Csák János: a kormány a felsőoktatást stratégiai befektetésnek tekinti
A kormány a felsőoktatást nem költségvetési tételnek tekinti, hanem stratégiai befektetésnek, ugyanazon a „polcon” van, mint a családpolitika – jelentette ki a kulturális és innovációs miniszter az országos felsőoktatási tanévnyitón hétfőn a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Partnernek kell lenniük a hallgatóknak, az egyetemeinknek és a kormányzatnak ahhoz, hogy „kiaknázzuk a potenciált, amely ebben a csodálatos országban lakozik” – mondta Csák János a rendezvényen, amely egyúttal a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Szenátusának tanévnyitó ünnepi ülése volt.
Hozzáfűzte, az állam az elmúlt években rengeteget tett azért, hogy olyan körülményeket hozzon létre, ahol a hallgatók versenyképes tudásra tehetnek szert. „Két és félszeresére emeltük az alapítványi egyetemek költségvetését, óriási infrastruktúrákat fejlesztettünk, amelyekkel már az alapítványok sáfárkodhatnak” – emelte ki Csák János.
Azzal folytatta, hogy idén 33 százalékkal több diákot vettek fel a felsőoktatásba, mint az előző évben, és a hallgatók több mint negyven százaléka olyan szakterületre jelentkezett, amelynek „közvetlen és azonnali hatása van a reálgazdaságra, a GDP-re, a magyar jólétre”.
A hallgatók nyolcvan százaléka állami ösztöndíjjal tanul, mert az állam befektetésként tekint rájuk – fogalmazott a miniszter. Kitért arra, hogy jelentősen nőtt a felsőoktatásba jelentkezők száma, beleértve a doktoranduszokat is. Utóbbi szerinte azért különösen fontos, mert „rendkívül gyorsan változik a világ, folyamatosan tanulnunk kell egész életünkben”.
A miniszter hangsúlyozta: a kormány a felkínált partnerséghez jó partnereket talált, olyan egyetemeket, amelyek korszerű, versenyképest tudás adnak a hallgatóknak. Ezzel kapcsolatban kijelentette: pontosan megvan a mérce, hogy hová kell eljutni.
Lényegesnek nevezte az egyetemek vonzerejét, megjegyezve, a külföldi hallgatók nemcsak bevételt jelentenek, hanem a jó hírét viszik az egyetemnek, ami záloga annak, hogy az adott intézmény hosszú távon is nagy reputációval rendelkezzen.
Az innováció szerepéről Csák János elmondta, nem elég a mások által kidolgozott új technológiák átvétele, az állam figyeli, hogyan alakul a publikációk száma, milyen szabadalmak születnek és hány új vállalkozás „bújik ki az egyetem köpönyegéből” az egykori hallgatók, illetve a kutatók munkája nyomán.
Azon dolgozunk, hogy 2030-ra legalább egy magyar egyetem a világ száz legjobb egyeteme között legyen, három egyetemünk pedig Európa száz legjobb egyeteme között. És jól haladunk – jelezte a miniszter.
A hallgatókhoz szólva közölte: a tudás és a kultúra akkor lesz igazi érték, ha szolgálja a nagyobb közösséget; diplomásként a magyar elit részei lesznek, ami óriási felelősséggel jár, „a magyar jövő nyugszik a vállukon, ebben van a partnerség”. „Mi mindent meg fogunk tenni, hogy teret, pályát nyissunk önöknek” – ígérte a tárcavezető.
Gyuricza Csaba rektor közölte: több mint ötezren válnak a MATE hallgatóivá, mind az öt campuson nőtt a diákok száma, noha nem éltek a ponthatárok leszállításával, mert szerintük nem az az erős egyetem, amelynek sok hallgatója van, hanem az, amelynek sok jó hallgatója, jó infrastruktúrája, kiváló oktatói és kutatói vannak.
Amint összességében kedvezően alakultak az agrárium folyamatai, úgy a MATE is emelkedő pályán halad. A nagy hagyományú intézmények utódjaként létrejött MATE „szerencsés csillagzat alatt született”, folyamatosan emelkedik ki a versenytársak közül – fogalmazott a rektor.
Beszélt arról is, hogy az elmúlt években bebizonyosodott, több külső körülmény teszi instabillá, kiszolgáltatottá azokat az országokat, amelyek a globális kereskedelemben és a nemzetközi ellátási rendszerekben bíznak. Ma az a kérdés, ki képes előállítani az alapanyagot, megtermelni az élelmiszert, ezt jelenti ma az önrendelkezés: az ellátás biztonságát az ország számára – hangoztatta Gyuricza Csaba.
Csányi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke azt emelte ki, hogy az egyetemen nincs politikai befolyás, az alapítvány kuratóriuma szakemberekből áll. Megjegyezte: a fenntartói változás „negatív elképzelésekhez” vezet, ami nehezíti a nemzetközi együttműködést.
A kuratórium elnöke közölte, az egyetem 19 tudományterületet fed le, az agrárismeretek mellett például élelmiszeripari, természetvédelmi vagy akár biotechnológiai tudást is kaphatnak a hallgatók.
Csányi Sándor kifejtette: az agrárágazat megítélése sokat változott az elmúlt években, korábban leszakadó ágazatnak tekintették, de a világ sokat változott, a koronavírus-járvány rávilágított az élelmiszer-ellátás biztonságának fontosságára a krízishelyzetekben. Az ágazat felértékelődése egyre több hallgatót vonz – mutatott rá a kuratóriumi elnök, hozzáfűzve, az élelmiszergazdaság a leginnovatívabb ágazatok között van, magas szintű tudásra van szükség a korszerű technológiák működtetéséhez.
A rendezvényen ünnepélyesen az egyetem polgárai közé fogadták az elsőéves és a doktorandusz hallgatókat, majd kitüntetéseket adtak át.
