Csák János: „a filozófiához kell az intellektuális bátorság”

Csák János számos könyvet fordított magyarra, köztük Paul Johnson Szókratészról szóló kötetét. A Brain Baron is – ahol hazai és külföldi véleményvezérekkel, üzletemberekkel és kulturális személyiségekkel közösen vitathatják meg az érdeklődők századunk legégetőbb kérdéseit – filozófiai témában szólalt meg: arról beszélt, hogyan vonatkoztathatók Arisztotelész tanításai mai világunkra.

A miniszter a rendezvény jelentőségéről szólva az MTI-nek elmondta: a világban rengeteg változás, információ van, és nehéz megkülönböztetni, hogy mi az, ami megalapozott tudásra épül, és mi az, ami csak vélemény. A Brain Barra eljönnek Magyarországról és külföldről azok a gondolkodók, akik életünk egzisztenciális kérdéseiről gondolkodnak, és szemtől szemben beszélgethetünk velük ezekről a problémákról.

„Remélem, hogy a hallgatóság, köztük sok fiatal, ezután tovább folytatják a beszélgetést a rendezvényen felmerülő témákban” – tette hozzá.

Elmondta, hogy a beszélgetése témáját a házigazda választotta, joggal, mert Arisztotelész gyakorlatiasan gondolkodott arról, hogy mi, emberek milyen kihívásokkal szembesülünk.
Az egyik kihívás, hogy hogyan szervezzük meg az életünket, amikor mindenféle problémákkal szembesülünk, a másik, hogy hogyan oldjuk meg problémáinkat a közösségeinkben, a társadalmi kihívásokra milyen válaszokat adhatunk, amikor minden újrarendeződik, amikor újra kell gondolnunk, hogyan éljünk együtt – sorolta. Hozzátette: azon is el kell gondolkodnunk, hogyan tudjuk saját döntéseinket a sok alternatív út, a jó és a rossz között minél hatékonyabban meghozni.  Azért van szabad akaratunk, hogy dönthessünk – hangsúlyozta.

Mint a beszélgetésen fogalmazott, a filozófia azt jelenti, hogy szemlélődjünk. Három egymásra épülő világban élünk: az embernek el kell helyeznie magát a kozmoszban, a társadalomban és magával is tisztába kell jönnie – mutatott rá, kiemelve: az választ el minket minden más lénytől a világban, hogy kaptunk értelmet és szabad akaratot, és hogy hogyan élünk ezzel.

Felelősek vagyunk önmagunkért, azért, hogy hogyan használjuk az értelmünket és a szabad akaratunkat. Igenis lehet tudni, hogy mi a jó és mi a rossz, mi a helyes és mi a helytelen – hangsúlyozta Csák János, aki szerint az etikához fegyelmezettnek kell lenni testben, szellemben és lélekben is.
Jordan B. Peterson klinikai pszichológusnak, gondolkodónak az V. Budapesti Demográfiai Csúcson tartott előadásából idézve arról beszélt, hogy mindannyiunkat sok kudarc ér az életben, még a magunk által állított szabályokat sem tudjuk betartani, gyarlók és esendők vagyunk, de az embernek össze kell gyűjteni azokat a dolgokat, amiben jó. Sok dolog van, aminek örülhetünk, és azokat is meg kell becsülni – idézte az előadót.

Mint kiemelte, a legfontosabb dolog a barátság. Ki kell nyitnunk magunkat a másik emberre – hangsúlyozta Csák János, aki beszélt a pozitív életszemlélet, önmagunk szeretete és ismerete fontosságáról is. „Aki önmagát nem tudja szeretni, az mást sem fog tudni szeretni, aki önmagához nem őszinte, hogy lehetne máshoz őszinte” – fogalmazott.

Kitért arra is, hogy a test és a szellem valami célt szolgál. El kell döntenünk mi a küldetésünk, mi a talentumunk, elfecséreljük vagy pallérozzuk – ez a szabad akarat – mutatott rá a miniszter, aki a hallgatóságnak könyveket is ajánlott: Arisztotelész Nikomakhoszi etika és Platón Szókratész védőbeszéde című művét, Robert M. Pirsig A zen és a motorkerékpár-ápolás művészete című kötetét és Roger Scruton életművét.