Csak a közigazgatásra vonatkozik a létszámstop
Csak a közigazgatásra vonatkozik a kormány által elrendelt, hatályban lévő létszámstop, a kórházakra, szociális intézményekre nem – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
Gulyás Gergely azt mondta, a kormánynak az volt a szándéka, hogy a közigazgatás területén legyen átmeneti létszámstop, sehol máshol. Arra a felvetésre, hogy az egészségügy területén nem is volt létszámstop, hozzátette: semmilyen létszámstop nincs hatályban, bárki azonnal felvehető.
Megjegyezte, december 1-jén már nem lesz hatályban a közigazgatási létszámstop.
Szólt arról is, hogy a tavalyi és az idei elbocsátások miatt a minisztériumokban jelentős összegek maradtak, és a kormány döntése szerint ezt a pénzt kifizetik a minisztériumi dolgozóknak jutalomként idén.
Elmondta, minisztériumonként eltérő összegről van szó, néhány havi jutalmat jelenthet a dolgozóknak.
Szakmai berkekben „ritka erős” konszenzus van arról, hogy nem szerencsés az építéshatósági engedélyek kiadásának jelenlegi, 2015-ben létrejött megosztott volta – jelentette ki az erre vonatkozó, az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslatról, amelyet hétfőn tárgyalt a kormány stratégiai kabinetje.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, a szabályozási jogkörök továbbra is az önkormányzatoknál maradnak, az építéshatósági feladatok azonban a területi közigazgatásban hatékonyabban működtethetők.
A miniszter elmondta azt is, a kormány nem kíván változtatni a forrásmegosztás jelenlegi szabályain, hacsak nem kezdeményezik az önkormányzatok.
Hozzátette: az önkormányzati törvény ma is rögzíti, mi a feladata a helyi és a területi önkormányzatoknak, valamint az államnak; az egyik legfontosabb ilyen a közösségi közlekedés működtetése, mindössze annyi a változás, hogy ezt a feladatot első helyen említik.
Ez mindenhol így van, nemcsak Budapesten. A fővárosban az a jelentős különbség, hogy itt a közösségi közlekedést a kormány is támogatja – mondta.
Közölte, Budapesten a kormány 15 milliárd forintot ad és ezután is fog adni a diák- és nyugdíjasbérlet kiegészítésre, valamint 12 milliárd forintot normatív támogatásként a közösségi közlekedésre. Megerősítette, minden olyan forrás, amelyet Tarlós István korábbi főpolgármesternek ígért a kormány és a költségvetésben is szerepel, továbbra is a főváros rendelkezésére áll a közösségi közlekedés finanszírozására. A főváros ugyanazzal a támogatással számolhat, mint Tarlós István idején – tette hozzá.
Ismertetése szerint 800 milliárd forint folyik be önkormányzati iparűzési adóból, ebből a főváros része 150 milliárd forint.
Megjegyezte, a területi közigazgatási hatáskörökről szóló és a közigazgatási bíráskodás átalakításával kapcsolatos javaslatok már az önkormányzati választás előtt is készen voltak, azokat az választás eredménye nem befolyásolta.
A tervezett atlétikai stadionról kérdésre elmondta: várják az érintett kerületek véleményét. Ez a„ legzöldebb beruházása” jelenleg a kormánynak, de ha a főváros nem kívánja, nem fogják megvalósítani – jelentette ki. Úgy látja, egy jelenleg használhatatlan területről van szó, ebből lenne Budapest belvárosához közel egy 44 hektáros közpark. „Ha valaki önmagát zöldnek tekinti”, nem teljesen érthető, miért nem támogatja a beruházást – fogalmazott.
Kérdésre arról is beszélt, hogy szinte minden engedélye megvan a fogaskerekű felújításáról és meghosszabbításáról szóló tervnek, az ügyben várják a kerület és a főváros véleményét. A reptéri gyorsvasútról több terv is van, a remények szerint a következő hétéves uniós költségvetésből finanszírozható lesz a fejlesztés – mondta.
Elmondta azt is, megadóztatják az ingatlanspekulációt. Kifejtette 2002 és 2019 között 3169 hektárral nőtt a belterületek nagysága, ez az összes belterület fél százalékos növekedését jelenti.
Szerinte ötvenszeres az árkülönbség a szántóföldek és a 2018-as építési telek eladási árat nézve. A kormány ennek kíván gátat vetni az új adó bevezetésével – hangsúlyozta.
Volt kérdés arról, miért a szülő kötelezettségévé teszik a fiatal 18 éves korig történő taníttatását és miért nem emelik inkább a tankötelezettséget. A javaslatot egyéni képviselőként jegyző Hollik István kormányszóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy van egy fontos pontja előterjesztésének: 18 éves korig vagy egy részszakma megszerzésig kell taníttatni a gyermeket. A részszakma megszerzésére lehetőség van 18 éves kornál hamarabb is – mutatott rá.
Szerinte a szülői felelősség törvénybe iktatása egy plusz ösztönző, ami segíti, hogy a végzettség nélküli iskolaelhagyás megszűnjön. Kitért arra is, hogy legtöbb uniós országban 16 év a tankötelezettség korhatára.
Egy, a tankötelezettségre vonatkozó kérdése Gulyás Gergely közölte: az Oktatási Hivatalnál lehet felmentést kérni, ezt eddig az iskola adta meg. Erre a változtatásra azért volt szükség, mert gyakorlattá vált, hogy sok gyermek hét-hét és fél évesen kezdi meg iskolát, és indokolt lenne visszatérni a gyakorlathoz, hogy hatévesen kezdjék meg – mondta.
Kérdésre beszámolt arról, hogy a Fidesz elnöksége tárgyalt arról, kit indít a párt az időközi polgármester-választáson, de döntés még nincs, a jelölés joga a győri Fideszé. Nem kívánta kommentálni azt az értesülést, hogy a jelölt Dézsi Csaba András kardiológus, jelenlegi önkormányzati képviselő lehet.
A miniszter jelezte, tiszteletben tartják a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) véleményét. A MOB elnöksége szerdán elutasította a Borkai Zsolt olimpiai életjáradékának visszavonásáról szóló, a jobbikos Steinmetz Ádám által jegyzett javaslatot, mert az szerinte nem megfelelően kidolgozott, annak indoklása nincs összhangban az olimpiai eszmével és az alkotmányos alapelvekkel.
