Cseke Attila: A következő 30-50 évet is meghatározhatja a választások kimenetele
A tervezett közigazgatási átszervezés miatt a következő 30-50 évet is meghatározhatja magyar szempontból a román elnökválasztás és a parlamenti választás kimenetele – mondta Cseke Attila Bihar megyei szenátorjelölt, volt fejlesztési, illetve egészségügyi miniszter szerdán az M1 aktuális csatorna műsorába.Kifejtette, „leporolták” Traian Basescu volt államfő korábbi régiósítási tervét, a parlament előtt van egy a jelenlegi közigazgatást jelentősen átalakító előterjesztés, amelyet a következő ciklus elején valamennyi román párt nagyon szeretne megszavazni.
Jelenleg négy megyét vezet magyar politikus, a tervezet szerint ez megszűnne; illetve kevesebb mint a felére csökkenhet azon közösségi önkormányzatok száma a jelenlegi mintegy 200-ról, amely élén magyar ember áll – húzta alá.
„Nagyon-nagyon veszélyes tervezet ez”
– fogalmazott, hozzátéve, hogy csak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) akadályozhatja meg a megvalósulását, és csak akkor, ha erős felhatalmazást kap a parlamenti választáson, esetleg kormányalkotó tényezővé válik.
Ellenkező esetben „történelmi minimumra csökkenne a magyar közösség döntési kompetenciája, hatásköre” – fogalmazott, megjegyezve, hogy ennek például a Felvidéken jól látszanak a következményei.
Hozzátette, a magyar iskolákat is akkor tudták fenntartani, fejleszteni, amikor volt magyar képviselet. Amikor nem, a magyar nyelvű oktatás is szenvedett.
A szenátorjelölt elmondta, „a magyarok hangja csak magyar ember lehet”. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az egyetlen államfőjelölt, aki nem az államról vagy saját magáról, hanem az emberekről beszél: arról, hogy az állam központosított szerepét, az állami apparátust le kell építeni, a helyi közösségeket erősíteni kell, az emberekre oda kell figyelni – közölte. Emiatt román választói réteget is meg tud szólítani – jegyezte meg.
Cseke Attila szólt arról, hogy Romániában a június 9-i helyhatósági és európai parlamenti választáson az elmúlt 20 év legjobb eredménye született, de a mostani választáson még nagyobb részvétel várható, hiszen utána négy évig nem lesz választás – jegyezte meg.
„Ők a júniusi eredményt szeretnék megismételni; az államfőválasztás első fordulójára és a parlamenti választásokra fókuszálnak majd”
– mondta.
A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a szenátorjelölt kifejtette, a magyarellenes „magyar kártya” mindig előjön, amikor gazdasági problémák vannak, és el akarják vonni azokról a figyelmet. Márpedig év végén 8 százalékos deficit várható, elképzelhető, hogy megszorításokra lesz szükség – jelentette ki.
Romániában november 24-én tartják az államfőválasztás első fordulóját, december 1-jén pedig a parlamenti választást.
