Martonyi János volt külügyminiszter köszöntőjében az Európai Unió népességének drámai zsugorodására hívta fel a figyelmet, amelynek legfőbb oka a kontinensen eluralkodott értékválság. Matolcsy György, az Orbán-kabinet gazdasági minisztere rávilágított, a XXI. század első évtizedében minden nagy globális folyamat a család, a házasság és a gyermekek ellen támad, s lassan kikezdi a nemzetállam több évszázados hagyományos szerepét is. Schmitt Pál, az EPP-ED magyar delegációjának vezetője leszögezte, a karrier, az önzés, a hiúság rövidesen ellepi Európát. A kutatók szerint nem a születés és a növekedés, hanem a halál, az elmúlás kultúrájának évtizedei előtt állunk. Meg kell tehát határozni, mit tudunk mi, magyarok tenni a saját jövőnk érdekében, és ezzel hogyan járulhatunk hozzá a közös Európa céljaihoz. Meg kell találni, hogyan békíthetők össze a gazdaság- és adópolitika céljai a népesedés- és családpolitikával. Meg kell tisztulnia Európának, az európai emberek gondolkodásának.

Vukovich Gabriella demográfus elmondta, az ultraliberális nézetek egyre agresszívebb terjedése miatt mind többen részesítik előnyben az élettársi kapcsolatokat. A házasságon kívül született gyermekek aránya Magyarországon már harminc százalék fölött van. A házasságkötés a nők jelentős részének nem jelent igazi életalternatívát. Sárközi Klára, a szlovák parlament Szociális, Család- és Lakásügyi Bizottságának elnöke hozzátette, a gyermekvállalási mintaváltás 1995 körül következett be. A volt szocialista országokban a rendszerváltással járó gazdasági nehézségek és az értékek mentén fellépő elbizonytalanodás nagy mértékben vetette vissza a gyermekvállalási hajlandóságot.

Harrach Péter, az Orbán-kormány szociális- és családügyi minisztere szerint a családról való gondolkodás vízválasztó az értékcentrikus és az értékközömbös felfogás között. Az utóbbi ember- és társadalomképpel rendelkezők csupán individuumban gondolkodnak, nem kedvelik a rendezettséget. A döntések szabadságára hivatkozva ugyanakkor tisztelnek minden másságot, nem úgy a hagyományokat. Az ultraliberális nézeteket vallókéval szemben az értékcentrikus felfogás lényege éppen az emberi méltóság tisztelete, a hagyományok őrzése és a deviáns másság elutasítása.

Harrach Péter emlékeztetett rá, a polgári kormány a gyed visszaállításával, a gyermekek után járó adókedvezménnyel, a kiegészítő családi pótlék emelésével, illetve a minimálbér 250 százalékos emelésével megakadályozta Magyarországon a szegénység terjedését. A szocialisták „hegyi gorilla módjára döngetik a mellüket” a gyes húszszázalékos emelésével, amely csupán ezer forint többletet eredményez havonta, szemben a polgári kormány adókedvezményével, amely három gyermek után már havi 30 ezer forintot jelentett. Az egyetlen költségvetési tényező egyébként, ami 2002 óta megduplázódott Magyarországon, az a kormányzati kommunikációra költött pénz.

– A polgári kormányzás középpontjában eddig is a család állt, és a jövőben is hasonló kormányzati szerepvállalásra készülünk – jelentette ki Navracsics Tibor, a Kormányzás 2006 vezetője. Hozzátette, a kormányzati szerkezet felépítése során egyúttal figyelemmel kell lenni az EU intézményi rendszerére, valamint döntéshozatali mechanizmusára is. Belső erőforrásaink szűkösségére utalva Navracsics elmondta, az új magyar Európa-politikának sikeresen kell lobbiznia az uniós forrásokért a tragikus állapotú magyar költségvetés tehermentesítése érdekében.

Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke kiemelte, a tavalyi EU-csatlakozással hazánk egy új gazdasági és politikai erőtérben mozog, melyben csupán akkor lehet sikeres, ha képes hosszú távú programokban mozgósítani mind természetes, mind szellemi erőforrásait.

– Magyarország elmúlt három évét a rövid távú érdekek megvalósítása jellemezte. A balliberális kormányzat célja csupán a szavazatvásárlás, morális gátak nélkül. Az ország szegényekre és gazdagokra szakadt, és megbomlott a generációs egyensúly is. Radikálisan újra kell gondolni az állam szerepét, elkerülhetetlen egy alapértékekre épülő, koherens nemzetstratégia kidolgozása – zárta előadását Stumpf István.

Surján László európai parlamenti képviselő elmondta, kutatók szerint a magyar lakosság testi egészségromlásának legfontosabb tényezője a depresszió, amelyre elsősorban a tehetetlenség, a mások iránti érdeklődés csökkenése, a döntésképtelenség, az önvádlás, a jövő reménytelenségének az érzete jellemző. Súlyos formáját 1988-ban ezer emberből 29-nél, 1995-ben már 71-nél mutatták ki. Tény azonban az is, hogy a családoknak nagy szerepük van a depressziós állapot megelőzésében, sőt a betegségek legyőzésében is.

Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke előadásában kifejtette, sokkal nehezebb a családok érdekét szolgáló politikát folytatni akkor, amikor a gazdaság sikertelen, teljesítménye romlik, sőt esetleg le is fagy, mint egy rosszul irányított számítógép. Magyarország pedig ilyen időket él. Harmincezerrel kevesebb család jut kenyérkereseti lehetőséghez ma, mint fél évvel ezelőtt. Minden ötödik fiatal munkanélküliként kezdi az életét. Éppen ezért eljött az ideje, hogy belássuk, a liberalizmus okafogyottá vált. Ami értéket adhatott a világnak, azt mára minden normálisan gondolkodó ember és társadalmi erő beépítette saját értékrendjébe. Orbán Viktor sajnálatosnak nevezte, hogy sokan úgy tartják, az egyén egyedül és mindenekfelett áll, részvétele az életben csupán a világrajövetellel kezdődik és a halállal végződik. Az ember azonban sohasem az első ember, hanem csupán egy szem a láncban. Örököse mindannak a tudásnak, amit az előtte élők felhalmoztak, és hasonlóképpen továbbadója, szerencsés esetben gazdagítója az emberiség kincsestárának. A kulturális tradíció továbbadásához egy egész közösségre van szükség, ezért minden, ami a közösségek elsorvasztását eredményező folyamat, végső soron az emberi faj halálát készíti elő – fogalmazott a polgári kormány miniszterelnöke. Leszögezte, akkor leszünk képesek egy szabad, gyarapodó és közösségeken nyugvó Európa álmát megvalósítani, ha sikerül az emberek lelkében megszólítanunk a közösségek után vágyódó embert. Az egység felé vezető úton az első lépés egymás meghallgatása, ha úgy tetszik, az egész országra kiterjedő nemzeti konzultáció.

———————————-

Kell a gyerek

A demográfiai helyzetről, családpolitikáról és a lehetséges kiutakról kérdeztük Lakner Zoltán szociológust, az Orbán-kormány volt családügyi helyettes államtitkárát.

– Mennyiben segíthet egy ilyen konferencia a lesújtó demográfiai helyzeten?

– Ráirányíthatja a közvélemény figyelmét arra, hogy ha sürgősen nem teszünk valamit, 2050-re drámaian, akár két-, két és fél millióval is csökkenhet Magyarország népessége. Társadalmunk elöregedési folyamata most még talán visszafordítható. Az utolsó pillanatban vagyunk, ha nem állítjuk meg a népességfogyást, összeomolhatnak az ellátó rendszerek.

– Európában mindenütt hasonló gondokkal küszködnek.

– Az unió országai a bevándorlás elősegítésében látják a kiutat. Ezzel szemben mi úgy gondoljuk, a perifériáról, illetve a kontinensen kívüli országokból érkező bevándorlók tömegei helyett inkább az európai családokban kellene több gyermeket vállalni. Persze tudom, hogy ez nem ilyen egyszerű, de az európai történelmi és kulturális hagyományok, illetve a morális értékek védelme érdekében elengedhetetlenül szükséges lenne a szociális kohézió mellett az európai nemzetek és családok összetartásának erősítése. Ezért átfogó családpolitikai rendszerek kidolgozását szorgalmazzuk.

– Miképpen?

– A bevándoroltatás helyett a gyermekvállalás ösztönzésével. Egyébként a kutatások azt mutatják, hogy az európai családok a jelenleginél több gyermeket szeretnének, azonban számos társadalmi, gazdasági, munkaerő-piaci akadály gátolja családterveik megvalósítását. Ezen akadályok megszüntetése segítené a kívánt családnagyság elérését. És ez nem csak pénzkérdés. A gyermekeket nevelő családok biztonsága, mentális és fizikai egészsége, a generációk közötti kapcsolatok és együttműködés erősítése teremtheti újjá a sokszínűségében is egységes európai szellemet.

– Azért a családtámogatások szűkös volta, illetve a társadalomban eluralkodó gyerekellenes közvélekedés nem túl biztató a leendő édesanyák számára.

– Ezért szükséges a célzott és aktív családpolitika. Talán nem kell részleteznem a polgári kormány családbarát intézkedéseit. Elég, ha a gyed visszaállítására, a családi adókedvezményre vagy akár az otthonteremtési rendszer megalkotására és bevezetésére utalok. A kormányzati idő rövidsége sajnos nem engedte meg a kidolgozott és elindított programok, rendszerek kifutását, de a pozitív elmozdulás érzékelhető volt.

– A konferencián elfogadták a Budapesti nyilatkozatot, amelyben ajánlásokat fogalmaztak meg az Európai Unió számára.

– Sőt egyik előadónk, Anna Záborska, az Európai Parlament szlovák, néppárti képviselője ígéretet tett arra, hogy a megfelelő bizottság elé terjeszti a nyilatkozatot. A Fidesz EP-képviselői, Schmitt Pál, Surján László és Őry Csaba is messzemenően támogatják célkitűzéseinket, és mindent megtesznek azért, hogy Európa ne csak a bevándorlásban lássa a megoldást, hanem az európai családok megerősítésében is.

Kántor Yvette