Csak két vödör festék

A tér rekonstrukciója az eredeti tervek szerint 2019 őszén kezdődött volna, és nagyjából egy év alatt készül el. „A téren jelentősen megnő a zöldfelületek aránya, pára- és vízjátékot építenek, létrejön egy kulturális célokat szolgáló épület, és egy rendezvényhelyszín is épül. A csomópontot teljes mértékben akadálymentesítik, és felújítják az aluljárót” – jelentette be Tarlós István és Sára Botond, Józsefváros korábbi polgármestere.

A tervben az is szerepelt, hogy felújítják az aluljárót, bővítve a tér irányába. BKK-ügyfélközpont és nyilvános illemhely is épült volna, az akadálymentes megközelítésről pedig liftek gondoskodnának. A téren az egykor itt álló Nemzeti Színházat felidéző épület és egy nagyobb, rendezvények számára alkalmas terület is létrejött volna. „A meglévő fák száma 26-ról 65-re nő, így az új zöldfelület több mint ezer négyzetméterre nő” – ígérte az eredeti terv. További fejlesztésként két Mol Bubi-közbringa-gyűjtőállomást és több kerékpártámaszt terveztek a térre, valamint egy hosszú, fedett buszvárót. Az is szerepelt az elgondolások között, hogy átépítik a Somogyi Béla utcát a Gutenberg térig, igazodva a Palotanegyedben már lezajlott korábbi utcafelújításokhoz. A Corvin áruház tulajdonosa magánberuházásban vállalta, hogy átalakítja az épületet, felújítja a műemléki homlokzatot. Ideiglenesen fasort is telepítettek volna a Rákóczi út jelenleg aszfaltozott középszigetébe. Volna, volna, volna…

Azóta eltelt három év. A Blaha Lujza tér jelenleg a főváros szégyene. A körbekerített területen felásott földkupacok, zsákokba gyűjtött térkő, néhány munkagép és csigalassúsággal haladó munka. A térről – ahogy máshonnan is – eltűntek a hulladékgyűjtők, így az elkerített területet ellepte a szemét. Gyalogos folyosón keresztül bukdácsolhatunk a hetes buszok megállójáig, ám a fedett buszmegálló valamiért az elkerített területen belülre került, így az utasok ha esik az eső, a „ketrecen” kívül rekedve bőrig áznak a buszra várva a keskeny járdán.

Az aluljáróban nem történt semmi. És nem is fog. Ugyanaz a kosz, ugyanaz a lehangoló látvány fogad, mint akár húsz vagy harminc éve.

Ötszöri módosítás után 2021. április 16-ig lehetett ajánlatot tenni a Blaha felújítására. A BKK öt alkalommal változtatta meg a határidőket, illetve a közbeszerzési dokumentumokat. A projektet teljesen átszabták, míg végül egy fapados verzió született, amely viszont az eredeti tervnél jóval drágább. Egyre nehezebb elképzelni, hogy mi kerül a Blahán 4,56 milliárd forintba… A fejlesztés másfél évet késett, az eredetileg egy évre tervezett munka legjobb esetben másfél év alatt valósul meg úgy, hogy az eredmény köszönőviszonyban sem lesz az eredeti, nagyívű tervekkel. Ehelyett marad minden a régi helyén, annyi változik, hogy új burkolatot kap a körülkerített terület. Erre megy el 4,56 milliárd forint.

A példátlan áremelkedés 2021-ben történt. Júniusban a BKK azt közölte, hogy a tér felújítása bruttó 3,468 milliárd forintba kerül. Két héttel később az európai közbeszerzési értesítőben már 4,56 milliárd szerepelt, vagyis két hét alatt 1,1 milliárddal drágult a beruházás. Úgy kerül az eredetileg tervezett 4,1 milliárdnál is 400 millióval többe, hogy nem valósulnak meg az eredeti tervben szereplő lényeges (és költséges) elemek: nem lesz új buszváró, sem pedig pavilonépület kávézóval, és elmarad az aluljáró-bővítés is, mint ahogy a liftek sem épülnek, és nem kerül sor a Somogyi Béla utca felújítására sem. Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója azt is kifogásolta, hogy miért nem hozták be a térre a Népszínház utcai villamosmegállókat. Az elhibázott felújítással ennek hosszú távú lehetősége is meghiúsult.

Az akadálymentesítést Karácsonyék zebrákkal oldották meg, amelyekre a főpolgármester „kifejezetten büszke”. Természetesen ha megépültek volna a liftek, nem lett volna szükség az autóforgalom további lassítására. Ám mivel már szó sincs az eredeti tervben szereplő felvonókról, egyszerűen kijelöltek két új gyalogátkelőt. A két új zebra a Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződésében keletkezett, épp az aluljáró fölött. Az egyiket a Rákóczi úton, a másikat a Nagykörút Margit híd felé tartó oldalán adták át. Megmaradt a harmadik is, a Nagykörút másik oldalán, a villamosmegállónál.

Az új gyalogátkelők tovább lassítják a forgalmat, hosszabb ideig kell az autóknak, a villamosoknak és a buszoknak várakozniuk, és még nagyobb dugók keletkeztek a Rákóczi úton és a Nagykörúton is. A főváros egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontján naponta két-háromszázezer ember halad keresztül.

Karácsony Gergely a zebrák miatti felháborodásra így reagált: „Tájékoztatásul mondom, hogy a zebrán közlekedő gyalogosok ugyanolyan budapesti polgárok, mint a villamossal, autóval vagy biciklivel a Nagykörúton közlekedők. A gyalogosok ugyanúgy megérdemlik, hogy akadálymentesen, egyszerűen és kényelmesen, a felszínen átjuthassanak egy forgalmas út egyik oldaláról a másikra, mint bárki más. A város közepén ez alapvető elvárás, a kérdés inkább az, hogy eddig miért űztük a gyalogosokat föld alatti aluljárókba.”

Tényleg. Miért is? Karácsony Gergely logikája szerint most már csak az a kérdés, mi szükség egyáltalán a kiterjedt aluljárórendszerekre, ha megoldható minden a földfelszínen is. Talán tévedtek az elődeink. Hozzuk fel esetleg a metrót is a földfelszínre, azon is budapesti polgárok utaznak, és állítsuk meg a szerelvényeket minden zebránál? A zebra olcsóbb, mint az aluljáró. Csak türelmes fővárosiak kellenek hozzá, akiknek nincs más dolguk, mint biciklistákat kerülgetni a dugóban. Csak két vödör fehér festék. De akkor mi kerül 4,56 milliárd forintba?

Erre nem adott választ a főpolgármester úr. Azt viszont elárulta, hogy ezzel még nincs vége a gyalogátkelők kihelyezésének, mert lesz még egy negyedik zebra is a Blahán, és hasonlót tervez az Astoriánál is…