A kereszténydemokraták győzelmet várnak

Mozgósító erejű nagygyűlést tartott a KDNP az elmúlt hét végén Budapesten. A rendezvény legfontosabb üzenete szerint a polgári oldal felkészült a választásokra, jobban és teljesebben, mint valaha. Most rajtunk, szavazókon a sor. A KDNP mint az ország harmadik legnagyobb pártja a polgári oldal győzelmére, a rendszerváltás beteljesítésére számít. Vigyázó szemeit pedig Varsóra veti.

A KDNP gyűlésein értelem és hit érződik a szónoklatokban. Ez jellemezte Semjén Zsolt felszólalását is a párt hét végén tartott budapesti kongresszusán. Azon a többórás kongresszuson, amelyről csupán egyetlen elemet tartott említésre méltónak a baloldali média, azt, amikor Semjén Zsolt állítólag Adolf Hitlerhez hasonlította Gyurcsány Ferencet.

Ahogy az már a lenni szokott a balliberális kereskedelmi adóknál, ez a hír sem úgy volt igaz, ahogy közzétették. Semjén Zsolt ugyanis Mindszenty hercegprímás egyik 1946-ban írt, profetikus leveléből idézett. Mindszenty akkor arra figyelmeztetett, hogy abban az országban, ahol magánügynek tekintik a vallást, hamarosan erőszak és káosz következik. Adolf Hitler is magánügynek tekintette a vallást – írta a bíboros -, aztán jött a Gestapo, jöttek a koncentrációs táborok, ahogy jött Rákosiék ÁVH-ja meg a recski tábor. Nem Mindszenty hercegprímás tehet arról, hogy Gyurcsány Ferenc is magánügynek tekinti a vallást. Ő és kormánya mindjárt nyomatékot is adott ennek akkor, amikor megkurtította az egyházi iskolák és az egyházi intézmények állami támogatását. Az egyházi iskolák tanulóitól 200 ezer, az egyházi szociális intézmények, szeretetotthonok gondozottjaitól pedig 250 ezer forintot vont el fejenként éves szinten.

Valamelyik felszólaló szóba hozta Gyurcsány Ferenc vallásügyi jártasságát is. Felidézve, hogy Gyurcsány Ferenc azt nyilatkozta az egyik kereskedelmi tévécsatornának, hogy egy ideig rendszeresen bérmálkozott. A műveletlenségével kérkedő Havas Henrik nem korrigált. Talán nem értette, miről van szó…

A kongresszus egyébként optimista nagygyűlés volt, s a várható győzelem, illetve az azt követő változások jegyében zajlott. Azért olyan fontos ez, mert a polgári oldal 2002-es választási készülődése sokkal vértelenebb és visszafogottabb volt. Olyan paszszivitást sugárzott, amelyet aztán csak Orbán Viktor két forduló közötti beszéde tudott széttörni. Most más a helyzet, maguk a politikusok is jobban kitesznek magukért.

– Tévedés azt hinni – mondta a kongresszuson Konrad Adenauer, a nagy Adenauer kancellár unokája -, hogy a polgári oldal vérmérsékletéhez, kultúrájához nem illik a választási kampány nyüzsgése, hangereje. Nagyapám éppenséggel nagyon is szeretett kampányolni, a szó szoros értelmében élvezte a kampányokat, a választókkal való közvetlen találkozásokat, s rendre magával is ragadta őket.

Magyarországon ma az ellenfelet meglepte az erősebb és határozottabb hang. Példa erre a Mikola István ellen folytatott sajtóhadjárat, vagy éppen az a dühös támadás, ami most Semjén Zsolt ellen folyik. Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke helyzetjelentést is adott. Eszerint a Fidesz és szövetségesei eddig másfél millió kopogtatócédulát gyűjtöttek össze, míg a szocialisták csupán 700 ezret. Schmitt Pál azonban óvott az elbizakodottságtól és annak veszélyeitől. Például attól, hogy az efféle eredményektől elkényelmesedve otthon maradjanak a polgári oldal szavazói. Mondván, jól állunk… 2002-ben ugyanis ez történt. Tokajban például egyetlen szavazaton múlott a választások kimenetele. Schmitt Pál hozzátette, 3,5 millió olyan, szavazásra jogosult ember van ma Magyarországon, akinek ha azt mondják, nemzet, felemelkedés, politika, azt feleli, hogy „na hagyjanak békén”.

Minden szónok leszögezte, sorfordító választás lesz a 2006-os. Surján László, a KDNP alelnöke úgy vélte, rendet kell tenni a fejekben, rendet kell tenni a közéletben egyaránt. Feje tetején áll az ország, tette hozzá, megemlítve, hogy az általa vezetett egészségügyi minisztérium például 300 fővel dolgozott, a jelenlegi, kettébontott tárcának viszont 800 alkalmazottja van. Hangzatos takarékossági tervei, lakossági, önkormányzati megvonásai ellenére ott pazarol a Gyurcsány-kormány, ahol csak tud. Nemcsak a kakaóbiztos, háromszoros árú számítógépeken, de egészen apró dolgokon is. A kabinet tagjainak bevált szokása például 160 százalékos áron repülőjegyet venni és szállodai szobát foglalni, ha külföldre utaznak. De drámai módon folyik a pazarlás az emberek egészségével s a magyar tudással is. A Gyurcsány-kabinet intézkedései nyomán például már a nyolc általános elvégzése nélkül is kaphat szakmunkás-bizonyítványt valaki.

Pazarlás tapasztalható EU-ügyekben is, nem dicsekszik vele a Gyurcsány-kormány, de tudni lehet, hogy az ország rendelkezésére álló uniós támogatásoknak csak 22,5 százalékát hívta le. A többi elszállt a semmibe… Surján László szerint pazarlás folyik a megbízhatóság terén is, Szili Katalin pekingi látogatása alkalmával azt ígérte vendéglátóinak, Magyarország lesz Kína kapuja az EU felé. Épp akkor mondta ezt, amikor Brüsszel súlyos védővámokat készül kivetni a kínai dömpingárukra. Most például a cipőkre, hogy megvédhesse az európai könnyűipart, s az ehhez kapcsolódó kiskereskedelmet.

Minden felszólalásból sugárzott egy új, megtisztult Magyarország igénye. Pawel Zalewski, a Lengyelországot kormányzó PiS, vagyis a Jog és Igazságosság pártjának alelnöke szerint náluk is 16 évet kellett várni az igazi rendszerváltásra. Most jött el az ideje annak, hogy a pártállami nómenklatúra átmentett és gazdaságilag igencsak megtollasodott embereit kisöpörjék a lengyel közéletből. És ott nem évülnek el a bűnök. Most éppen a leköszönt baloldali államelnök, Aleksander Kwasniewski ellen kezdenek vizsgálatot, mert felmerült a gyanúja, hogy a szocialista rendszerben ifjúsági vezetőként neki is köze volt egy 100 millió dolláros csaláshoz. Csoda-e, ha ezek után állandó támadás alatt áll a PiS kormánya és államelnöke? Legutóbb éppen az SZDSZ és az MSZP támadta. Kaczynski elnök szeretett volna találkozni Gyurcsány Ferenccel és Szili Katalinnal is, de nem fogadták.

Változásra, megtisztulásra vár a magyar vidék is. Sőt, nemcsak változásra, hanem egyenesen felszabadításra. Turi-Kovács Béla, a Kisgazda Polgári Egyesület vezetője elmondta, vannak olyan falvak Magyarországon, ahol a fortélyos félelem az úr. Ezekben a falvakban nemritkán 20-30 százalékos a munkanélküliség. Aki pedig dolgozni tud, az csupán két-három helyi vagy környékbeli vállalkozónál talál munkát, olyanoknál, akik az MSZP holdudvarába tartoznak. És ők nemcsak azt határozzák meg, mit cselekedjen a falu népe, hanem azt is, mit gondoljon…

A nagygyűlésen szóba kerültek a KDNP már ismert programpontjai. Mindenekelőtt a magyar föld védelme, a hazai vállalkozások terheinek enyhítése, s a választható családi adózás. De a felszólalásokból kidomborodott a politikai élet megváltoztatásának akarata is. A KDNP szeretné lerombolni azt a társadalomban meggyökeresedett véleményt, amely szerint a politika szükségszerűen csak fondorlatos, sőt tisztességtelen dolog lehet. Semjén Zsolt pártelnök szerint a jövő jobboldali kormányának világosan, csúsztatások, statisztikai hamisítások nélkül kell beszélnie. Valahogy úgy, ahogy a lengyel PiS kormánya teszi, amikor nyíltan kimondja például, hogy ő a lengyel gazdák megélhetéséért felelős, s nem a nagy globalista cégek lengyelországi hasznáért. Ebben a szellemben védte meg Varsó a lengyel energiaipart, az ország villamos erőműveit és olajfinomítóit is az orosz tőke falánkságától. Szemben Gyurcsány Ferenc kormányával, amely egy új atomerőművet szeretne építtetni hazánkban az oroszokkal.

Semjén Zsolt úgy vélte, tisztaságnak, hitnek, rendnek kell uralkodnia a jövő Magyarországában. Elég volt a devianciák, a bűnök pártolásából, amelyben az SZDSZ viszi a zászlót. Mindannyiunk érdeke, tette hozzá az elnök, hogy a szabad demokraták örökre kiszoruljanak a magyar politikai életből. Amikor Semjén Zsolt összefoglalta, milyen államot is akar a KDNP, egy jeles évfordulóra hivatkozott. Az 550 éve megvívott nándorfehérvári csatára, ahol egy hitében erős, szervezett, tehetséges vezetőkkel megáldott magyar állam verte meg a félelmetes ellenséget.

Sinkovics Ferenc