Csak az erős identitású nemzetek lehetnek sikeresek
Csak azok a nemzetek lehetnek sikeresek, amelyeknek erős nemzeti identitásuk van, és képesek arra, hogy megtartsák kulturális, vallási, illetve történelmi örökségüket – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a megújított Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum átadóünnepségén pénteken.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország és az egész magyar nemzet joggal lehet hálás a bencéseknek, akik még a legnehezebb időkben is hitet adtak a magyar nemzetnek. Iskoláik a legmagasabb szintű tudást adják a magyar fiataloknak, és hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar nemzet a világ sikeres és versenyképes nemzetei közé tartozzon – mondta.
A miniszter, aki maga is bencés diák volt, kiemelte: Szent Benedek örökségére az elmúlt ezer esztendőben is bátran támaszkodhatott a nemzet. Tihanyt azért is különleges helynek nevezte, mert az apátság alapítólevele a legrégebbi eredeti formájában megmaradt magyar szórványemlék.
A 225 millió forintból, pályázati támogatásból megújított apátsági múzeum átadóünnepségén a miniszter bejelentette: a kormány további 2,7 millió forintot biztosít a bencés rend tihanyi perjelségének arra, hogy az apátságot felújítsa, szépítse és „turisztikai attrakciókat” hozzon létre.
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy bár Magyarországon már néhány évtizede szabad a vallás gyakorlása, a világ sok más pontján ez még mindig nincs így.
A miniszter a keresztényeket a világ legüldözöttebb vallási közösségének nevezte. Azt mondta, a világon minden nyolcadik keresztény embert ért atrocitás hite, vallása miatt, 260 millió keresztény kénytelen üldöztetést vagy atrocitásokat elszenvedni. Hozzátette: naponta nyolc keresztény ember válik gyűlölet-bűncselekmény áldozatává, az elmúlt években kis híján tízezer templomot, illetve keresztény építményt ért támadás vagy romboltak le, a nemzetközi közéletben még sincs erről szó.
Mihályi Norbert Jeromos perjel, a tihanyi apátság elöljárója köszöntőjében úgy fogalmazott: „a Balatonnak lelke van”. A környezet, az emberi lelket felemelő és nemesítő keresztény hit és kultúra ma is „kézzel fogható” az itt élők és az ide látogatók között – mondta.
Elmondta: az állandó kiállítás különleges tárgya egy kőtábla, amely az 1950-ben államosított, a szerzetesektől erőszakkal elvett, évtizedekig csupán múzeumként működő tihanyi apátság főhomlokzatán állt – ismertette a perjel. Mihályi Norbert úgy fogalmazott: ez a tábla emlékeztet arra, hogy a keresztényektől, szerzetesektől, az ország építésében részt vevő tanító rendtől egy-egy romboló ideológia időnként elveheti akár az otthonukat is, de Istentől kapott küldetésüket, örökségüket, elődeik emlékét, a lendületüket senki sem veheti el.
A Tihanyi Bencés Apátság egy tíztagú konzorcium részeként nyert támogatást a Balaton-felvidék világörökség-várományosi helyszín turisztikai fejlesztésére. Az európai uniós és kormányzati forrásból megvalósuló 225 millió forintos projekt része az apátsági pince teljes felújítása, ahol a modern turisztikai trendeknek megfelelő kiállítás készült Lélek a vizek felett – Múlt és jelen találkozása a tihanyi apátságban címmel.
A kiállítás új nézőpontból mutatja be az apátság csaknem ezeréves történetét, interaktív panelek, látványos filmek, animációk és projektoros vetítések segítségével, továbbá egy mai szerzetesi szobában ismertetik a monostor tizenegy lakójának mindennapi munkáját, szokásait.
Tóthné Szlavkovszky Mariann kurátor a megnyitón úgy fogalmazott: a kiállítás a találkozásokról szól, a tárlat anyagában a természet, a hit és a történelem találkozik.
A múzeumhoz kapcsolódó galériában a győri bencés diákok és öregdiákok Bencés összetartozás című, hatvan képből álló fényképkiállítását is megnyitották. Sárai-Szabó Kelemen perjel, a fotópályázat védnöke a rendezvényen köszönetet mondott a fotókat készítő diákoknak, öregdiákoknak a munkájukért.
