Czepek Gábor: A Tisza Párt szerint az olajellátás kérdése nem fizikai jellegű

Czepek Gábor kijelentette: ténykérdés az is, hogy honnan lehet olcsóbban beszerezni az energiát. Hangsúlyozta, hogy Magyarország tartja magát ahhoz az eredeti állásponthoz, amely szerint a „két cső több, mint egy, a keleti energia olcsóbb, mint a nyugati, a háború helyett békét javaslunk, a fegyverek helyett pedig az érvek vitáját”. Brüsszel ezzel az állásponttal ellentétesen dolgozik, mert a béke helyett a háború felé tolnak minket, és belekényszerítenének a drágább energia vásárlásába – mondta.

Az államtitkár szerint az ellenzéki narratívának visszatérő eleme, hogy Magyarországnak azért kell lejönnie az orosz energiáról, hogy Oroszország ne ebből finanszírozza a háborút. Ugyanakkor a magyar energiaimport 0,2 százalékot jelent az orosz GDP-ben, a Mol olajimportja pedig mindössze 4 százalékot tesz ki a teljes orosz olajimportban. Ebből háborút finanszírozni nem lehet – mondta.

Hangsúlyozta, hogy kemény küzdelmek árán, de megfelelő mennyiségben jön olaj a Barátság kőolajvezetéken keresztül, megfelelő mennyiségben megkapjuk a gázt a Déli Áramlaton, a többit pedig pótolni tudjuk nyugatról.

Czepek Gábor azt mondta, hogy a százhalombattai Dunai Finomítóban újraindult a termelés a tűzeset után, de még nem teljes kapacitással. Szabotázsra utaló jel nem volt.

A finomítóval kapcsolatban kiemelte, hogy a Tisza Párt egy olyan vezetékre tenné a „tétet” energiaellátás tekintetében, ahol üzembiztosan nem áll rendelkezésre az a kapacitás, ami elláthatná Magyarországot.

Részletezte, hogy a finomító 70 százalékban tud keleti típusú és 30 százalékban adriai típusú kőolajat finomítani. Magyarország dolgozik azon, hogy 2027-re a 30 százalékos arányt 100 százalékra tudja növelni, ha a Barátság kőolajvezetéket lezárnák, de a tesztek szerint egyelőre erre a kapacitásra nem képes a finomító.

Az államtitkár komikusnak nevezte a Tisza Párt azon állítását, hogy Orbán Viktorral szemben a világ elveszti a türelmét, hiszen csak ezen a héten a kormányfő találkozott Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel és XIV. Leó pápával, a jövő héten pedig Donald Trump amerikai elnökkel fog tárgyalni az Egyesült Államokban.

A Trump-Orbán-találkozón szó lesz arról, hogy mit jelent Magyarország számára az Egyesült Államok szankciós politikája a Lukoilra és a Rosznyeftre vonatkozóan – mondta. Hozzátette, hogy Magyarország energiaellátása biztonságban van, arra tekintettel is, hogy a patrióta gondolkodás jegyében Donald Trump és Orbán Viktor mindig megtalálta a közös hangot.

Az államtitkár kitért arra is, hogy az energiabiztonság tekintetében a Paks II. beruházás kulcskérdés, emellett a következő héten „izgalmas” bejelentések várhatók az atomenergia tekintetében.

A műsor második részében Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő, a parlament gazdasági bizottságának elnöke a kormány nyugdíjpolitikáját és az ellenzék nyugdíjakkal kapcsolatos elképzeléseit összehasonlítva úgy fogalmazott: a két világnézet közötti különbség olyan, mint a „teológus és geológus” közötti különbség, vagyis „ég és föld”.

Rámutatott: a jelenlegi kabinet 2010 óta a nyugdíjak reálértékének megőrzésére, nyugdíjprémiumok kifizetésével a gazdaság teljesítőképessége szerint a nyugdíjak emelésére törekszik, ezzel szemben a Tisza párti balliberális közgazdászok és szakértők a nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságáról, a nyugdíj induló összegének csökkentéséről, a magas nyugdíjak megadóztatásáról és a 13. havi nyugdíj eltörléséről, valamint a Nők 40 fokozatos megszüntetéséről beszélnek.

Bánki Erik kiemelte: ezek az elképzelések egybevágnak azzal, aminek szükségességét Brüsszel évek óta hangoztatja, és végrehajtását elvárná a magyar kormányzattól.

„Mi pedig kötjük magunkat ahhoz az egyébként tizenöt éve fennálló egyezséghez, amit még Orbán Viktor miniszterelnök úr 2010-ben kötött a nyugdíjasokkal (…) minden körülmények között megőrizzük a nyugdíjak reálértékét” – mondta.

Emlékeztetett arra, hogy egy nagyon nehéz időszak van mögöttünk, szavai szerint a nyugdíjak reálértékét a koronavírus-járvány miatt kirobbant gazdasági világválság és az orosz-ukrán háború okozta háborús infláció közepette is megtartották.

Bánki Erik úgy vélekedett: Magyar Péternek és a tiszásoknak feladatként szabták ki Brüsszelben és a leginkább és leghatározottabban háborúpárti Európai Néppárt részéről, hogy mindenáron pénzt kell szerezniük a háború folytatásához, ezért terveznek adóemelést, és ezért akarják a nyugdíjak „megsarcolását”.

Felháborító, hogy a nyugdíjasokat találják meg elsőként, éppen azokat, akik legtöbbet tettek Magyarországért, akik felépítették ezt az országot, akiknek a nyugdíját nem csökkenteni, hanem a lehetőségek szerint növelni kell – fűzte hozzá.

A parlament gazdasági bizottságának elnöke utalt arra, hogy Magyarországon az elmúlt tizenöt évben dinamikusan emelkedtek a reálbérek, de ennek arányában több adót is fizettek be az érintettek. A nagyobb bérek után magasabb nyugdíjakat kell majd kifizetni, de ez éppen a bérek és a befizetett járulékok miatt nem okozza a nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságát – érvelt.

Bánki Erik úgy fogalmazott: az ellenzéket nagyon zavarja, hogy a polgári kormány alatt az elmúlt 15 évben egy nagyon masszív és nagyon erős polgári középosztály alakult ki Magyarországon.

„Ők egy olyan társadalmi újraelosztás hívei (…) amiben minél több pénzt el kell venni az emberektől, hogy aztán különböző jogcímeken adjanak vissza pénzt azoknak, ezért tőlük fognak függeni, rájuk fognak szavazni” – mondta.