A magyar államtól rosszhiszeműen kijátszott ingatlan egyszer csak mégis magántulajdonba kerülhet

Tizenhét évvel a rendszerváltás után Magyarországon még mindig van olyan ingatlan, amelyről jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy a magyar állam tulajdona, mégsem történt meg a jogerős bírósági ítélet végrehajtása. A csillebérci úttörőtábor tulajdonosa papíron mind a mai napig a Magyar Úttörők Szövetsége. A tulajdonjog-bejegyzés alapját egy 1989-es, érvénytelen szerződés adta. A bíróság azóta döntött az állam tulajdonának visszajegyzéséről. A földhivatalnál viszont úgy tűnik, megállt az idő…

Júniusban megszűnik a Kincstári Vagyoni Igazgatóság. Erről kevés szó esik: a KVI addig is nagyobb sebességre kapcsolt. Még az idén az értékesítendő ingatlanokból mintegy 20 milliárd forintnyi bevételt remél. Az értékesítendő ingatlanok listáján szerepel egyebek mellett a Fradi-pálya, az egykori Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Wesselényi utcai épülete, az Országos Pszichiátriai Intézet Völgy utcai épülete és a Béla király úti volt kormányrezidencia. Az idén ezenkívül számos honvédelmi ingatlan értékesítésére is sor kerül, például a margitszigeti Európa-ház és a Mária Terézia laktanya eladásából is jelentős bevételt várnak. Vagyis gőzerővel folytatódik a privatizáció, az állami vagyon eladása. Közben kérdéses, hogy mi lesz azoknak az ingatlanoknak a sorsa, amelyeknek jogi helyzete máig tisztázatlan… Tizenhét évvel a rendszerváltás után azonban van Magyarországon olyan ingatlan is, amelyről ugyan jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy a magyar állam tulajdona, mégsem sikerült a mai napig az ingatlan jogi helyzetét megnyugtatóan rendezni: évek óta késlekedik a jogerős bírósági ítéletet végrehajtása… A Csillebérci úttörőtábor papíron mind a mai napig nem a magyar állam tulajdona. Az úttörőtábor tulajdonosa a tulajdoni lap tanúsága szerint a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsa. Erről bárki meggyőződhet. Elég, ha kikéri a Földhivatalból az ingatlan tulajdonlapját. Hogyan lehetséges ez akkor, amikor érvénytelennek és ezért semmisnek mondta ki a bíróság azokat a szerződéseket, amelyek a valamikori úttörőtábor tulajdonjogának átruházásáról rendelkeztek? A tulajdonjog bejegyzésének alapjául az az ingatlanátruházási (adásvételi) szerződés szolgált, amely 1989. június 27-én jött létre, és túlzás nélkül állítható, hogy egy olyan kordokumentum, amely magán viseli a rendszerváltás éveinek szinte minden jegyét. Az adás-vételi szerződés című irat, amelyben a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága ingyenesen átruházta az ingatlant a Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa javára. A szerződésben, amelynek érvénytelenségét és ezáltal semmis voltát a bíróság később kimondta, az ajándékozás jogcím szerepel. Ez pedig eleve kizárja az adásvétel lehetőségét. Afféle fából vaskarika: jogi lehetetlenség, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a szerződés megkötésének időpontjában a KISZ már nem is létezett! A szervezet XII. kongresszusán, 1989. április 22-én a küldöttek kimondták a szövetség megszűnését. A megszűnt szervezet – post mortem – azonban később mégis rendelkezett az állami vagyon sorsáról. Az úttörőtábor átadásáról szóló szerződést átvevőként Germánné dr. Vastag Györgyi jegyezte, aki 1988-1990 között az Úttörőszövetség főtitkára volt. Egyetemista kora óta politizál: az MSZMP, majd az MSZP tagja. Germánné dr. Vastag Györgyi ma a Fővárosi Közgyűlés tagja, egy bizottság elnöke. – A történet 1989 júniusára nyúlik vissza. Akkor született egy adásvételnek álcázott ajándékozási szerződés, amelynek alapján a KISZ a magyar állam tulajdonában lévő, de az ő kezelésükben álló ingatlant az Úttörőszövetségnek átruházta – mondta a Demokratának Szabó Péter ügyvéd. – Átadta az úgynevezett úttörőtábor mintegy 46 hektáros területét. Teljes felépítményeivel, minden tartozékával együtt. Mindezt egy A4-es papíron tette, amelynek nemcsak alakilag, hanem jogilag is több hibája volt. Még ugyanezen a napon, egy hasonló tartalmú másik szerződés is készült, ugyanazon ingatlanokra, de ebben érdekes módon átadóként a KISZ helyett a Demisz szerepelt. A következő napon a szerződéseket a fővárosi földhivatalnak benyújtották és láss csodát, a földhivatal két nap múlva már írásba is foglalta a határozatot az Úttörőszövetség tulajdonának bejegyzéséről! Akkoriban évekig kellett várni a földhivatali bejegyzésekre. De még jóval később is. A teljes káposztásmegyeri lakótelep ingatlan-bejegyzési kérelmei zsákokban hevertek a földhivatalnál: a telekkönyv szerint az egész lakótelep éveken át nem is létezett. Ám a KISZ ajándékát két nap alatt bejegyezték. A hihetetlen gyorsaság okára hamarosan fény derült. – 1989. július elsején a földtörvény egy olyan módosítása lépett életbe, amely az ilyen átruházást megtiltja. Vagyis két nap alatt bejegyezték a tulajdonjogot, a harmadik napon pedig megszűnt ez a lehetőség. A táborral szemben, a csillebérci üdülőterületen, az utca másik oldalán, 25-30 éve várnak elintézésre széljegyek – jegyezte meg az ügyvéd. 2000 elején különböző hírek jelentek meg a sajtóban arról, hogy az Úttörőszövetség értékesíteni kívánja a területet. Több külföldi beruházó érdeklődött… – Ekkor került előtérbe az Úttörőtábor jogi helyzetének vizsgálata és született döntés arról, hogy a minden elemében törvénysértő és eljárási hibáktól hemzsegő ügyet a bíróság elé kell vinni. A jogi mérlegelés következtében az volt a helyénvaló, mivel az állam tulajdonáról van szó, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) lépjen föl az állami vagyon védelme érdekében. Részt vett a perben az akkori Ifjúsági és Sportminisztérium is, valamint beavatkozóként a XII. kerületi önkormányzat. A tét nagy volt, mert a tulajdoni lap tanúsága szerint 2000 szeptember 25-én a földhivatalnál a tulajdoni lap széljegyzetére felkerült a Mobilber Ingatlanbefektetési Kft., valamint a Bau-Bérc Kft. A felperesek (a KVI, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium és a XII. kerületi önkormányzat) azt állították, hogy a szerződés semmis, sőt érvényesen létre sem jött, és emiatt kérték a magyar állam tulajdonának visszajegyzését, valamint a különböző széljegyek törlését. Mintegy négyévi pereskedés után először a Fővárosi Bíróság, majd az ítélőtábla helyt adott az érvénytelenségre irányuló kérelemnek, a széljegyek ügyében azonban a Fővárosi Bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A legfontosabb és alapvető állítást, miszerint az 1989. június 27-én megkötött adásvételi szerződésnek nevezett ajándékozási szerződés érvénytelen, elfogadta: a bíróság helyt adott a kérelemnek. Az Úttörőszövetség felülvizsgálati kérelmet is kezdeményezett a jogerős bírósági ítélettel szemben, amelyet a Legfelsőbb Bíróság elutasított. Ezzel megerősítette, hogy a szerződés jogtalan. A fentiekhez képest mellékes ügyekben még folytatódik az ügy, de ez nem változtat azon, hogy a magyar állam tulajdonjogát sikerült megvédeni, illetve, hogy a rendszerváltozást megelőző egyik utolsó ingatlan-elidegenítési kísérlet meghiúsult. Az ingatlan felbecsülhetetlen eszmei értéket képvisel, gyönyörű helyen fekszik. A tárgyalótermet elhagyva különböző kereskedelmi tévétársaságok riporterei kérdésekkel ostromolták a magyar állam képviseletében eljáró ügyvédeket, és nehezen tudták leplezni csalódottságukat… Nem értették, miképpen lehetséges az, hogy 15 év eltelte után is meg lehet kérdőjelezni a bíróságon egy a földhivatal által is bejegyzett jogügylet érvényességét… Vagyis, hogyan történhet meg a privatizáció felülvizsgálata ennyi év után. A választ, hogy az eljárás a visszaélések megakadályozását célozta, figyelmen kívül hagyták. Mint ahogy a földhivatal is. Noha a jogerős bírósági ítélet megszületett, a döntést a mai napig nem vezették át a tulajdoni lapra. Hihetetlen? Pedig igaz. Bárki meggyőződhet róla. De ezzel a történet még nem ért véget. Az úttörőszövetség a nem létező tulajdonának egy részét, az úttörőtábor területén található vadászházat 1999 tavaszán eladta jóval áron alul, kevesebb mint 15 millió forintért a Bau-Bérc Kft.-nek. Ezért a Budai Központi Kerületi Bíróság másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre és félmillió forintos pénzbüntetésre ítélte Rácz Pétert, az úttörőszövetség vezetőjét különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt. A büntetőeljárás 2002-ben kezdődött Rogán Antal feljelentésére. A rendőrség előbb megszüntette, majd az ügyészség utasítására újraindította a nyomozást. A vád szerint a Magyar Úttörők Szövetségének ügyvezető elnöke mintegy 82 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott azzal, hogy 1999-ben 14,2 millió forintért adta el a csillebérci tábor területén fekvő, 94 millió forint értékű ingatlant. A Bau-Bérc Kft. azonban a széljegyen továbbra is szerepel. – A széljegyekben szereplő két céget megkerestük, ám a levelek „címzett ismeretlen” jelöléssel visszaérkeztek a feladóhoz – mondta Szabó Péter ügyvéd, aki szerint ezek a furcsa cégek kétséges, hogy működnek-e egyáltalán. – Most azt várjuk a KVI-től, mint pernyertestől, hogy energikusan utánamegy a dolognak, felhívja a földhivatalt a széljegyek elbírálására, majd azt követően gondoskodik végre a magyar állam tulajdonának visszajegyzéséről – tette hozzá. A Demokrata szerette volna megkérdezni a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot arról, hogy vajon mi az oka annak, hogy a pernyertes ügy rendezése hosszú évekig várat magára, és vajon milyen lépéseket tettek a földhivatalnál a magyar állam tulajdonának visszajegyzésére. A KVI jogi osztálya közölte, hogy ebben az ügyben kizárólag a vezérigazgató jogosult nyilatkozattételre, aki viszont, többszöri érdeklődésünk ellenére lapzártánkig nem állt a rendelkezésünkre. Vagyis egyelőre patthelyzet van: Csillebérc csendben meglapul. A széljegyen szerepel a Bau-Bérc tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelme 2000-ből, a Mobilber Ingatlanbefektetési Kft. tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelme, ugyancsak 2000-ből, továbbá jelzálogjog-bejegyzés iránti kérelem a Magyar Követeléskezelő Rt. részéről, 2005-ös keltezéssel. Ezt követi később a magyar állam tulajdonjog-bejegyzési kérelme, és legvégül a XII. kerületi önkormányzat hasonló széljegye. Hogy az olvasó értse: a joggyakorlat az, hogy a tulajdonjog-bejegyzési kérelmeket azok bejegyzésének sorrendjében elégítik ki. Vagyis a magyar államtól rosszhiszeműen kijátszott ingatlant, ha a földhivatal továbbra sem jegyzi be az állam javára, egyszer csak szép csendben előbb a Bau-Bérc, majd a Mobilber tulajdonába kerül, és akkor a sor végén álló állam és önkormányzat – a jogszerűség látszatát fenntartva – hoppon marad. Ezért a csönd, s feltehetően ezért a földhivatali mulasztás. De legalább ennyire izgalmas kérdés, hogy az úttörőszövetségnek mi szüksége volt 1 millió 400 ezer USA dollár (mai áron körülbelül 280 millió forint) hitel felvételére 1997-ben? Összefüggött-e ez a hitel azzal, hogy egy évvel később országgyűlési választások voltak? A tulajdoni lap szerint a folyósított hitel jelzálogát akkor az OTP javára jegyezték be, majd a Konzumbankhoz került. Hogyan, mely pénzintézeteken át vándorolt ez a jelzálogjog és miképpen került mostanra a Magyar Követeléskezelő Rt.-hez? És ami igazán nem mellékes kérdés: mire költötték a kis úttörők azt a rengeteg pénzt? Hernádi Zsuzsa