Hirdetés

– Ön szerint minek köszönhető, hogy ötször is elnyerte a kerület lakóinak bizalmát?

– Az itt élők nap mint nap tapasztalják, hogy alapvetően jó irányba mennek a dolgok. Az önkormányzat, a kerület vezetése és az itt lakók nem egymástól függetlenül vagy egymás mellett elbeszélve dolgoznak, hanem közösen. Fontosnak tartom azt is, hogy lehetőségeinkhez mérten megvédjük az itt élők érdekeit. Többek között ezért nem engedtem a privatizációs nyomásnak, hogy eladjuk az üzlethelyiségeket. Így egyrészt megmarad és gyarapszik a közösség vagyona, a bérleti díjak stabil bevételt jelentenek. Másrészt lehetőségünk van arra, hogy biztosítsunk egyes alapellátásokat, vagy fellépjünk, ha azt tapasztaljuk, hogy egy-egy üzlet nincs tekintettel a helybéliekre. Többek között ennek is köszönhető, hogy a kerületben nem jött létre vigalmi negyed, és kiemelkedően jó a közbiztonság, az emberek szeretnek itt élni. Egy városrész vagy kerület sikerének éppen az a titka, hogy ha az ott élők jól érzik magukat.

– Mely fejlesztésekre a legbüszkébb az elmúlt két évtizedből?

– Az elmúlt évtized egyik legnagyobb horderejű beruházása kerületünkben a Várkert Bazár felújítása volt, amelyet a kormány az önkormányzat bevonásával, európai uniós források felhasználásával valósított meg. Örülök neki, hogy – szintén az itt élőkkel és civil szervezetekkel együttműködve – sikerült megakadályozni a szocialista kormányzás alatt, hogy eladják a területet plázaépítéshez. Utólag nem bánom, hogy erőteljes fellépésem miatt többször is meghurcoltak igaztalan vádakkal a nyilvánosság előtt. Jó érzéssel tölt el, hogy ebben a ciklusban valamennyi vári műemlék ház esetében elvégeztük a legfontosabb munkálatokat. Arra is büszke vagyok, hogy következetes fellépésünk eredményeként száműztük a kerületből a graffitit. Az talán nem mindig olyan látványos, mint egy-egy nagyberuházás, de a városképet és az itt élők hangulatát nagymértékben javítja.

– Milyen intézkedésekkel igyekszik még javítani a kerület a lakók életminőségén?

– Tevékenységünk fókuszába a helybéliek kényelmét, biztonságát, a családok és az idősek támogatását, valamint környezetünk védelmét helyeztük. Az idős embereknek például sokszor nehézséget okoz lakásuk karbantartása, a kisebb felújítások, mint például tisztasági festés, egy lámpa felszerelése vagy a csöpögő csap megjavítása, ezért lakás-helyreállítási támogatással segítünk. A családvédelmi szakemberek javaslata alapján vezettük be a Budavári szociális kártyát, amellyel élelmiszert tudnak vásárolni a rászorulók. A célzott támogatási forma annyira bevált, hogy ebben a ciklusban kibővítettük a Budavári egészségkártyával, ezzel a krónikus betegségben szenvedők gyógyszerköltségeihez tudunk hozzájárulni. Szintén ebben a ciklusban újítottuk meg a házi jelzőrendszeres segítségnyújtást is. A régi, elavult készülékeket korszerű mobileszközökre cseréltük, és megnégyszereztük a rendelkezésre álló állományt. Gazdálkodásunk lehetővé tette, hogy jelentősen, átlagosan mintegy harminc százalékkal növeljük az önkormányzat által nyújtott szociális támogatások összegét, és a jövedelemhatárokat is megemeltük. A szociális ellátások mellett nagy súlyt fektetünk az egészségügyi ellátásokra is. Önként vállalt feladatként működtetjük a Maros utcai szakrendelőnket, és folyamatosan modernizáljuk. Jelenleg is felújítás zajlik: a korábbi kihasználatlan alagsori helyiséget is bevonjuk az orvosi ellátásba. Együttműködési megállapodást kötöttünk a Budapesti Szent Ferenc Kórházzal, így a betegek nemcsak a szűrővizsgálatokon tudnak részt venni, hanem magas szintű kardiológiai ellátást is tudunk nekik nyújtani. Tavasszal adták át a kórház új szárnyát, amelyben két kórterem az I. kerületi betegeket várja. Hamarosan átadjuk azt az elektromos kisbuszt is, amellyel a kerületi betegeket kényelmesen, gyorsan és környezetbarát módon szállíthatják a kórházi rendelésekre.

– Több tematikus játszóteret is létrehoztak, amelyek gyorsan bekerültek az ország legjobb öt játszótere közé. Ezek szerint gyerekbarát a kerület?

– Inkább úgy fogalmaznék: családbarát kerület vagyunk, hiszen minden generációra, gyermekekre, fiatalokra, idősebbekre és nyugdíjasokra egyformán odafigyelünk. Azt tapasztaljuk, hogy az idősek is szeretnek itt élni, ugyanakkor egyre több fiatal család költözik ide, mert biztonságos, barátságos a kerület. Többek között születési, oltási, iskolakezdési támogatással segítjük a gyermeket nevelőket. Fontosnak tartjuk, hogy támogassuk a tehetséges tanulni vágyó fiatalokat céljaik elérésében, ezért szociális tanulmányi ösztöndíjat vezettünk be, ennek összegét tavaly megdupláztuk. Ugyanakkor hiszek abban, hogy nem pusztán támogatásokkal lehet segíteni a családokat. Legalább ilyen fontos, hogy biztonságot, kényelmet, magas színvonalú szolgáltatásokat kapjanak. Ezért fejlesztjük a bölcsődéinket, óvodáinkat, rendelőintézeteinket. Tavaly teljesen újjáépítettük a krisztinavárosi gyermekorvosi rendelőt, most pedig a vízivárosi rendelőt bővítjük és modernizáljuk. A nagyobb gyermekekre, fiatalokra is gondoltunk, ezért modern sportpályát építettünk az Európa Ligetbe. Nagyon népszerű a Czakó utcai sportközpontunk is, számtalan sportlehetőséggel, télen itt korcsolyázhatnak az óvodások és az iskolások. Közösségi programokat szervezünk a klubjainkban, saját nyaralót tartunk fenn Zamárdiban, és egy erdei táborunk is van Horányban.

– Budapest szinte egészére igaz, hogy gazdag műemlékekben, ám a Várnegyedben csaknem minden épület műemlék. Hogyan sikerül karbantartani ezt a példátlan épített örökséget?

– Csak ebben a ciklusban közel kétmilliárd forintot fordítottunk az önkormányzat tulajdonában álló műemlék lakóházak felújítására. Ezek többsége a Várban van, de nem maradnak ki a felújításból a vízivárosi vagy a tabáni épületek sem. Teljesen felújítottuk a Virág Benedek Házat, ahol éppen egy évvel ezelőtt nyílt új kiállítótér, a Tabáni Kuckó. A tulajdonunkban lévő műemlék épületek esetében is arra törekszünk, hogy megtaláljuk az ideális hasznosítási lehetőséget. Az Iskola utca 28. alatti kis gyöngyszem sokáig nem talált bérlőre, eladni viszont nem akartuk. Így az önkormányzat saját kulturális hasznosítás mellett döntött, már két éve működik itt a népszerű Jókai Anna Szalon.

– Húsz év után milyen újdonságokkal tudja megszólítani a választásra készülő lakókat?

– Szerintem az itt élők nem trendi választási ígéretekre vágynak, hanem kiszámíthatóságra, biztonságra, élhető és nyugodt környezetre. Én ezt képviselem a jövőben is. Természetesen vannak terveink. Új kulturális központot hozunk létre a Krisztinavárosban, folytatjuk a népszerű tematikus játszóterek építését. Bízom benne, hogy a közeljövőben megkezdhetjük a Batthyány tér teljes átalakítását is. Fontosnak tartom, hogy helyi szinten is választ tudjunk adni olyan globális kihívásokra, mint a környezetszennyezés vagy a klímaváltozás. Meg kell ragadnunk az új technológiákban rejlő lehetőségeket, jó példát kell adnunk a szemléletformáláshoz.

– Öt polgármesteri ciklusa alatt megélt több kormányváltást is. Hogy alakult ezalatt a kerület sorsa?

– Nagyon jól láthattuk, hogy melyik kormánynak fontos Budapest és a budai Vár. Az első Fidesz-kormány idején kezdődött fejlesztések 2002-ben, a kormányváltáskor megtorpantak. Ma már csak rossz emlék, de az ország egyik turisztikai központja, a Mátyás-templom évekig állványerdőbe burkolózott. Annyira nem figyeltek rá oda, hogy az építési konténerek között már embermagasságban állt a gaz. Csak 2010 után változott a helyzet. Érdekes módon, akkor két év alatt sikerült végezni a legfontosabb útfelújításokkal is. Az is figyelemre méltó, hogy 2010 előtt csak elvétve jutott támogatás a bel-budai régióba. Azóta uniós támogatással megújult a Várkert Bazár, a Lánchíd utca, elkészült a fonódó villamos. Sőt, az intézményeink felújításához is megvoltak a pályázati források. És a fejlődés azóta is töretlen: megújult a Széll Kálmán tér, már tervezik a Széna tér átalakítását. Kormányzati beruházásban gyönyörűen újjászületett a Budai Vigadó épülete is.

– Önt mostanában bérleti díjak miatt támadta az ellenzéki sajtó. Hogy állnak ezek az ügyek?

– Az ellenzéki lejáratókampány nem pusztán engem állított célkeresztbe, hanem szinte hajtóvadászatot folytattak a Várban lakó, szerintük a Fideszhez köthető bérlők ellen is. Persze, arról mélyen hallgattak és hallgatnak a mai napig is, hogy a másik oldal prominensei is ugyanazt a négyzetméterárat fizetik a Várban. A lejáratókampány forgatókönyve az unalomig ismétlődött: valamelyik újság vagy internetes portál megjelentetett egy „leleplező” cikket egy jobboldalinak mondott bérlőről, másnap az ellenzék ügyeletes feljelentőembere megjelent a rendőrségen, és ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. Rendőrségi nyomozás végül tizenhat feljelentés alapján, huszonnégy tényállásban indult. Az elmúlt másfél-két év során önkormányzati iratokat, jegyzőkönyveket foglaltak le, tanúmeghallgatást tartottak. Végül nyár elején minden tényállásban megszüntette a rendőrség a nyomozást. A határozatban egyértelműen leírták: nem állapítható meg bűncselekmény, kötelezettségszegés sem történt, sőt vagyoni hátrányt sem okozott az önkormányzat. Érdekes módon erről már nem számolt be az ellenzéki sajtó… De nem csak ebben az ügyben lepleződött le az ellenzék. Folyamatosan „vári ingatlanmutyit” emlegetnek, lakbéremelést, a bérlők megkülönböztetését követelik. Amikor azonban a képviselő-testület ülésén véleményt nyilváníthattak volna az ő elgondolásuk alapján összeállított lakásrendeletről, akkor hallgattak, nem merték vállalni az itt lakók előtt, hogy képzelik el a bérlők jövőjét, ha hatalomra kerülnének. A Fidesz–KDNP-szövetség álláspontja azonban továbbra is egyértelmű: a lakók érdekeinek védelme.