Csíksomlyóra figyel a világ magyarsága
Közeleg a Szentlélek eljövetelének ünnepe, pünkösd, amelynek apropóján idén is százezrek indulnak el Székelyföldre, hogy részt vegyenek a csíksomlyói búcsún.
Csíksomlyón az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Pünkösd szombatján Csík, Gyergyó és Kászon népe Csíksomlyón gyülekezett, Szűz Mária segítségét kérte, majd legyőzte a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után újfent Csíksomlyón adtak hálát, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután pünkösd szombatján minden évben elzarándokolnak oda.
Az idei zarándoklatot a 450 évvel ezelőtti esemény szellemiségének jegyében tartják.
Urbán Erik, a csíksomlyói ferences rendház vezetője szerint Csíksomlyó mára jelkép lett, elsősorban a székely nép katolikus hitvallásának a fellegvára, a pünkösdszombati búcsú pedig az újratöltekezés alkalma, nemcsak a székelyeknek, hanem a világon szétszóródott magyarságnak és minden jóakaratú embernek.
Az idei, június 3-án tartandó búcsú mottója: „Tarts meg minket őseink szent hitében!” A csíksomlyói hegynyeregben helyi idő szerint 12.30-kor (közép-európai idő: 11.30) kezdődő szentmisét, amit a Duna TV ezúttal is élőben közvetít, Miguel Maury Buendía, a Vatikán bukaresti nagykövete, Románia apostoli nunciusa mutatja be, a szentbeszédet Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke mondja. A szentmisén jelen lesz Michael Anthony Perry, a ferences rend legfőbb elöljárója, Assisi Szent Ferenc 121. utódja a rend élén.
A búcsúra idén is többféle módon jutnak el a zarándokok. Geréb Péter alpolgármester és csapata például lóháton érkezik Csíksomlyóra. A csak férfiakból álló, nyolcfős társaság a Hargita megyei Farkaslakáról indult el napokkal az ünnepség előtt. A csoport tagjai ez idő alatt szándékosan kerülik a civilizáció adta kényelmet, ezért nehéz terepen, térerőtől is mentes erdőkön, mezőkön keresztül közelítik meg a célállomást, éjszakánként pedig hegyvidéki tanyákon pihennek meg.
A Csíksomlyó Expressz nyolcadik, a Boldogasszony Zarándokvonat hatodik, a Székely Gyors tizedik alkalommal indul útnak. A 17 kocsiból álló, közel fél kilometer hosszú Boldogasszony Zarándokvonat június 1-jén reggel gördül ki a Nyugati pályaudvar épületéből, fedélzetén csaknem 1200 utassal.
– Több mint 350 fiatal jelentkezett az útra, kétszázan a Rákóczi Szövetség Szórvány és Diaszpóra programjának keretében utaznak velünk. Lesznek még Afrikából, Dél- és Észak-Amerikából, sőt Ausztráliából is néhányan. Utasaink körülbelül harmada nem először vesz részt a programon. Idén a búcsú napján csatlakozik hozzánk a hires agykutató idegsebész, Csókay professzor is. Velünk imádkozva jön fel a hegynyeregbe – mondta a Demokratának Budai László, a Misszió Tours utazási iroda ügyvezető igazgatója. Hozzátette, először „viszik magukkal” bárkinek az imaszándékát, aki elküldi azt az imakeres@missziotours.hu címre vagy postai úton az utazási iroda címére. A kegyhelyen a szombati búcsú előestéjén Székely János vezetésével tartanak imaórát a küldött imaszándékokért.
– A vonaton ezúttal is velünk lesznek a média képviselői, de a Facebook-oldalunkon (www.facebook.com/missziotours) idén először minden nap lesz képes krónika is, így az eseményeket azok is figyelemmel tudják majd kísérni, akik nem tudnak ott lenni velünk a helyszínen.
A Csíksomlyó Expressz élén a Mátyás király mozdonnyal június 2-án Szombathelyről indul, összegyűjtve a Felvidék és a Dunántúl zarándokait. A Székely Gyors Budapesten, a Keleti pályaudvaron várja az expresszt. Innen összekapcsolva indul tovább a több mint 400 méter hosszú, II. Rákóczi Ferenc mozdony vontatta szerelvény 1150 utassal a fedélzetén.
A Kárpáteurópa Utazási Iroda idén is gyűjtést szerveznek az erdélyi árvák számára. Az adományokat a rendezvény fővédnökségét idén harmadik alkalommal vállaló Böjte Csaba erdélyi ferences szerzetesnek adják majd át.
A Pünkösd vasárnap idén június 4-re esik. 97 évvel ezelőtt ezen a napon írták alá az első világháborút lezáró békediktátumot, amelynek következtében Magyarország elvesztette területe kétharmadát, a lakosság száma egyetlen tollvonással 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A tragédiára emlékezve június 4-ét a magyar Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Ebből az alkalomból kifolyólag országhatárokon belül és az elcsatolt területek magyarlakta településein is rendezvényeket tartanak most vasárnap. A programokról részletes tájékoztatást is adunk a későbbiekben.
Hargita megye tiszti főorvosa eltanácsolja a szombati csíksomlyói zarándoklattól azokat a kisgyerekeket, akik még nem kaptak kanyaró elleni védőoltást, és az oltásaik ellenőrzésére kéri a zarándoklatra készülő fiatal felnőtteket. A szakember szerint azoknak a zarándokoknak, akiket kétszer oltottak be kanyaró ellen, nincs okuk aggódni. Hozzátette, Magyarországon 1978-tól vezették be a teljes védettséget biztosító második oltást. Romániában a betegség tavaly februári megjelenése óta immár 6434 kanyarós megbetegedést és 27 ennek tulajdonítható halálesetet regisztráltak. Hargita megye a kevéssé fertőzött megyék között szerepel a statisztikában, itt 35 megbetegedést regisztráltak. A megbetegedetteket már beoltották, jelenleg kórházban kezelik őket, de megtörténhet, hogy a környezetükben olyanok élnek, akik már fertőznek, de még nem mutatják a betegség tüneteit.
MTI, Szencz Dóra
