Miután minden törvényes és bürokratikus utat végigjártak a Civilek a Zengőért Mozgalom aktivistái és egyik sem vezetett lényegi eredményre, végső megoldásként úgy döntöttek, a polgári engedetlenséget választják. Február 11-én reggel az erdészet favágói előtt értek fel a Zengő tetejére és hajlandók lettek volna akár a fákhoz is láncolni magukat, hogy testükkel védjék meg azokat a kivágástól. Lekaparták a jelölőfestéket a kivágásra ítélt fák kérgéről, kiszedték a jelölőcölöpöket és barikádokat építettek az utakra a munkagépek elé, hogy így is lassítsák az esetleges munkálatok megkezdését. Hiába érkeztek meg a favágók a gépekkel, amíg civil emberek tartózkodnak az erdőirtási területen, addig ugyanis tilos a fák kivágása. Így rövid szócsatát követően a favágók elvonultak. A rendőrség, magánterületről lévén szó, nem volt hajlandó fellépni a civilek ellen. Így kezdődött az ötnapos csata a Zengő megmentéséért. A közel egy hét alatt azok között, akik jelenlétükkel tiltakoztak a hegyen a radarállomás megépítése ellen, volt olyan, akit nemrég a szívével és olyan is, akit a lábával műtöttek, volt, aki az ország másik feléről érkezett, és olyan is akadt, aki napokig fent éjszakázott a csúcson. Mindezt azért tették, mert tudták, hogy igaz ügyért harcolnak. A Zengő ugyanis a környékbelieknek rendkívüli jelentőséggel bír, hozzátartozik a mindennapjaikhoz, a táj szépségéhez, az életükhöz. A terület, ahol elhelyezkedik, 1977 óta a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része, a Zengő pedig a maga 682 méterével, a Dél-Dunántúl legmagasabb csúcsa.

A radar, amit a Zengő csúcsára terveztek a NATO gerincradarrendszere alkotóelemének számítana. Még két ehhez hasonló lokátorállomás építését tervezik Magyarországon, az egyiket a bükki Bálványos-csúcson, a másikat a békéscsabai laktanyában. A Zengőre építendő lokátor egy 44 méter magas radartorony lenne, amely négy lábon állna, az alsó része be lenne építve, addig amíg a fakoronák érnek. Afölött a négy lábon már csak egy hatalmas gömb állna. Mindehhez pedig egy aszfaltút vezetne fel a hegy oldalán.

Herbert Tamás, a Civilek a Zengőért Mozgalom vezetője elmondta lapunknak, hogy a radar engedélyezése után mindent titkosítottak, sem a lakosság, sem a területileg illetékes önkormányzatok nem értesültek semmiről.

– 2002 decemberében a sajtóból tudtuk meg, hogy a NATO-lokátor a megvalósítás fázisába érkezett – mesélte Herbert. – Amikor erről értesültünk, tiltakozó mozgalmat alakítottunk Civilek a Zengőért Mozgalom néven, amely több mint ötven különféle civil szervezetet tömörített. A környezetvédők ezt követően különböző fórumokon éveken keresztül tiltakoztak a lokátorbázis megépítése ellen. Beadvánnyal fordultak a Legfőbb Ügyészséghez, a Honvédelmi Minisztériumhoz, az Alkotmánybírósághoz, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, az elmúlt nyáron pedig több mint 6000 tiltakozó aláírást juttattak el Szili Katalinhoz, az Országgyűlés elnökéhez.

– Mindezzel azonban semmiféle hatást nem értünk el – mondta a mozgalom vezetője. – Minden érvünk és indokunk hatástalan maradt, a Honvédelmi Minisztérium pedig idén február 10-én jogerőre emelkedett fakitermelési engedélye alapján február 11-én, szerdán meg akarta kezdeni a csúcs környékén a fakitermelést. A munkálatokra február 15-ig kapták meg az engedélyt és stratégiailag fontos volt, hogy idejében megkezdjék a csúcson a munkát, mert hiába építik az utat a hegy többi területén, ha nem tudják a radartorony építését megkezdeni.

A civilek abban bíznak, hogy a következő fakitermelési engedély október végétől szól, addigra azonban Magyarország az Európai Unió tagja lesz, ahol más szabályok vonatkoznak a környezetvédelmi területekre. Hamarosan Szlovénia és Románia is tagja lesz a NATO-nak és az aktivisták úgy gondolják, arrafelé vannak a Zengőnél magasabb csúcsok is, és a katonai szervezet esetleg azok egyikébe telepíti a tervezett radarállomást.

– Arra számítottunk, amikor megkezdtük a tiltakozást, hogy kirendelik a karhatalmat és minket valamilyen módon eltávolítanak a hegyről – mondta Herbert. – Mint később kiderült, a Mecseki Erdészeti Rt. területe magánterületnek számít, így a rendőrség nem hajlandó beavatkozni. A terület kezelője annyit tehet, hogy bejelentéssel él a területileg illetékes pécsváradi jegyzőnél, járjon el birtokháborítás címén. Úgy tudjuk, ehhez konkrét név és személyi adatok szükségesek, ezek természetesen nem állnak jelenleg rendelkezésre, így nem tudnak bennünket ilyen módon bejelenteni. A hegycsúcs magánterület ugyan, de nem lezárható, szabadon kell hagyni. Hogy turista, vagy tüntető funkcióban vagyunk-e itt, az pedig nem választható el.

Közben a hegyre a helyiek segítésére megérkeztek a Greenpeace aktivistái is. A környezetvédelmi szervezet világszerte látványos akcióival hívja fel a polgárok figyelmét a környezetkárosítás veszélyeire.

– Fontosnak tartjuk, hogy csatlakozzunk egy olyan ügyhöz, ahol helyi lakosok lépnek fel környezetvédelmi ügy kapcsán egy náluk lényegesen nagyobb, erőteljesebb szervezet ellen – mondta a Demokratának Csáki Roland, a Greenpeace kampányszervezője. – Ráadásul komoly ellentmondás, hogy jelen pillanatban a magyar kormányzat környezetvédelmi küldöttsége Kuala Lumpurban vesz részt egy nemzetközi konferencián, aminek témája a természetvédelmi területek védelme, illetve a nemzeti parkok üzemeltetése és területének növelése. Amíg ők plusz 20 fokban tárgyalnak a konferencián, addig itt egyszerű magyar lakosok mínusz 5-6 fokban próbálnak megvédeni egy természetvédelmi területet.

Csáki elmondta, hogy a Greenpeace – a jelenlétükön túl – abban tud leginkább segíteni a helyieknek, hogy felhívják az egész világ és a döntéshozó politikusok figyelmét arra, ami a Zengőn történik.

A hegyért folyó harcban azonban nemcsak helyi lokálpatrióták és környezetvédők léptek fel, hanem az ország több pontjáról is érkeztek a hegyre civilek. Egy kis csapat több mint nyolcórányi utazással, közel 400 kilométer távolságot tett meg, hogy aztán napjaikat a hegytetőn töltsék.

– Bárhova az országba elmentünk volna, itt már nem számít a távolság – jelentette ki Csank Róbert, a Debreceni Független Értelmiségiek Szent László Körének vezetője a Demokrata érdeklődésére.

– Ezek a hegyek méltóságok, ezek mögött szellemiség van. Ezek az ősi magyar mitológia legszentebb hegyei, Dobogókő, a bánkúti Bálvány-hegy a Bükkben és a Zengő. Ezeknek a hegyeknek régen is funkciója volt, fontos közösségi helyek voltak. Ha ezekre radarállomást telepítenek, azzal tönkretesznek valami nagy és pótolhatatlan értéket.

A következő nap békésen telt a Zengőn, az erdészet emberei reggel kötelességszerűen felszólították a tüntetőket, hogy hagyják el a területet, ezt követően pedig távoztak. A környezetvédők az erős szél elől behúzódtak a fából épített menedékházba vagy a tábortűz köré gyűltek. Időről időre felbukkantak olyan hírek, hogy a kivitelező cég biztonsági embereket gyűjt, azok távolítanák el a tüntetőket hegyről, de ezek az értesülések nem bizonyultak ekkor még komolynak. Az egyedüli izgalmat a nap során az egyik kereskedelmi televízió helikopterének érkezése jelentette.

Ezen a napon látogatott fel a hegyre Antal Géza, pécsváradi apátplébános is, aki tizenkét környékbeli településen látja el lelkészi kötelességeit.

– Itt most meg kell védeni valamit, és mi védjük azt – jelentette ki a Demokratának a még Szent István által alapított apátság jelenlegi plébánosa. – Nem valami ellen harcolunk, hanem valamiért. Egy jogtalan támadás ellen akarjuk megvédeni az erdőt. Itt ugyanis idegen érdekek miatt akarnak pusztítani. Nem hiszem el, hogy a mi javunkat szolgálná ez a radar, amit fel akarnak építeni. Ez az egyetlen érintetlen terület Dél-Baranyában, amit még nem pusztítottak el, és most ezt akarják tönkretenni.

A péntek reggel kevésbé békésen kezdődött. Körülbelül negyven jól fejlett, tar fejű „biztonsági őr” jelent meg a hegytetőn, akiket valószínűleg a kivitelező Bayer Center cég vezényelt oda. Az őrök aztán verekedésbe kezdtek az ott tartózkodó tüntetőkkel, amelynek során egy Greenpeace-aktivista, aki az egyik fához láncolta magát és egy civil hölgy is megsérült, akit a földön húztak végig. Végül a tüntetők által kihívott rendőrök szólították fel távozásra a biztonsági embereket.

A nap másik fontos híre az volt, hogy a NATO egyik brüsszeli szóvivője az MTI-nek megerősítette, megkapták azt a levelet, amelyet a magyarországi civil szervezetek küldtek a katonai szövetség főtitkárának, tiltakozva a Zengő-hegyi radarállomás építése ellen. A főtitkár közölte, hogy természetesen válaszolni fog a levélre, de ennek időpontját egyelőre nem lehet tudni.

Szombat reggelre bokáig érő hó borította be a Zengőt. Mindez azonban nem tántoríthatta el azokat, akiknek szívügye a hegy megvédése, hogy megtegyék immár szokásos hajnali túrájukat fel a csúcsra. A hegyre való feljutás ezúttal kalandosabb volt, mint az előző napokban, hiszen a hóréteget napközben letaposták és az összefüggő jégréteggé vált. Ahogy a helyi folklór tartotta, remek fekvőhelyeket lehetett kialakítani az út mentén teljes széle-hosszában, mire az ember le- vagy felért a hegytetőre.

Ez a nap azonban már igazi örömünnep volt a Zengő csúcsán. Ekkor már egyértelműnek tűnt, hogy a csatát a környezetvédők nyerték. A nap folyamán már sem az erdészet emberei, sem biztonsági emberek nem mentek fel a csúcsra. Érkezett azonban annál több szimpatizáns, hogy együtt örüljön a helyiekkel a sikernek. Jöttek a környező településekről, de jöttek Budapestről és annál messzebbről is. Volt, aki lóháton érkezett, de olyan is, aki biciklivel. A Zengő csúcsán lévő kilátóhoz déli tizenkettőkor meghirdetett gyűlésre már több százan voltak kíváncsiak. Lejjebb, a menedékháznál, pécsváradi fiatalok magánszorgalomból birkapörköltöt főztek a megfáradt környezetvédőknek, hozzá pedig forralt bort kínáltak.

– Végre a helyi emberek vették a bátorságot, hogy szembeszegüljenek azzal, amit a fejük fölött eldöntöttek – mondta lapunknak Lányi András író, a Védegylet aktivistája, aki a kilátónál tartott gyűlésen is felszólalt. – Kötelességünknek éreztük, hogyha valamivel tudunk, akkor a segítségükre siessünk. Sokat számít, hogy a Védegylet vezetőségének egyik tagja, Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke, aki emlékeztetett bennünket és az országot arra, hogy van az Alkotmánybíróságnak egy olyan döntése, ami megtiltja, hogy egy természetvédelmi területnek a védettségét csökkentsék vagy megszüntessék bármilyen egyéb célra való hivatkozással. Ez a Mecsek egyik legérintetlenebb területe és semmi okunk arra, hogy az amúgy is fogyatkozó természetvédelmi területünket áldozzuk fel ilyen célokért. Itt tehát nem a tüntetők és a demonstráló helyiek szegültek szembe a törvényekkel, hanem a magyar kormány áll szemben a magyar alkotmánnyal. A jog és az igazság mindenképpen a helybeliek oldalán van.

A nap folyamán felháborodást keltett Wekler Ferencnek, az Országgyűlés SZDSZ-es alelnökének, Mecseknádasd polgármesterének nyilatkozata, aki szerint a NATO-lokátorállomás elleni demonstráció szimpatikus, de megkésett, és politikától sem mentes, mivel „az egész ügyet a polgári körök generálják”. A tüntetőknek öt-hat évvel korábban kellett volna fellépniük, akkor tevékenységük támogatható lett volna, így viszont nem nevezhető tisztességesnek. A politikus szerint a kormány a címzett támogatások odaítélésénél figyelembe vette a környéken élők kompenzálását a környezeti látványkár miatt. Ezek alapján támogatták az érintett települések beruházásait. Hosszúhetény 200 millió forintot kapott iskolarekonstrukcióra és támogatnák a pécsváradi uszoda és a térségi kerékpárút felépítését. Nem lenne szerencsés, ha a települések a tüntetések miatt jelentős támogatásoktól esnének el. A helyieket bántotta ugyan a szabad demokrata házelnök pár mondata, hiszen a politikus is a környék szülötte, de a kezdeti mérgelődés után úgy döntöttek, inkább legyintenek rá.

A legkitartóbbak és leglelkesebbek öt napon keresztül mindennap megtették hajnalban az utat a Zengő csúcsára, dacolva a hideggel, a hóval, hogy még napkelte előtt megelőzzék a favágókat. Egész nap a hegyen maradtak, tűrve a sokszor fagypont alatti hőmérsékletet – amikor még a tea is belefagyott az üvegekbe – és a csontokat zörgető szelet. Közülük való Csizmadia László pécsváradi grafikusművész is.

– Azért fagyoskodunk napokig a Zengő csúcsán, mert nagyon nem akarjuk ezt a radart – jelentette ki Csizmadia lapunknak. – Ha kora reggel felkelek, kimegyek a kertembe és felnézek a Zengőre, akkor egy gyönyörű idill fogad. Az öreg falu látványa a templomokkal, a háttérben a Zengő hegycsúcsával a maga természetességében egyszerűen festői szépségű. Mindebbe az idillbe nehezen tudok beleképzelni egy iszonyatos, magas betonkolosszust. Egyszerűen borzadállyal tölt el a gondolat is.

A művész elmondta, hogy minden erejével és energiájával küzdeni fog a radarállomás megépítése ellen, azt ugyanis a magánszférájukba való durva beavatkozásnak tekinti.

Csizmadia úgy gondolja, hogy a lokátor megépítése a térség turisztikai értékét teljesen lenullázná, hiába ígértek a városnak kompenzációként egy tanuszodát. A radarállomás ugyanis folytatólagos és a jövő generációkat is érintő hátrányt jelentene, míg egy uszoda a turisztikai vonzerő szempontjából sem jelent tényezőt. Bár a Honvédelmi Minisztérium korábban úgy tájékoztatta a közvéleményt, hogy a lokátorállomások maximális kimenő sugárzása az egészségügyi határérték alatt van, alacsonyabb egy GSM-toronyénál is, Csizmadia László szerint évtizedek kellenek ahhoz, hogy ki lehessen mondani, káros-e ez a sugárzás.

– Arról sem szabad elfelejtkezni, hogy a többi védett faj között, a bánáti bazsarózsa világban fellelhető populációjának mintegy 90 százaléka Magyarországon él, méghozzá nagy része a Zengő déli lejtőin, ahol az útépítés a közvetlen élőhelyét súlyosan fenyegeti. Ezért szoktam azt mondani, hogy ha ez az út megépül, az egy faj tervszerű kiirtása, vagyis botanikai holokauszt.

A grafikus Csizmadia László Vízió („Zengő felett”) címmel verset is szerzett a lokátor megépítésének hátrányairól:

„…Megmondták a főokosok, / Vitának itt helye nincs, / Szép lesz – jó lesz ez a radar, / Boldogság a fele is. / Ki nem szereti?! Mind dilis, / Hát NATO-kompatibilis!

De sugárzó kedvem van, / Ha nyolc-tíz dózis bennem van, / Sugárzó a kertem is, / Répám, tököm, eprem is. / Most fordult csak sorsom jóra, / Telik NATO-lokátorra.

Fene bánja, vigye kánya, / Mélyrepül a telkem ára. / Olyan mélyen lopakodó, / Nem látom a homálytól, / Látja viszont odafentről, / A modern NATO-lokátor…”

A környezetvédők tudták, ha szombat éjfélig kitartanak, akkor törvényes lehetőség nincs rá, hogy őszig kivágják a fákat. Az engedély ezt követően ugyanis október végétől szól, addig tilos a fakitermelés, így a Zengő nyert nyolc hónapot, az aktivisták pedig megnyerték ezt a csatát. A környezetvédő aktivisták még napokig őrjáratokat tartanak a hegyen, mivel attól félnek, hiába szól február 15-éig az erdészeti vállalat engedélye az erdőirtásra, később esetleg engedély nélkül megtörténik a fakitermelés. A bírság ugyanis a remélt haszonhoz képest minimális.

Az elterjedt hírek szerint az erdészet visszaadta a Honvédelmi Minisztérium fakitermelésre szóló megbízását. Ezt az értesülést azonban hivatalos helyről nem erősítették meg. Az erdészet illetékesei a szaktárcára hárították a nyilatkozatot, ám Bocskai István, a HM kommunikációs főigazgató-helyettese nem kívánta kommentálni a hírt.

Tanulsága a történetnek, hogy ha tudjuk, hogy jó ügyért harcolunk és már minden törvényes utat végigjártunk, de nem értünk el sikert, akkor ne a Parlament elé vonuljunk, hanem cselekedjünk, saját helyén próbáljuk orvosolni a problémát, leghatékonyabban így nyerhetünk csatát, később háborút is.

* * *

Radarállomás Szlovéniában?

Levélben kérte a Fidesz–MPSZ Honvédelmi Munkacsoportja Keleti Györgyöt, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának szocialista elnökét, hogy a testület sürgősséggel tárgyaljon a Zengőn építendő radarállomásról. Az ellenzéki párt a tárca illetékeseitől válasz vár arra, hogy a megváltozott geopolitikai környezetben az újonnan csatlakozó NATO-tagország Szlovénia területére áttelepíthető-e a Zengőről a radarállomás.

Simicskó István (Fidesz), a Honvédelmi Bizottság alelnöke elmondta a bizottság ülésén a szaktárca illetékeseitől meg akarják tudni, hogy miért ilyen módon hajtják végre ezt a kormánydöntést. Az ellenzéki honatya Juhász Ferenc honvédelmi miniszter szavaira emlékeztetett, aki azt mondta, hogy a NATO-bővítéssel az ország biztonsága erősödik. Ez oly módon történik – mondta Simicskó István –, hogy a szocialista honvédelmi vezetés leépíti a katonai titkosszolgálatot, megszünteti a Magyar Honvédség hagyományos fegyvernemeit köztük a pécsi tüzérdandárt.

Ha ezekre az erőkre nincs szüksége Magyarországnak, elgondolkodtató, hogy miért kell a Zengőre feltétlenül radarállomást telepíteni – vélte az ellenzéki képviselő. A Fidesz ezenkívül választ vár arra is, hogy a tárca figyelembe vette-e az ott élők aggodalmát a lokátor telepítésekor? A Fidesz–MPSZ képviselői a Honvédelmi Bizottság ülésén meg akarják hallgatni a minisztérium képviselőit a kivitelezés hátteréről és arról, hogy a megváltozott geopolitikai helyzetben az új NATO-tagország Szlovénia területére telepíthető-e a radarállomás.

O. L.