Cseh Katalin is előterjesztője a legújabb magyargyűlölő EP-nyilatkozatnak
Cseh Katalin – Daniel Freund mellett – az egyik előterjesztője a legújabb magyargyűlölő EP-határozatnak.– Ez már tényleg a legalja: Cseh Katalin az egyik előterjesztője Daniel Freund mellett a legújabb magyargyűlölő EP-határozatnak
– hívta fel a figyelmet közösségi oldalán Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációvezetője arra reagálva, hogy az Európai Parlament kiszivárogtatott jelentéstervezetében megkérdőjelezi, hogy Magyarország képes lesz-e hitelesen ellátni az Európai Tanács soros elnöki tisztségét 2024-ben.
Magyarország 2024 júliusától lenne az Európai Tanács elnöki posztján
Magyarország 2024 júliusától fél éven keresztül lenne a tagállami kormányokból álló Európai Tanács elnöki posztján. A soros elnökség koordinálja az intézmény jogalkotással kapcsolatos tevékenységét, és képviseli azt a többi uniós szervvel fenntartott kapcsolataiban.
Az EP középjobb, baloldali és liberális frakciói ugyanakkor azt szeretnék elérni, hogy Magyarország ne tölthesse be az unió soros elnökségét. Éppen ezért a június 1-jei plenáris ülésen már el is fogadnák azt az újabb állásfoglalást, amelyben felszólítják a tanácsot, hogy találjon megoldást a problémára, másként a parlament fog közbeavatkozni – ismerteti a Magyar Nemzet.
Az állásfoglalás-tervezet egyebek mellett elítéli a kormány stratégiáját képező EU-ellenes kampányokat, amelyek arra szolgálnak, hogy eltereljék a figyelmet az uniós értékek megsértéséről és a rendszerszintű korrupcióról.
A dokumentum megjegyzi, hogy az EP tavaly szeptemberi határozatának elfogadása óta tovább romlott a jogállamiság és az alapvető jogok helyzete Magyarországon. A példák között említik a tanárok jogállásának, szociális és munkajogainak korlátozását. Az állásfoglalás kiáll a külföldi tulajdonú vállalatok mellett, hangsúlyozva, hogy minden vállalatnak ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel kell rendelkeznie üzleti tevékenysége során, függetlenül attól, hogy magyar vagy külföldi személyek vagy szervezetek tulajdonában vannak-e.
A szavazásra váró határozat végül rögzíti azt is, hogy Magyarország csak azután juthat hozzá a különféle címeken felfüggesztett közösségi forrásokhoz, ha teljesítette az összes feltételt, és bizonyítja, hogy működnek a Brüsszel által elvárt korrupcióellenes intézkedések.
A Magyar Nemzet cikkét ITT olvashatják.
