Fotó: ShutterStock
Hirdetés

„Ebben a megszorítócsomagban ott van minden, amiért a liberális közgazdászok, a brüsszeli bürokraták és a baloldali szakértők lelkesedni szoktak. 1300 milliárd forintos sarc az emberek nyakába. Ne hagyjuk, hogy padlóra vigyék vele Magyarországot!” – írta Orbán Viktor a közösségi oldalán, miután a múlt héten az Index részletesen bemutatta a Tisza Párt eddigi legfontosabb gazdasági anyagát, a Magyarország 2027–2035 konvergenciaprogram című, a portál birtokába jutott tervezetet. A lap ismertetése szerint a reformcsomag tengelye a személyi jövedelemadózás (szja) rendszerének progresszívvá tétele.

A tervezet két új kulcsot vezetne be: 22 százalékos adót fizetnének azok, akik bruttó 416 ezer forint felett keresnek. A bruttó 1,25 millió forintnál többet keresők esetében pedig 33 százalékra ugrana az adókulcs. Miután idén szeptemberben a KSH adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagfizetése 687 100 forint volt, de még a bruttó mediánkereset is 568 700 forintot tett ki, a 22 százalékos kulcs rendkívül széles kört érintene. Az átlagfizetésnél például havi 48 ezer forinttal többet kellene adóznia a munkavállalóknak.

Teljesen más alapok

A program a teljes gazdaságpolitikai váltás első számú eszközeként tekint a progresszív szja-rendszerre. Nem véletlenül, hiszen az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának egyik meghatározó eleme ezzel szemben a családok, a gyermekek támogatására építő egykulcsos jövedelemadózás bevezetése volt 2011-ben. Ez a családi adórendszer pedig éppen most bővül és teljesedik ki több lépcsőben. A másfél évtizeddel ezelőtti indulásakor először is visszahozták az MSZP–SZDSZ-kormányok által lényegében teljesen eltörölt családi adókedvezmény intézményét, és 2014-ben a tb-járulékokra is kiterjesztették. Ez a kisebb jövedelmű nagycsaládosoknak volt különösen fontos, akik már akkor kiemelt támogatásban részesülhettek.

A családi adó- és járulékkedvezmény 2026. január 1-jétől ismét emelkedni fog: ez lesz a második lépés a duplázáshoz, miután 2025 júliusában már a korábbi másfélszeresére emelkedtek a lehetséges összegek. Ez azt jelenti, hogy jövő januártól egy gyermek után havi 20 ezer, két gyermek után 80 ezer, három vagy több gyermek után pedig gyermekenként havi 66 ezer forint kedvezményt lehet érvényesíteni, vagyis három gyermek esetén havonta 198 ezer, négynél pedig 264 ezer (!) forinttal lehet több egy család nettó keresete.

Emellett azonban 2020 óta még egy pillér épül, méghozzá az szja alóli mentesülés révén. Elsőként ebbe a körbe a négy- vagy többgyermekes édesanyák léphettek be, akiknek 2020 óta nem kell jövedelemadót fizetniük. 2022 óta mentesülnek az szja alól a 25 év alatti fiatalok. Ez a korhatár nőtt 2023-ban 30 évre a gyermeket vállaló nők esetében. Fontos, hogy a 25 év alattiak, illetve a 30 év alatti anyák kedvezménye (egyelőre) az átlagbér mértékéig érvényesíthető: 2025-ben ezt 656 785 forintban állapították meg, amelyből a 15 százalékos szja alóli mentességgel számolva akár havi 98 518 forint adómegtakarítást lehet elérni. Ugyanakkor fontos újítás lesz a jövő évtől, hogy a 30 év alatti édesanyáknak is a teljes keresetükre érvényesíthető lesz az szja-mentesség.

Többkulcsos adó

Az édesanyák mentességét ráadásul fokozatosan bővíti a kormányzat. Friss intézkedés volt, hogy idén októbertől már a háromgyermekeseknek sem kell szja-t fizetniük, sőt – a családi adókedvezmény már említett megduplázásával egy időben – 2026. január 1-jétől első lépcsőben elkezdődik a kétgyermekes anyák szja alóli mentesítése is. Jövőre ebbe a körbe a 40 év alatti édesanyák lépnek be, 2027 januárjában az 50, 2028 elejétől a 60 év alattiak, végül 2029-től valamennyi kétgyermekes édesanya megkapja az életre szóló adómentességet. Az anyák szja-mentességével kapcsolatban egy fontos szempontot érdemes külön kiemelni. Mégpedig azt a tényt, hogy ezek a kedvezmények (ahogy egyébként valamennyi családtámogatási elem) nemcsak vér szerinti édesanyáknak, hanem örökbe fogadott gyermekekre tekintettel minden örökbe fogadó anyát is megilletnek.

És van még egy fontos eleme az adócsökkentésnek, hiszen júliustól a kisgyermekek utáni havi rendszeres juttatások után sem kell már személyi jövedelemadót fizetni. Ebbe a körbe tartozik a csecsemőgondozási díj (csed), a gyermekgondozási díj (gyed) és az örökbefogadási díj, amely a gyednek megfelelő számítás alapján és összegben jár 168 napon át. A gyedet a szülési szabadságot (a csed időszaka) követően a gyermek kétéves koráig kaphatja az anya vagy az apa, mivel teljes munkaidős foglalkoztatásban is lehet mellette dolgozni.

Összege a szülő jövedelme alapján megállapított naptári napi alap 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. 2025-ben a gyed maximuma ez alapján havi bruttó 407 120 forint. A gyedet július előtt a 15 százalék szja és a 10 százalék nyugdíjjárulék levonásával kapta kézhez a szülő, de július óta már csak a 10 százalék nyugdíjjárulékot kell megfizetni, így a gyed nettó maximuma 305 340-ről 366 408 forintra nőtt. (A 10 százalék nyugdíjjárulék terhére pedig a családi adó- és járulékkedvezmény is érvényesíthető.)

Mindezeket látva nem túlzás azt mondani, hogy lényegében jelenleg is többkulcsos adórendszer működik Magyarországon, csakhogy nem a Tisza Párt által tervezett 22 és 33 százalékos adókulcsokkal. Az alapnak számító 15 százalékos szja-kulcs mellett sokan ugyanis „0 százalékos kulccsal” adóznak, magyarán nem fizetnek egy fillér személyi jövedelemadót sem. Ebbe a körbe tartozik egyre több édesanya, de ahogy a mellékelt táblázatokból kiolvasható, a családi adó- és járulékkedvezmény révén nagyon sok olyan többgyermekes apa is van, aki szja-t nem fizet (vagy a jövő évtől nem fog fizetni), legfeljebb valamennyi járulékot.

Európa legnagyobb adócsökkentése

Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár nemrég azt közölte, hogy Európa legnagyobb adócsökkentési programjában a következő négy évben az eddigi támogatásokon felül további 4000 milliárd forintot fordítanak a családokra. Mint mondta, 2026-tól félmillió, 2029-től pedig mintegy egymillió anya mentesül az szja megfizetése alól Magyarországon.

Az államtitkár már az Index által ismertetett Tisza-tervezet nyilvánosságra kerülése előtt arról beszélt, hogy Magyarországon a kormány egyedülálló családtámogatási rendszert épített ki az elmúlt években, több mint harmincféle intézkedés segíti a magyar családok életét, de ezeket most meg kell védeni. Koncz Zsófia jelezte, Brüsszel háborúra készül, a háborúhoz pedig pénzt akar behajtani, ezért adóemeléseket, megszorításokat vár el a tagállamoktól. Mint mondta, Brüsszel tervének hazánkban is vannak kiszolgálói, akik szintén adóemelésekre készülnek, ezeknek az adóemeléseknek pedig szerinte a gyermekes családok lennének a legnagyobb áldozatai. Hozzátette, az intézkedések a gyermekesektől évi több százezer, akár több millió forintot vennének el.

Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a kormány szerint nem adóemelésre, hanem további adócsökkentésre van szükség. Arról is beszélt, hogy Brüsszel ezeket az adókedvezményeket kezdettől fogva ellenzi, és olyan kormányt akar Magyarországon, amely végrehajtja terveiket, köztük a családi adóemeléseket.