Csák János: Világbajnokok vagyunk a családokra fordított támogatásban

Csák János az Országgyűlés népjóléti bizottsága előtti éves meghallgatásán azt mondta, az ország jövője szempontjából egzisztenciális kérdés, hogy gyerekek szülessenek. Hozzátette: ugyan az általa vezetett minisztérium különböző szakterületeket felügyel, de mind mögött egységes a társadalomfilozófia.

A kormány a magyar kultúrán nemcsak művészeti alkotásokat ért, hanem az észjárást, az életmódot, a hagyományok továbbörökítését is. Ennek elsődlegesen a családokban kell történnie, és a különböző családtámogatási formák mind azt célozzák, hogy minden vágyott gyermek megszülessen – hangoztatta. A családpolitika nemcsak pénz, hanem egyfajta szemlélet is, és igazán senki nem vitatja, hogy a gyerek a jövő – jelentette ki Csák János.

A miniszter szerint négy szóban leírható annak a tartalma, amit csinálnak; Isten, család, haza és magyar szabadság, ami alatt az egyéni és alkotmányos szabadságot kell érteni. A minisztérium feladata az, hogy amit az elődeinktől örököltünk, azt a következő nemzedéknek átadjuk – emelte ki Csák János. A tárcavezető azt mondta, „világbajnokok” vagyunk a családokra fordított támogatásban, ami jelenleg a GDP 4,3 százaléka.

Kifejtette: a családtámogatási rendszert három pillérre építették. Az első, hogy „fedél legyen a fiatalok feje felett”, ezért dolgozták ki a csok és a csok plusz konstrukciót. Második pillérként az anyagi biztonság növelése érdekében a gyermeknevelést és a munkavállalást összehangoló adórendszert és adókedvezményi rendszert említette. Harmadikként pedig a bölcsődei, óvodai, iskolai infrastruktúra bővítését, amely a család és a munka egyensúlyát hivatott megteremteni.

Ebben megmutatkozik a kormány azon filozófiája, hogy a családot nem „kis egységnek” tekinti, hanem több nemzedék összességének – tette hozzá Csák János. A miniszter szerint az is fontos társadalomfilozófiai pontja a kormány családpolitikájának, hogy „nem avatkozik bele a családok életébe”.

Szabó Tímea (Párbeszéd) azt kérdezte, mi szükség volt arra a „csuklóztatásra”, hogy az egyedülálló emberek örökbefogadása engedélyhez kötött, ha decemberig minden egyedülálló örökbefogadási kérelmet engedélyeztek? L. Simon László menesztésének indokaival párhuzamot vonva pedig azt kérdezte, hogy mivel a tizenévesek bármilyen internetes melegpornó-tartalomhoz hozzájuthatnak, van-e a kormánynak kimutatása arról: hány tinédzser vált a „magyar LMBTQ-közösség tagjává ilyen videók megnézése után”? Szabó Tímea arra is kíváncsi volt, hogy a kormány meddig szándékozik engedményeket és szívességeket tenni a „zsebnácik pártjának”, és várható-e a jövőben is, hogy a szélsőjobbnak tesznek engedményeket a kultúra területén.

Pesti Imre (Fidesz) azt a véleményt fogalmazta meg, hogy a kormány egyaránt sokat tett a női foglalkoztatás és a bölcsődei férőhelyek számának növelésében.

Komáromi Zoltán (DK) azt vetette fel, hogy együttműködésre lenne szükség a Kulturális és Innovációs Minisztérium és az oktatást felügyelő Belügyminisztérium között az egészségügyi szakiskolai képzésről. A politikus megjegyezte: olyan alacsony a beiskolázás az egészségügyi szakközépiskolákba, hogy ha a kormány nem lép valamit, nem lesz utánpótlás az ágazatban.

Több képviselő is rákérdezett a családi pótlék emelésének lehetőségére, a tehetséggondozási programokra és a csok pluszra.

Csák János válaszában azt mondta, a cél, hogy minden vágyott gyerek megszülethessen, ezért is emelték minden eddiginél magasabbra a csok-konstrukciónál a gyermekvállalás után járó összeget. A miniszter beszámolt arról: programot indítanak, hogy a vállalatok és az egyetemek saját bölcsődéket nyissanak. Jelezte azt is: a 2010-es termékenységi ráta 1,2-ről mára 1,52-re nőtt, és az egyetemi évek alatt gyermeket vállalóknál elengedik a diákhitelt. Azt mondta, az örökbefogadást minden országban nagyon szigorúan szabályozzák, ezt a szigort a magyar kormány sem kívánja feloldani.