében a Mocsáros-dűlő teljes egészére terjessze ki a Fővárosi településszerkezeti tervben a zöld közpark besorolást”.
Nyílt levél
Budapest Főpolgármestere, Karácsony Gergely részére,
a Mocsáros-dűlő megvédése érdekében
Tisztelt Főpolgármester Úr!
Óbuda lakosságát hónapok óta bizonytalanságban tartja a kerület baloldali városvezetése a Mocsáros-dűlővel kapcsolatban.
Én, mint a kerület korábbi polgármestere, aki lokálpatriótaként és választott helyi képviselőként is figyelem városrészünk életét, hadd figyelmeztessem arra, hogy a megoldás kulcsa most az Ön kezében van.
Annak érdekében, hogy a problémát tisztán értse és esetlegesen ne csak párttársainak félretájékoztatásából értesüljön a helyzetről, röviden felvázolom a problémát és annak megoldását.
2020-ban a településszerkezeti terv (TSZT) felülvizsgálata során a Fővárosi Önkormányzat a Mocsáros-dűlő területének egy részét – helyesen – természeti területté minősítette vissza. Azonban egy részén, 268.000 négyzetméteren a beépíthetőség megmaradt. Korábban ezen a területen – ahogy a Mocsáros-dűlő többi részén sem – senki nem akart építkezni.
Fent említett 268.000 m2 zöldterület van veszélyben, amely a hatályos településszerkezeti terv szerint továbbra is beépíthető, és erre vonatkozóan tanulmányterv is készült. Itt szeretném megjegyezni, hogy ezen tanulmányterv 2018-ban nekünk, az akkori polgári-jobboldali városvezetési többségnek is bemutatásra került. Mi ezt akkor is egyértelműen elutasítottuk, majd változtatási tilalmat rendeltünk el az egész területre, mely a mai napig hatályban van. Úgy hallottam, hogy ezt Barts Balázs is megerősítette azon fővárosi vizsgálóbizottság előtt, amely a Városháza eladásának botránya ügyében egyéb gyanús ügyeket is megvizsgált.
Sajnálatosan a 2019-es választás után ezt a tervet a baloldal leporolta, és úgy tűnik, a főváros jelenlegi vezetői is elfogadhatónak tartották. A Mocsáros-dűlő zöldterületének védelme mindannyiunk érdeke. A III. kerület jelenlegi közlekedési hálózata bizonyosan nem bír el akkora lakóépület- és irodakapacitás-fejlesztést, amely a tervekben szerepel. Szentendréig elérő dugókat és növekvő légszennyezést eredményezne.
Ahogy fentebb írtam, már 2018-ban is meggyőződésem volt, hogy a Mocsáros-dűlőn semmilyen építkezést nem szabad engedélyezni. Mivel felmerült a lehetőség ennek ellenkezőjére, a tavalyi év során petíciót indítottunk a terület megvédése érdekében, melyet papír alapon és online idáig több mint háromezer III. kerületi lakos írt alá.
Kérem tisztelt Főpolgármester urat, hogy a hosszútávú megnyugtató megoldás érdekében a Mocsáros-dűlő teljes egészére terjessze ki a Fővárosi településszerkezeti tervben a zöld közpark besorolást, összhangban azzal a 2021. december 20-i III. kerületi képviselőtestületi döntéssel, amelyet a Polgári Frakció terjesztett elő, és az Óbuda-Békásmegyeri Képviselőtestület végül egyhangúlag megszavazott.
Kérem, hogy a III. kerületi döntés értelmében haladéktalanul tűzze a Főváros napirendre a kérdést, és támogassa az óbudai polgárok és a III. kerületi képviselőtestület döntését.
Védjük meg közösen a Mocsáros-dűlőt!
Tisztelettel: Bús Balázs
Óbuda-Békásmegyer képviselője
Budapest, 2022. január 9.
– A Mocsarasdűlővel kapcsolatban most az a mondás, hogy ez a része beépülhet, és egy olyan 300 ezer négyzetmétert lehet rátenni – ezt mondta Barts J. Balázs, a fővárosi vagyonkezelő vezetője egy december elején nyilvánosságra került hangfelvételen.
A hanganyagon ezután az volt hallható, hogy a megbeszélésen részt vevő üzletemberek arról érdeklődtek, milyen övezetbe esik az a Mocsáros-dűlő, amelynek beépíthető részét Barts 14 hektárnyira becsülte.
– Most csináljuk a tervét még TSZT-szinten is – válaszolta. (A TSZT rövidítés a településszerkezeti tervet takarja.)
Később így folytatta:
– Az Óbudai Egyetem már kinézte magának, hogy egy campust csináljon – közölte a vagyonkezelő vezetője, hozzátéve, a területen, amely „majdnem akkora, mint a Városliget”, lesz például tó, iroda, lakóépület és szolgáltatás is.
– Tehát ha kicsi az 55, akkor van egy nagyobb falat – mondta, megjegyezve, a területet „most árazzák”, és ő „nagy valószínűséggel azt fogja képviselni”, hogy ne pénzért adják el az ingatlant, hanem épületet kérjenek érte.
Ezt úgy magyarázta, hogy ha területen mondjuk 1100 lakást lehet építeni, akkor 150 lakást kérnének cserébe.
– Ütemeket csinálunk, tehát mondjuk az első 200-ra van építési engedély, akkor csináld meg, adjál 25 lakást. Ha az teljesen kóser, akkor mehetünk tovább a következőre. […] És ha irodaépületet csinálsz, vagy logisztikát csinálsz, vagy valamit, akkor abban is van. Nem az önkormányzatot vinném oda, de van igényünk irodára. Azt mondjuk, hogy nem tudom én, valamennyi részt kérünk belőle. Mert akkor nem eladtam az ezüstöt, hanem beváltottam – részletezte a terveket Barts J. Balázs.
