Csák János: Kőrösi Csoma Sándor híd volt Kelet és Nyugat között
Kőrösi Csoma Sándor híd volt Kelet és Nyugat között, és mi, magyarok is híd vagyunk Kelet és Nyugat között. A híd pedig azt jelenti: „megértem magamat, és megértem a környezetemet”, és ezáltal nagyobb esély van arra, hogy egyetértésre jussunk – mondta a kulturális és innovációs miniszter hétfőn a Csoma Emlékközpont és Népfőiskola avatóján a székelyföldi Kovásznán.A Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulóján megrendezett 34. Csoma Napok nyitórendezvényén mondott ünnepi beszédében Csák János rámutatott: a magyar kultúrában rengeteg az ünnepelnivaló, a magyarság rengeteget alkotott, amire támaszkodni tud egyénként, családként, közösségként.
A Csoma-emlékközpont is ilyen, de akkor lesz tele élettel, ha megtelik tartalommal, ha közösség is épül – tette hozzá. „Hogyha minél többen, akik ide eljönnek, alkotni fognak. Hogyha ebből a házból minél több tudás és ismeret sugárzik majd ki, mert az, aki tudás birtokában van, az erősebb lesz gazdaságilag, erősebb lesz lelkileg, erősebb lesz szellemileg” – húzta alá.
Külön köszöntötte a 88. születésnapját ünneplő Gazda Józsefet, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnökét, a központ megálmodóját. Kiemelte: az épület 30 éves álom megvalósulása, felépültéhez sok ember összedolgozott. Hangsúlyozta: amikor a magyarok összetartanak, erősek, a magyar kultúra nem más, mint „a kötődéseink szövete”. „Hogyha ezek a kötődések elég erősek, akkor ezek a kötődések erős kultúrává, sodronnyá állnak össze, ami mindent kibír” – húzta alá.
Csák János felidézte, Kőrösi Csoma Sándor a Háromszéki medencéből indulva jutott el a Himalájába. „És mi sem lennénk itt ma, hogyha nem állnánk olyan óriások vállán, mint Kőrösi Csoma Sándor” – fogalmazott. Hozzátette: a magyaroknak akkor van esélyük a sikerre, ha „térben és időben messzire látnak”. Felidézte: az erdélyi tudós húsz nyelven tudott, és elsőként alkotta meg a tibeti-angol szótárt, publikálta a tibeti nyelvtant.
Kiemelte: a magyar kormány támogatja és támogatni fogja, hogy az említett kötődések és a magyar kultúra a Kárpát-medence minden szegletében, és azon túl is éljen és virágozzon.
Gazda József beszédében felidézte: már 1992-ben felhívta a figyelmet arra, hogy az emlékezők ne csak Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi sírját látogassák, hanem szülőföldjét is. „Ne csak a koporsót emlegessük, hanem próbáljuk meg ébren tartva ringatni a bölcsőt is, itt is találkozzunk” – mondta.
Elmondta, hogy az emlékközpont „a Kárpát-medence egyik kiemelkedő szépségű”, jelentőségű, szimbolikus súlyú épületeként az emberiségnek szól, vonzerő lesz a térségben. A háromszéki fürdővárost 50-60 ezer ember látogatja évente, és a központ „a szülőföld dicsőségét” hivatott átsugározni a három kilométerre lévő szülőfalura, Csomakőrösre.
Aláhúzta: nem csak jómaga, egy közösség „hordta lelkén” a tervét, 1990 óta szervezték a Csoma-napokat, melyre a városba sereglettek a magyar múlt kutatói, 920 előadás hangzott el. Ferencz Éva egyesületi elnök szerint az emlékközponttal két évszázados adósságot törlesztenek. „Csoma az új világok felé vezető utak kapunyitó embere. Mi, kései utódai sem vélekedünk másképp magunkról” – mondta.
Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke szerint Kőrösi Csoma Sándor „hazája nagy elődjeit kereste és ő maga lett egyik felejthetetlen nagy elődünk”. Emlékeztetett: egész életében erdélyi székelyként határozta meg magát, ebben is „következetes, konok és kitartó volt”. „Erdélyi székely volt, van és lesz mindig ebben a tájhazában” – húzta alá.
Csernyus Lőrinc építész ismertetője és Gyerő József kovásznai polgármester köszöntője után az épületre Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke mondott áldást. Emlékeztetett, hogy Kőrösi Csoma nem lehetett volna az, aki lett a szülőfalu és a nagyenyedi református kollégium tanítása nélkül. Az ünnepségen átadták a Csoma-emlékérmet Csák János miniszternek, és megnyitották a Térképes időutazás Csomával című kiállítást.
A Csoma-központ létrejöttének gondolata több mint 30 éve fogalmazódott meg, célja Kőrösi Csoma Sándor emlékének ápolása, szellemiségének átörökítése a következő nemzedékek számára. A Csernyus Lőrinc Ybl-díjas építész által megtervezett kétszintes létesítmény kiállítótereket, 60-70 főt befogadó konferenciatermet, irodahelyiségeket és 5 vendégszobát is magába foglal.
Magyarország kormánya 2020-tól karolta föl a központépítés ügyét, mely összesen csaknem 422 millió forint támogatásból épülhetett fel a helyi református egyházközség által adományozott telken.
