Csepel-szigeti veszedelem
Egy símaszkos fegyveres rontott be a csepeli Széchenyi utcai iskolába, ahol két férfit fejbe lőtt. A mentőket az iskola biztonsági őre riasztotta, akit a fegyveres támadó a kezén sebesített meg. A mentők a fejbe lőtt embereken már nem tudtak segíteni. A biztonsági őr sokkos állapotban került kórházba. A két áldozat, Takács József (60), az iskolát fenntartó alapítvány vezetője és Papp László (32), az iskola igazgató-helyettese. Takács József a csepeli önkormányzatban az MSZP frakcióvezető-helyettese is volt. A kézen lőtt biztonsági őr később azt mondta, egy 16 éves, nemrég kicsapott diákot vélt felfedezni a símaszk alatt, aki őt is meglőtte.
Az iskolában ugyanis a gyilkosság előtti napon volt egy komolyabb verekedés, amely után az intézmény vezetőjét életveszélyesen megfenyegették. A Csepel-sziget Általános és Szakiskolában döntően hiperaktív, halmozottan hátrányos helyzetű, autista, túlkoros, nehéz befogadóképességű, de nem szellemi sérült fiatalokat tanítottak…
Különös kegyetlenség
Így szóltak az első hírek, amelyek hallatán joggal gondolhattuk, hogy az eddig csak az amerikai hírekből ismert iskolai erőszak, amikor tanulók ragadnak fegyvert diáktársuk vagy tanáraik ellen, már hazánkban is megjelent. Azonban a nyomok már a helyszínelés kezdetén kétségessé tették, hogy iskolai vérengzés történt. Nemcsak a földön, hanem az iskola szerverszobájának ajtaján is találtak véres cipőnyomokat, ugyanis a gyilkosság után a gyilkos berúgta az ajtót, hogy a szobában tárolt biztonsági kamerás felvételeket eltüntesse. A meglőtt őrt ekkor még nem tudták kihallgatni, de az ajtón lévő véres cipőnyom egyezett az ő cipőjének talplenyomatával. A rendőrök ezután bukkantak rá a meggyilkolt Papp László zsebében egy diktafonra, amely rögzítette a gyilkosságot és a lövéseket megelőző beszélgetést is. A hangfelvételen nemcsak a biztonsági őr és a két áldozat hangja volt hallható, hanem Deme Gáboré is, aki az iskola gazdasági igazgatója volt – aznap reggelig.
A BRFK már másnap délelőtt bejelentette, a bűncselekmény során megsérült biztonsági őrt, K. Tamást (52) és az iskola gazdasági igazgatóját, Deme Gábort (36) gyanúsítják a bűncselekménnyel. A két férfi ellen több emberen, társtettesként, előre megfontolt szándékkal, anyagi haszonszerzés céljából, aljas indokból elkövetett emberölés gyanújával folytatják az eljárást.
A gyilkosság napján a biztonsági őrt és a gazdasági igazgatót egy négymillió forintos sikkasztási ügy miatt Takács József elbocsátotta állásukból. Deme Gábor estére találkozót kért Takácstól, hogy az elbocsátás körülményeit megbeszéljék. Takács megkérte Papp László igazgatóhelyettest, tanúként legyen vele a beszélgetés alatt, Deme pedig a csalás és közokirat-hamisítás miatt korábban már büntetett előéletű biztonsági őrt vitte magával. A hangfelvétel tanúsága szerint a felek fél órán át „viszonylag nyugodt légkörben” beszélgettek, majd K. Tamás hirtelen Takács fejére szorította pisztolyát és lelőtte az igazgatót.
Harminc másodperccel később újabb három lövés hallatszott, majd még egy. A nyomozók szerint a biztonsági őr saját magát sebesítette meg, azt a látszatot keltve, hogy a támadó vele is végezni akart. A rendőrség szerint a felvétel bizonyíték arra, hogy előre kitervelt gyilkosság történt, nem hirtelen felindulásból elkövetett emberölés.
A felvételt kegyeleti okokból nem hozzák nyilvánosságra, mert a gyilkosság olyan brutális volt, amely még a sokat tapasztalt nyomozókat is megdöbbentette.
Deme Gábort gyanúsítják azzal, hogy a kamerás felvételeket tartalmazó szervert ellopta, aki ezt be is ismerte, az általa megadott helyszínen azonban kiderült, hogy a Dunát ott húsz centiméteres jég fedi. Deme ezután elvezette a nyomozókat egy szemeteskonténerhez, ahol szintén nem találták meg a szervert.
Biztonsági őrök országa
„Szerető férj és apa, a világ legjobb nagypapája és elképzelhetetlenül jó após. Takács József 1948. szeptember 19.–2009. január 7.” Az iskola bejárata melletti rész kegyeleti hely: kis mécsesek, gyertyák és a kerítésre drótozott virágok előtt három idős ember, két férfi és egy nő beszélget.
– Mit keresnek az ilyen bűnözők egy iskolában? A biztonsági szakmában dolgozók fele drogdíler vagy behajtó, az éjszakai élet urai. Törvény védi őket, még fegyverük is van – mond véleményt felháborodva egy férfi.
– Ez állítólag nem biztonsági őr volt. Fegyvere sem legálisan volt – próbálja egy idősebb hölgy csitítani.
– A biztonsági őrök országa vagyunk. A laktanyákat is ezek a gyagyásak őrzik – feleli a férfi keserűen, maga elé meredve.
A híradások a gyilkost hívták már biztonsági őrnek, gondnoknak, még segédtanárnak is. Nem tisztázódott, hogyan került az iskolába, sokan csak Deme Gábor testőreként emlegetik.
A gyilkosság szerda este történt, s az iskolában még pénteken sem volt tanítás. A bejárati ajtón még ott lengedezett a kék színű Police-szalag. Azonban legnagyobb meglepetésünkre a kapu nem volt bezárva, így bementünk az udvarra, hátha tudunk valakivel beszélni.
„Az iskola területén csak engedéllyel lehet tartózkodni” – figyelmeztetett egy felirat. Az épületbe sem tudtunk bejutni, rendőrségi pecséttel zárták le az ajtókat.
– Egyedül engem szeretnek a gyerekek, mert én megvédem őket. Én tudok mindent, hogyan bánt velük ez a biztonsági őr, mert hozzám jöttek panaszkodni – kezdi mondandóját az iskolával szemben lévő büfés középkorú eladója, Kata.
– Te elfogult vagy a gyerekekkel, Kata – kapcsolódik a beszélgetésbe egy harminc év körüli fiatalember. – Itt születtem, itt nőttem fel. Nemcsak én, de az itt élő emberek is máshogy látják ezt, mint te. Itt mindig volt valami balhé.
– Nem igaz, mert az előző igazgató alatt rend volt. A gyerekek mindig a szünetben jöttek ki enni, és szépen vissza is mentek. Ez a Tamás akkora bunkó volt, hogy senkinek nem köszönt. Én potrohosnak hívtam a nagy hasa miatt – folytatja Kata, aki elmondta, már gyakorlott interjúalany, mert a gyilkosság óta sorra jönnek hozzá a riporterek.
– Ide figyelj, Kata! Te is emlékszel, a környéken lakók milyen sokszor gyűjtöttek aláírásokat, hogy ez az iskola eltűnjön innen – vonja kérdőre a fiatalember.
– Ezek nehéz sorsú gyerekek. Nekik is kell esélyt kapniuk az életre. Különben is, ezek a gyerekek biztos nem tennének ilyet, amit most a felnőttek tettek.
– Nem, mi? És akkor mi volt az a szurkálás?
– A Jacksonra gondolsz? Az nem szurkálás volt, csak verekedés. Cigányok verték meg baseballütővel és viperával. De a Jackson nem volt cigány. Milyen beállítottságú is volt? Néger volt, de magyar, azt hiszem. Ugyanis járnak ide kínaiak, négerek is, de fehérek is. Most már a fehérek egyébként többen vannak.
– Dehogyis! Körülbelül tíz százalék fehér jár ide – csóválja fejét a fiatalember.
– A cigányokat mind ki akarták rúgni. Nézzenek utána, akiket az elmúlt hónapokban kirúgtak, mind cigányok. Éppen a Gáborka, a drága… ő akarta kirugdosni innen a nem fehéreket. Meg a gyilkos, a Tamás.
– És milyen igazuk is volt! – csap a büfé pultjára erőteljesen a fiatalember. – Azért neked tudnod kéne, hányszor másztak ki tanítás alatt az ablakon, hogy kijöjjenek hozzád enni!
– Éhesek szegények, hadd egyenek – fortyan föl Kata. – Láttam olyan gyereket is, aki hófehér volt az éhségtől, és kihozták kajáért, mert nincs bent büfé nekik.
– Persze, hogy nincs. Kilopnák a büfés szemét is.
– Többször előfordult, hogy a biztonsági őr erőszakkal rángatta be innen a gyereket az iskolába.
– Igaza volt. Otthon egyen, reggel.
– Van olyan, akinek apja, anyja meghalt, és most a testvérét egyedül neveli. Délután dolgozik, reggel pedig jön az iskolába. Nem egyszerű az életük. Mi lesz velük, ha mi is elnyomjuk őket? Én hitelbe is szoktam nekik enni adni. Egy füzetbe felírom, és másnap behozzák a pénzt – mutat Kata a neveket tartalmazó füzetre.
– Ezt próbáljuk ki a melletted lévő büfében. Szerinted neki behoznák a pénzt? – kérdezi a fiatalember mosolyogva.
– Neki nem… de rám úgy tekintenek, mint az anyjukra. Már hét éve vezetem ezt a büfét. Hidd el, ha normálisan bánunk velük, nincs semmi gond. Nem szabad egy gyilkost gyerekek közé tenni. Azt bánom, hogy nem lőtte le saját magát – zárja le a beszélgetést Kata.
Baráti tűz
A tragikus gyilkosság után az MSZP budapesti szervezete közleményt adott ki, amelyben saját halottjuknak tekintik Takács Józsefet. A közlemény nem tesz említést arról, hogy Deme Gábort a saját bűnözőjüknek tekintenék-e, pedig a gyilkosság társtettességével vádolt Deme is oszlopos tagja a szocialista pártnak, bár ennek nyomait azóta lázasan próbálják eltüntetni a különböző MSZP-s honlapokról.
Deme a csepeli önkormányzat pénzügyi bizottságának jelenleg is tagja, a csepeli MSZP-nek pedig decemberig volt elnökségi tagja. A szocialisták önkormányzati képviselőjelöltje is volt 2006-ban Csepelen.
Takács József igazgató és Deme Gábor nemcsak az iskolában voltak munkatársak, de egy bizottságban is dolgoztak a csepeli önkormányzatnál. Együtt privatizálták a Csepel-sziget Humánerőforrás Fejlesztő és Foglalkoztatást Támogató Alapítványon keresztül az iskolát. Takács vezette az alapítvány kuratóriumát, emellett Csepel oktatásért felelős polgármester-helyettese is volt 1998 és 2002 között. Takácsot 2006-ban harmadszorra választották meg MSZP-s önkormányzati képviselőnek. Deme Gábor kezdetben az iskolát igazgatta, majd az intézmény gazdasági vezetője lett.
Az elsőre egyszerűnek tűnő, valójában igen zavaros hátterű ügyben érheti még meglepetés a csepelieket. A rendőrség ugyanis bejelentette, vizsgálni fogja a kettős gyilkosság sikkasztással kapcsolatos szálait, valamint az iskolát fenntartó alapítvány gazdasági ügyeit is.
Lass Gábor