Az EP-képviselők száma jelenleg 754, Horvátország nyáron várható csatlakozásával pedig 766-ra emelkedik majd. A lisszaboni szerződés szerint viszont az EP képviselői nem lehetnek többen 751-nél jövőre.

A szerződés értelmében egyetlen tagállamnak sem lehet 96-nál több képviselője az EP-ben, ezért a legtöbb mandátummal bíró Németország mindenképpen automatikusan elveszít a neki járó 99-ből három képviselői helyet a jelenlegi ciklus végén.

A mostani döntés alapján pedig további egy tucat tagállam kénytelen megválni egy-egy EP-képviselői mandátumtól. A kérdésben az Európai Tanácsnak kell kimondania a döntő szót, méghozzá egyhangúsággal.

A 2014-2019 közötti parlamenti ciklus képviselői helyeit nem önkényesen, hanem objektíven meghatározott feltételek alapján kell kiosztani – áll az EP állásfoglalásában, amelyet 536 képviselő támogatásával, 111 „nem” szavazat ellenében, 44 tartózkodás mellett fogadtak el.

„Figyelembe kell venni a népességszám változását és úgy kell módosítani a mandátumok elosztását, hogy minden tagállam legfeljebb egy képviselői helyet veszítsen” – ismerteti az EP sajtószolgálata a parlamenti döntés részleteit.

Magyarországon kívül Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Görögország, Írország, Lettország, Litvánia, Portugália és Románia lesznek azok az országok, amelyek eggyel kevesebb képviselőt küldenek majd az EP-be, és Horvátországnak is eggyel kevesebb lesz annál, mint amennyire korábban számíthatott. Ha az Európai Tanács is jóváhagyja, a javaslat szerint Magyarországnak a jelenlegi 22 helyett 21 képviselői helye lesz a következő ötéves ciklusban.

Schöpflin György fideszes EP-képviselő az állásfoglalás elfogadása után úgy nyilatkozott, hogy Magyarország számára jó kompromisszum született.

Közleményében a fideszes EP-képviselő hangsúlyozza, hogy bár Magyarország népessége a legutóbbi népszámlálás adatai szerint tízmillió alá csökkent, hazánkat továbbra is a 10-11 milliós tagállamoknak járó képviselet illetheti meg.

„Kitartó munka eredményeként sikerült megakadályozni azokat a liberális és szocialista kezdeményezéseket, amelyek arra irányultak, hogy hazánktól két mandátumot vegyenek el. Igazságos kompromisszum, hogy egyik tagállam sem veszít egynél több mandátumot” – jelentette ki a fideszes politikus.

Az EP sajtószolgálatának közleménye azt is ismerteti, hogy az uniós parlament 2015 végéig kidolgoz egy olyan rendszert, amelynek segítségével a tagállami mandátumokat „objektív, méltányos, hosszú távon is fenntartható és átlátható módon” lehet majd elosztani a 2019-es EP-választások előtt. A rendszer képes lesz tükrözni a demográfiai változásokat és a tagállamok számának változását – áll az EP közleményében, amely arra is kitér, hogy hasonló okokból a legfőbb uniós döntéshozó szerv, az Európai Unió Tanácsa esetében is felülvizsgálatra szorulhat a szavazási rend. Erre az EP véleménye szerint az uniós szerződések felülvizsgálatára összehívandó konvent keretében kellene sort keríteni.

(MTI)