Családi pótlék, avagy a baloldal gumicsontja

Titkolja az Orbán-kormány, hogy megszünteti-e a családi pótlékot – ezzel a hatásvadász címmel jelent meg cikk január végén a Népszavában. A lap „értesülését” több jól futó liberális portál is átvette, így a Kulturális és Innovációs Minisztérium közleményt tett közzé, amelyben leszögezték: „A kormány nem tervezi a családi pótlék megszüntetését, ez egy álhír.” Az eredeti cikk egyébként egy parlamenti írásbeli kérdés-válasz alapján született. Ebben az LMP-s Ungár Péter hozta elő a témát Csák János miniszterhez fordulva. A tárcavezető ugyanis egy tavaly decemberi parlamenti meghallgatásán azokra a több képviselőtől elhangzó – tegyük hozzá, hosszú évek óta ismételt – felvetésekre, hogy mikor várható a 2008 óta változatlan összegű családi pótlék emelése, azt válaszolta: „Ha valaki csak segélyen él, és nem a munkaerőpiacról, azt nem tartjuk jó iránynak.”

A parlamenti műfaj adta kereteken belül a tárca államtitkára, Vitályos Eszter közérthetően világított rá a kérdésben rejlő eltérő hozzáállásra, sőt filozófiára. „Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy alapvető gondolkodásmódbeli különbség van a Fidesz–KDNP-kormány és a baloldal között a családtámogatások rendszerét illetően. Mi a családközpontú és munkaalapú társadalomban hiszünk, ezért a segélyezés kiterjesztése helyett különféle foglalkoztatáspolitikai eszközökkel, így adókedvezményekkel, munkahelyteremtési programokkal, képzésekkel támogatjuk, hogy minél több embernek legyen munkája. Ez volt a kiindulópontunk 2010-et követően, amikor a balliberális, segélyezésre épülő társadalmi rendszer modellje helyett új utat választottunk” – közölte Vitályos Eszter.

Munka csak hírből

A 2010 előtti balliberális kormányok előszeretettel alapoztak a segélyezésre, fogalomtárukban a családpolitika gyakorlatilag a szociálpolitikával volt egyenlő. Már csak emiatt is megmosolyogtató, amikor az Orbán-kormányok által bevezetett bőkezű családtámogatásokat úgymond az Orbán-kormánytól féltik. Az újonnan fújt lufiba, azaz a családi pótlék „megszüntetésének” álhírébe ugyanis éppen így kapaszkodott bele Gy. Németh Erzsébet, aki legújabban a „szociális és nyugdíjügyi árnyékminiszter” szerepében tetszeleg. „Az árnyékkormány szerint nem megszüntetni, hanem megduplázni kell a 2008 óta nem emelkedő családi pótlékot. Ebből is látszik, hogy az Orbán-kormány nem a családok mellett, hanem a milliárdos elit pártján áll, ezért törölték el a legtöbbek számára a babaváró hitelt és a csokot is. Egy szociáldemokrata kormány sosem nézné le a családokat, sőt, mindent megtenne a megsegítésük érdekében” – írta a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció politikusa.

Gy. Németh szavai unalomig ismertek azok körében, akik csak kicsit is figyelemmel kísérik a magyar családpolitika elmúlt két évtizedének fejleményeit. Az MSZP-nek, majd a szétaprózódó baloldal minipártjainak ugyanis szinte a 2010-es kormányváltás óta az egyik legtöbbet ismételgetett témája, hogy a jobboldali kabinet „családellenes”, mert nem emeli tovább a családi pótlékot. Ezzel szemben 2010 előtt azt tapasztalhattuk, hogy a leszakadó társadalmi rétegek megnyerése érdekében a segélyezési politika dívott. Akkoriban különböző segélyekből (családi pótlék, gyes, gyet, különböző munkanélküliségi ellátások stb.) egész nagy összeghez juthatott egy család úgy, hogy ott senki még csak hírből sem ismerte a munkát.

Gyurcsány őszinteségi rohama

Érdekes, hogy őszintébb pillanataiban a baloldal vezető politikusai is elismerik, ez mennyire tévút. Gyurcsány Ferenc például 2014-ben a 24.hu-nak azt mondta: „Először a 2006-os kiigazítás után kezdtem érezni, milyen pokoli nyomás van rajtunk, főleg a kelet-magyarországi régióban. Egyre nagyobb lett az egzisztenciális félelem és féltékenység, a korábbi segélyezési politikával tömegesen kezdtek szembefordulni az emberek. Micsoda? Én elmegyek 70 ezer forintért dolgozni, hajnalban kelek, buszra szállok, azok meg nem csinálnak semmit, és összeszednek 50 ezer forintot segélyekből?” A bukott miniszterelnök aztán akaratlanul is lényegében a Fidesz által megvalósított politikát (vö. közmunkaprogram) méltatta, amikor úgy fogalmazott: „Akkor szembesültem vele, hogy nincs más lehetőség, meg kell próbálni segély helyett, ha mást nem, közpénzből valamilyen közcélú munkát adni.”

Sőt, őszinteségi rohamában Gyurcsány az idézett interjúban a családi pótlékot is negatív kontextusban említette – holott, mint láttuk, a „családipótlékozás” a baloldal egyik alapvető politikai gumicsontja –, azt állítva, hogy terveik szerint négy gyerektől ezt is munkához kötötték volna. „2008 környékén egy informális miniszterelnöki egyeztetésen azt javasoltam, hogy bár mi nagyon helyesen családipótlék-pártiak vagyunk, hiszen minden gyerek egyenlő, de gondolkodjunk már el azon, hogy a negyedik gyerek családi pótlékát csak úgy kaphassa meg a szülő, ha dolgozik és azt az adójából tarthassa csak vissza. Ha van munkád, akkor kapsz családi pótlékot a negyedik gyerek után, ha nincs, akkor nem.”

Segély helyett adókedvezmény

Éppen ezt az alapelvet vette első helyre a Fidesz–KDNP-kormány 2010 után, amikor azt mondta, a családokat kiemelten kell támogatni, de a támogatás feltétele a munka. Ez mára széles körben megvalósult: a 2010-es 10-11-ről mára 4 százalék közelébe süllyedt a munkanélküliség, a foglalkoztatottak létszáma pedig több mint egymillió fővel nőtt. Az élethelyzetükből fakadóan nem munkaképeseket (kismamák, halmozottan sérültek, rokkantak stb.) leszámítva az utóbbi években Magyarországon elértük, hogy már csak az nem dolgozik, aki nem is akar. Ez pedig azt jelenti, hogy a munkához, illetve a társadalombiztosítási jogviszonyhoz kötött családtámogatási lehetőségek a döntő többség előtt nyitva állnak. Más szóval: aki tisztességesen, bejelentve, akár csak minimálbérért dolgozik és tb-t fizet, az bármelyik családtámogatást igénybe veheti.

Nincs ez másként a 2011-től bevezetett családi adókedvezménnyel sem, amely 2015 óta a járulékokból is érvényesíthető, vagyis a kisebb keresetűek sincsenek kizárva belőle. A jogosultság egyszerű: mindenki érvényesítheti az adó- és járulékkedvezményt, aki családi pótlékra jogosult. Lényegében tehát azt is mondhatjuk, hogy a családi adó- és járulékkedvezmény egyfajta megvalósult, nagy összegű családipótlék-emelés, amelynek ráadásul fontos kritériuma, hogy munkajövedelemhez van kötve. A családi kedvezmény mértéke egy gyerek esetén havonta 10 ezer, kettőnél összesen 40 ezer, ennél többnél pedig gyermekenként 33 ezer forint – tehát egy háromgyermekes család akár 99 ezer forint kedvezményt is érvényesíthet havonta. Eközben a családi pótlék összege alapesetben egy gyermek esetén 12200 forint, kettőnél gyermekenként 13300, háromnál és többnél gyermekenként 16 ezer forint (a többi esetet és összeget lásd grafikánkon.) Érdemes felhívni rá a figyelmet, hogy ma már egy kereső minimálbéréből is érvényesíthető a teljes kétgyermekes adókedvezmény, mivel annak adóalapja 266660 forintot tesz ki, a minimálbér bruttó összege pedig január 1-jétől 266800 forint. Az adó- és járulékkedvezmény a családi pótlékkal együtt azt jelenti, hogy egy gyermek esetén 22200, két gyermeknél 66600, háromnál pedig akár 147 ezer forint támogatást kapnak a kétszülős családok.