Családbarát Újbuda

– Két ciklus hosszú idő; mi történt Újbudán ebben a közel egy évtizedben?

– Botrányoktól hangos kerületet vettünk át 2010-ben, ráadásul az önkormányzat cégei jelentős adósságot nyögtek indokolatlan presztízsberuházások miatt. A rosszkor fölvett kedvezőtlen hiteleket még ma is fizetjük, van, amelyik 2023-ban jár le. Több helyen úgy született új lakóövezet, hogy az engedélyeket kiadó korábbi adminisztráció nem törődött az ezzel járó útépítésekkel, a beköltözők földutakat találtak, és a szükséges infrastruktúráról, például óvodáról, egészségügyi létesítményekről sem gondoskodott az előző kerületi vezetés. Ezt a feladatot is nekünk kellett utólag megoldani, a föld­utak esetében jelentős fővárosi támogatással. A 2004 és 2009 között született túlzottan laza helyi szabályozási terv következtében egyes területeket túlépítettek, figyelmen kívül hagyva az adott környezetet. Ezt fokozatosan visszafogtuk, hiszen tarthatatlan volt, hogy régi családi házak helyére négy-öt lakásos társasházakat húzzanak fel többek között Kelenvölgyben. A szabályozások terén szükséges tűzoltás, az elmaradt fejlesztések pótlása és a pénzügyi helyzet rendbetétele több évet vett igénybe, és közben a jövőben megvalósuló beruházások ránk eső feladataira is fel kellett és fel kell készülnünk. Ma már többletet mutat a költségvetés, miközben a helyi adókat gyakorlatilag nem emeltük az elmúlt kilenc évben.

– Milyen eredményekről tud beszámolni?

– Számomra mindig fontos volt a közterületeink megújítása, különösen az ikonikus Móricz Zsigmond körtéré. Fiatalkoromban ez még egy átlagos és egyszerű BKV-átszállóhely volt, 2010 előtt pedig csak tervek születtek a felújítására, de soha semmi nem valósult meg belőlük. Mi megújítottuk a Körteret, meg is telt élettel, igazi találkozóhely, közösségi tér lett padokkal, zöldfelülettel, vendéglátó egységekkel. A Bartók Béla út a kerület kulturális főutcájává vált számos kávézóval, kiállítóhellyel, élén a B32 Galéria és Kultúrtérrel. Fontos, hogy a belvárosi bulinegyeddel ellentétben ez a kulturális funkció a helyi hagyományokat, az ott élők érdekeit tiszteletben tartva valósult meg. A gyalázatosan elhanyagolt Bikás park is méltó arculatot kapott, szépen felépített ligetté varázsoltuk át, amely azóta számos igényes rendezvény helyszíne. Sok kisebb fejlesztés, felújítás is történt a közterületeinken. Arra pedig kifejezetten büszke vagyok, hogy családbarát kerület lett Újbuda.

– Miben érhető ez tetten?

– Ilyenkor, nyáron sok szülőnek gondot okoz a gyerekek elhelyezése, ezért az önkormányzat számos művészeti, iskolai, sporttábort támogat vagy épp szervez nekik. Az elmúlt években jelentősen bővítettük a bölcsődei és óvodai férőhelyeket, az új városrészek születésével párhuzamosan pedig előre gondolkodva tervezzük meg, hol lesz szükség további intézmények létesítésére. Ennek jegyében alkottuk meg az intézményfejlesztési tervet, amelyben fenntartóként az államnak is szerepe lesz, és ugyanezért kötünk ezt szem előtt tartó településrendezési szerződéseket a jövőbeli beépítéseket tervező beruházókkal. Több mint kétmilliárd forintot fordítottunk óvodai fejlesztésekre, további egymilliárdból 31 játszótér született újjá a kerületben, iskolakezdési csomaggal segítjük az elsősöket, és ingyenes úszásoktatást nyújtunk az alsó tagozatosoknak. Az újszülötteket, illetve családjukat babaköszöntő csomaggal támogatjuk. Emellett a sportberuházások is jelentősen szolgálják a családok életminőségét és lehetőségeit.

– Például?

– Egykori vízilabdázóként szívügyem minden ilyen fejlesztés, ezért örülök, hogy a Műegyetem eléggé elhasznált Hauszmann Alajos utcai sportcsarnokát meg tudtuk venni, és a taorendszer segítségével színvonalas létesítménnyé tudtuk alakítani. Ma itt játszik az MAFC kosárlabdacsapata. Megújult és bővült a Nyéki Imre-uszoda, amely az A-Híd OSC-Újbuda első osztályban játszó férfi vízilabdacsapatának otthona. Két évvel ezelőtt megszereztük a kőérberki SportMax központot is, ma ez Sport 11 néven a kerület egyik legjelentősebb ilyen létesítménye. A taóból az iskolai sportközpontokat is fejlesztettük, három több évtizedes tornacsarnokot korszerűsítettünk. Így jött létre például a Vasas gazdagréti dzsúdóakadémiája, amelynek kialakításában a szülők is példaértékűen komoly részt vállaltak. Ezenkívül számos közparkban, játszótéren hoztunk létre kültéri fitneszparkot és rekortánborítású futókört.

– Milyen fejlesztések történtek még?

– A közösségi kertek létrehozását ugyancsak szívügyemnek tartom. Ezek főleg a kerület panelházas részein valósultak meg, és nemcsak azért fontosak, mert közösségépítő hatásuk van, hanem azért is, mert így olyan területeket zöldíthettünk be, amelyek 20-25 évvel ezelőtt esetleg játszótérként funkcionáltak, de azóta gondozatlanul, használaton kívül, lebetonozva csúfították a környezetet. Kiépítésükbe bevontuk a helyben lakókat. Egyébként is egyre nagyobb szerep jut a közösségi tervezésnek, vagyis mindig törekszünk arra, hogy a lakókörnyezetüket érintő fejlesztésekben kikérjük az ott élők véleményét. A legnagyobb horderejű ilyen vállalkozás jelenleg a Budafoki út átépítése, a környék forgalomszervezésének, funkciójának újragondolása, de más helyeken is zajlik társadalmi egyeztetés. Albertfalván például az egykori, mára méltatlanul lepusztult és kihasználatlan helyi piac jövőjének alakításába vontuk be az ott élőket. Fontosnak tartom az Ottlik-kert nevű projektünket, amely idén őszre valósul meg, ennek során a Bukarest utcai egykori buszfordulónál rehabilitáljuk a területet, egy komoly zsűri által irányított tervpályázat eredményeként, Ottlik Géza emlékére.

– Hol tart az egykori ipari övezet és a Duna-part megújítása?

– Jelenleg már épül a Lágymányosi-öbölben megszülető új lakóövezet, a Galvani úti híd pedig tervezési szakaszban van, ennek nyomán viszonylag gyorsan átalakulhatnak a környező egykori gyárterületek. Nehézséget jelent, hogy ezekben az önkormányzatnak elhanyagolható arányú a tulajdona, ezért inkább a településrendezési megállapodások segítségével tudjuk befolyásolni a folyamatokat, jelezve, hogy például egy adott környéken mennyi óvodai férőhelyet, milyen egészségügyi ellátást szeretnénk. A Lágymányosi-öböl egyébként állatorvosi lova az előző vezetésre jellemző átgondolatlan fejlesztéspolitikának, amely zöld utat adott a beruházóknak anélkül, hogy mellérendelte volna a fejlesztésből következő infrastrukturális igényeket.

– Melyek a következő ciklus feladatai?

– Végre épül a gyermekegészségügyi centrum, ennek befejezése kiemelkedően fontos. További óvodai helyeket is létre fogunk hozni, jellemzően Kelenföldön. Újabb zöldítéseket és parkrendezéseket tervezünk. Fontos feladat a megnövekedett autómennyiség okozta problémák megoldása, parkolóhelyek létesítése, az átmenő forgalom csökkentése, optimális esetben teljes megállítása P+R parkolók kiépítésével a külső területeken, ahol nincs lakóövezet. A Galvani útnak és környékének szabályozása is időszerűvé vált.

– Milyen a politikai klíma a XI. kerületben, milyen kampányra számít?

– Remélem, nem csak a nyári szünetnek tudható be, hogy Újbudán nem jellemző olyan vérmes kampány, mint amilyet az országos politikában megszokhattunk. Mi büszkén számolhatunk be az elért eredményeinkről és a jövőbeni terveinkről. Fontos volna, ha valóban konkrétumokról és tényekről tudnánk beszélni, vitázni a korteskedés során, de nem vagyok naiv, eddig is számos álhír terjesztésével, illetve az önkormányzat hatáskörén túlnyúló, ezért helyben meg nem oldható problémák sulykolásával igyekeztek megtéveszteni a kerület lakóit. Tartok tőle, hogy ennek intenzitása fokozódni fog, én azonban az elhivatott munkában, kitartásban és szakmai hozzáállásban hiszek. ν