Hirdetés

Csárdi Antal (LMP) a magyarországi akkumulátorstratégiát értékelve azt mondta: annak negatív egyenlege van.

Jó minőségű termőföldeket áldoztak fel a gyárakért, a környéken élők szennyezést kénytelenek elviselni, és a vízkincset is veszélyeztetik ezek az üzemek; adókat a kedvezmények miatt alig fizetnek a társaságok – sorolta kifogásait, hozzátéve, hogy a gyártást idehozó cégek jelentős támogatást kapnak.

Eközben „szemérmetlenül, erkölcstelenül megpróbálják leépíteni a magyar közoktatás rendszerét”, mert ezek a gyárak alacsony képzettségű munkavállalókat igényelnek – értékelt Csárdi Antal.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte: Magyarország a nyolcadik legnagyobb mértékben csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását a tavalyi év harmadik negyedévében.

Korábban írtuk

2020-ban Magyarországon az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás a kilencedik legjobb volt az unióban, a kormány pedig elsők között rögzítette törvényben, hogy 2050-re klímasemlegessé válik az ország.

Számos, ezzel kapcsolatos kérdésben azonban nem ért egyet az LMP és a kormány – jelentette ki. Jelezte, hogy a háború és a szankciós politika jelentős károkat okoz az egész európai gazdaságnak, az LMP mégsem szavazta meg a békepárti határozatot, ahogy Paks I. üzemidő-hosszabbítását sem.

Az akkumulátorgyártással kapcsolatban azt mondta: a környezetvédelmi szabályok szigorú betartása fontos, ugyanakkor verseny van ezen a téren. Jönnek az elektromos autók és energiatárolókra is szükség van – közölte.