Dagály a Tisza-tavon

Tisza-tó-átúszás, Tisza-tavi főzőversenyek, Tisza-tó Szépe verseny, Tisza-tavi Vágta, a Természet Operaháza, édesvízi akvárium, madárrezervátum, kerékpár­utak, vízi sportok, szabadvízi strandok, termálfürdők, koncertek, hagyományőrző programok – felsorolni is nehéz, milyen színes kínálattal várja évről évre a Tisza-tavi nyár az idelátogatókat.

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata

A Tisza-tó, korábbi nevén Kiskörei-víztároló az ország második legnagyobb tava, olyan speciális ártéri terület, amelyen keresztülfolyik az élő Tisza. Területe 127 km², amelyen mozaikosan váltakoznak a nyílt vízfelületek, szigetek, holtágak és sekély csatornák. Hossza 27 km, átlagos mélysége 1,3 méter, de a legmélyebb pontja eléri a 17 métert is. A tóvá duzzasztott Tisza kialakulása a kiskörei vízerőmű megépítésének köszönhető. A 70-es években ugyanis duzzasztógátat emeltek ezen a vidéken, a tiszai áradások szabályozásának és az Alföld jobb vízellátásának érdekében. A tó feltöltése az 1990-es években fejeződött be, de már jóval korábban megkezdődtek a turisztikai célú fejlesztések is. Mára pedig a Tisza-tó idegenforgalmi központtá vált, munkahelyeket is teremtve a környező településeken élőknek, akik különösen nehezen élték meg a rendszerváltozás gazdasági következményeit. A tavat körülvevő települések mindegyike igyekszik kihasználni a földrajzi elhelyezkedéséből adódó speciális lehetőségeket.

Ismerd meg a természetet!

A tó északi partjának egyik legnagyobb attrakciója a 2012-ben átadott poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum, amelynek 735 ezer liter össztérfogatú akváriumrendszere a legnagyobb édesvizű akvárium Európában. A szupermodern épületben egykor és ma élő őshonos tiszai halak úszkálnak az üvegfalak mögött, köztük a pontyfélék családjába tartozó balin, az év hala is. A vidrák messziről hallható hangjelzésekkel keltenek feltűnést. A tok­óvodában a kis tokhalak várják a felnőtté válást.

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata

A Takács család Sajószentpéterről érkezett, a szülők már visszatérő vendégek. Kisfiuk, a nagy horgász hírében álló két és fél éves Bálint először lát kétméteres óriás­vizát a feje fölött úszkálni az üvegalagútban. Megbűvölten figyeli a méltóságteljesen mozgó édesvízi halat. A látvány nemcsak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is különleges élmény, olyan, mintha Nemo kapitány hajóján utaznánk…

– Az ökocentrumot a fenntarthatóság jegyében hoztuk létre – meséli Balogh Edit igazgatóhelyettes. – A célunk az volt, hogy mielőtt a turisták a szó valódi értelmében birtokukba vennék a természetet, az élményközpontban a különböző interaktív kiállítások, filmvetítések, bemutatók segítségével hasznos ismereteket szerezzenek a környezetükről. Az évente mintegy 200 ezer látogatót fogadó önkormányzati tulajdonú létesítmény teljes mértékben önfenntartó. Ráépülő szolgáltatásként a háromezer fős Heves megyei községbe érkező vendégeink magas szintű szállás- és vendéglátási lehetőségek közül válogathatnak.

Balogh Edit invitálására felfedezőkörútra indulunk a központi épületben, amelybe folyamatosan érkeznek a családok és a csoportos látogatók. Napközis Erzsébet-táborozáson nyaraló gyerekekkel beülünk a 3D-s moziba, ahol Tisza-tavi csónaktúrán „veszünk részt”.

További sétánk során az igazgatóhelyettestől megtudjuk, hogy a poroszlói látogatóközpont 2600 m²-es, felszálló madarat mintázó főépülete négy szinten nyújt szolgáltatásokat. A 28 méteres magasságban levő panorámakilátóból pillantást vethetünk a főépületet körül­ölelő 7 hektáros szabadidőparkra. Amerre a szem ellát, a szigetekkel és nádasokkal szabdalt poroszlói medencét csodálhatjuk. A főépületet elhagyva elballagunk az „ismerd meg a természetet” mottó jegyében kialakított állatparkba, ahol a vendégek közvetlen kapcsolatba kerülhetnek például juhokkal és dámszarvasokkal is. Bambi a gyerekek kezéből is bátran elfogadja a frissen szedett füvet, és türelmesen hagyja, hogy megsimogassuk. A szabadidőparkban több más állatfaj mellett meg lehet csodálni a kormoránokat és a pelikánokat is, de vannak játszóterek és a XIX. századi tiszai életet bemutató skanzen is. Az ökocentrum kikötőjéből GPS-navigációval ellátott hajókkal önállóan is lehet csónakázni, emellett rendszeres kishajós járatok is indulnak a környező szigetek élővilágának megismerésére. A komplexum akár 2-3 napos itt tartózkodás alatt is bőven kínál látnivalókat. Az látogatóközpont, amely 2,2 milliárd forintos beruházással – ebből 1,9 milliárd forint európai uniós támogatással – készült el, inspirálni szeretné a látogatókat arra is, hogy kedvet kapjanak a Tisza-völgy többi településének meglátogatására.

Tiszafüred, a tó fővárosa

Poroszlóról hidakon, erdős, nádas vadregényes útvonalon autózunk át a Tisza bal partján fekvő Tiszafüredre, a tó fővárosába. Az egymástól 9 kilométerre levő településeket az állami beruházással felújított 33-as főút köti össze. Ezt a szakaszt jövőre biztonságos, új bicikliúton is meg lehet majd tenni. Ezzel a beruházással válik teljessé az a mintegy 70 kilométeres kerékpárút, amelyen akár egy nap alatt is körbe lehet tekerni a tavat. Az ehhez szükséges infrastruktúra készen van, a Tisza-tavi Kerékpáros Centrum háromszáz darabos kölcsönözhető gépparkkal, szervizlehetőséggel és biciklimentő szolgálattal már most is a túrázók rendelkezésére áll.

– 2015-től összesen 4-5 milliárd forint hazai és uniós támogatás érkezett a városba, ennek mintegy a fele TOP-os forrás (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) – közli Ujvári Imre polgármester. – A fejlesztések az idegenforgalom, a közlekedés, az infrastruktúra, a kultúra, a sport és az egészségügy területit érintik. 2019-ben megújul a szabad- és termálstrand, továbbá átépítjük a belvárost, így biztonságosabbá válik a forgalmi rendje is. A város jövőre új orvosi rendelővel bővül, korszerűsítjük a művelődési házat, a fazekasmúzeumot, modernizáljuk a piacot, mindezek mellett több köz- és oktatási intézmény is megszépül.

Tiszafüred a szallas.hu vendégértékelései alapján tavaly kiérdemelte Az Év Turisztikai Települése címet. A város vonzáskörzete természeti értékekben is igen gazdag, a Tisza-tavi madárrezervátum a Hortobágyi Nemzeti Park bemutató területeként az UNESCO Világörökség része. A nemzetközi egyezménnyel is védett vizes élőhelyen szervezett csónaktúrákkal lehet meglesni a fészkelő és vonuló madarak több száz faját. A tiszai strandolástól a gyógyfürdőn át a csónaktúrákig minden korosztály számára kiváló lehetőségek adódnak a nyári időtöltésre. A polgármester arról is tájékoztat, hogy július végén idén is Tiszafüred lesz a házigazdája a Természet Operaháza című négynapos programsorozatnak. A rendezvény célja, hogy összekapcsolja a túrázást a magas színvonalú kulturális szórakozási lehetőséggel. A tó 11 pontján, gyönyörű környezetben rendezik azokat a mikrokoncerteket, amelyeket kerékpárral lehet megközelíteni. A tóparti piknikeken nemzetközi hírű művészek lépnek fel, köztük Miklósa Erika, Horgas Eszter, Palya Bea, Pitti Katalin és a Szolnoki Szigligeti Színház művészei.

Mindenki egy célért

A Természet Operaháza egyik kiemelt helyszíne lesz a Tiszafüredtől 23 kilométernyi autóútra fekvő Abádszalók, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei helység bicikliúton is könnyen elérhető. A nagy kiterjedésű, összefüggő vízfelülettel rendelkező Tisza-parti település a vízi sportok központja, köszönhetően annak, hogy az európai tavaktól eltérően itt engedélyezett a benzinüzemű vízi járművek használata.

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata

Balogh Gyula 2016-ban időközi választáson lett a több mint négyezer főt számláló város polgármestere. A városvezető a régi időkről mesél, arról, hogy a parti településeken minden egy kicsit úgy történt, mint az Üvegtigris című filmben: létrejött a tó, megjelentek a fürdőzők, majd köré épültek az első büfékocsik, lángossütők. A 80-as években a tavat leszakadozott partfal és hiányos infrastruktúra jellemezte. A helyi tanács akkoriban ismerte fel a víztározóban rejlő idegenforgalmi lehetőségeket. A büfékocsikat faépületek váltották fel, és elkezdődött a szabadstrand kialakítása is. Megjelentek az akkor státusszimbólumnak számító széllovasok, őket pedig a csónakosok, horgászok, majd a német turisták követték. A kezdetben spontán kialakuló folyamatokat az akkori vezetők csak később kezdték el tudatosan irányítani. Ennek részeként létrejöttek a szálláshelyek, a kemping, a szabadtéri színpad és a nyaralókat kiszolgáló vendéglátóipari egységek. A 2000-es évek elejére nyaranta már több tízezer turista érkezett az abádszalóki partra. A helyi infrastruktúra nem tudott lépést tartani a megnövekedett minőségi igényekkel.

– További fejlesztésekre lett volna szükség, de ennek híján 2003 után megtorpant a fellendülés, és bizonyos mértékű hanyatlási folyamat indult el – magyarázza Balogh Gyula.– Érezhetőek voltak a 2008-as gazdasági válság hatásai is, a szocialista kormány idején szinte teljesen megszűntek a beruházások. Árnyalja a képet, hogy a tópart az illetékes vízügyi igazgatóság kezelésében levő állami tulajdon, a gáton belüli rész pedig a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága alá tartozó, változó vízszintű árvízvédelmi terület. Ennek következtében közvetlenül a partra csak ideiglenes ingatlan építhető. Az önkormányzat több millió forintért bérli a 900 méteres partszakaszt, amelynek a karbantartásáról is gondoskodnia kell, a további fejlesztésekhez tehát állami támogatásra van szükség.

A polgármester kiemeli, hogy a 2010-es évek elején egyre hangsúlyosabb szerepet kapott a térségben a turisztika, azokban az években az üdülési csekkek és a Széchenyi-kártyák tartották életben Abádszalókot. Az elmúlt időszakban aztán a magyar gazdaság teljesítménye fokozatosan lehetővé tette a nagyobb arányú beruházásokat is. A polgármester megemlíti, Abádszalók fejlődésének nagy lendületet adott, hogy tavaly a Tisza-tó is csatlakozhatott az államilag kiemelt turisztikai desztinációk sorába, ilyen módon pedig bővültek a lehetőségek a pályázatokon való részvételre. A településen a következő egy évben mintegy 700 millió forint értékű beruházást hajtanak majd végre. A TOP program részeként kezdetét veszi a teljes körű strandfelújítás, utakat fejlesztenek, kilátót, valamint kerékpáros pihenőpontot építenek, és megszépítik a város köztereit, parkjait és sétányait is. Mindezek mellett tanuszodát alakítanak ki, és állami forrás felhasználásával újranyitják a meleg vizes fürdő nyolc éve bezárt épületét.

Balogh Gyula azt is hangsúlyozza, a gyarapodás elengedhetetlen feltétele, hogy az egymásnak konkurenciát jelentő tóparti települések ne egymás ellen, hanem összehangoltan, egymásért is dolgozzanak. A polgármester végezetül az Abádszalóki Nyár rendezvénysorozatot ajánlja, kiemelve a kínálatból a Kárpátia-koncertet és a Magyarok Kenyere programot, amelynek házigazdája augusztus 19–20-án Abádszalók lesz. n