Csányi Sándor: nagy szükség lenne az európai uniós forrásokra

Kiemelte: nagy probléma lenne, ha a helyreállítási alap forrásairól év végéig nem sikerülne megállapodni, az uniós pénzek elmaradása 0,5 százalékkal csökkenthetné a gazdasági növekedést, növelné a cds-felárakat, a forintra pedig további leértékelődési nyomást gyakorolna. Felidézte, hogy az elmúlt hét évben 57 milliárd euró, évente a GDP 4,5 százalékának megfelelő összeg érkezett az Európai Unióból az országba.

Csányi Sándor megjegyezte, hogy Magyarország gazdasága erősen integrálódott az európai gazdaságba – az export 75 százaléka a kontinensre irányul, az import 72 százaléka pedig onnan jön -, így az ország „osztozik Európa sorsában”. Az LNG, azaz a cseppfolyósított gáz soha nem lesz olyan olcsó, mint a vezetékes, így Magyarország és az EU csak veszíteni tud a jelenleg kialakult helyzeten – vélekedett utalva arra, hogy a kontinens versenyképességének a csökkenése várható.

A világgazdaság kilátásai nem túl kedvezőek, majdnem biztos, hogy globális, európai és magyarországi szinten is recesszió következik – vetítette előre. A legnagyobb problémát a bankvezér szerint az infláció jelenti. A járvány miatt világszerte erős stimulusok voltak, az ellátási láncok zavara miatt kapacitásproblémák jelentkeztek, ezen felül pedig az áruvásárlások aránya emelkedett, sok leálló szektorban pedig munkaerőhiány lépett fel – összegezte az infláció hátterében álló folyamatokat. A háború csak tetézte a problémákat – tette hozzá.

Ami a bankrendszert illeti Európa súlya ezen a területen csökkent: 2010-ben még az öt legnagyobb bank európai volt, 2021-re azonban négy kínai és egy USA-beli került fel a lista élére – hívta fel a figyelmet a bankvezető. Az európai bankok növekedése és jövedelmezősége is alacsony; mára egy egységnyi profit megtermeléséhez kétszer annyi tőkére van szükség, mint 2007-ben – világított rá.

A magyar bankszektor mérlegfőösszege 2010-hez képest majdnem megduplázódott, ebben nagy szerepet játszottak a támogatott hitelek – fejtette ki. A különféle banki termékek igénybevétele a növekedés ellenére alacsony, megfelelő tőke és likviditás megléte esetén lenne még tér a növekedésre – vélekedett.

Csányi Sándor beszélt arról is: ahogy a devizahiteleknek, a forinthiteleknek is megvan a kockázata, és jelezte, hogy nem megoldás az ársapka bevezetése, illetve az sem fenntartható, hogy egyes ágazatok ne fizessék vissza a hiteleiket. Azzal folytatta, hogy egyes kormányzati intézkedések, így a különadók versenyhátrányt okoznak a hazai pénzintézeteknek, ami a gazdaság szereplőire, a hitelfelvevőkre is kedvezőtlenül hat, a jogrend kiszámíthatatlansága pedig szintén problémák forrása.

„Úgy érzem, nem látja mindenki tisztán a gazdaság-irányításban, hogy a bankszektor nehéz helyzetben van, alacsony a jövedelmezősége, nem éri meg ide befektetni. Nem hiszem, hogy akik a 2008-as válság kompenzálására ide betettek pénzt, még egyszer megfogják ezt tenni. Mi itt vagyunk, mi nem tudunk elmenni, nekem még kedvező is, ha néhányan elhagynák az országot, de a gazdaságnak nem” – így fogalmazott.

A bankvezető elmondta, hogy az OTP csoport a régióban 2021-ben szinte minden területen vezető szerepet töltött be, a legmagasabb volt a tőkére vetített megtérülése és a nettó hitel növekedése, legalacsonyabb a költségmutatója. A pénzintézet „túléli a jelenlegi nehézségeket és megerősödve fog kikerülni a helyzetből, nem jó azonban a magyar gazdaságnak, hogy beszűkül a bankszektor hitelezési kapacitása” – összegezte Csányi Sándor a vándorgyűlésen.