Brüsszel, 2020. július 8. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2020. július 8-án. MTI/EPA/Pool/Yves Herman
Hirdetés

A helyreállítási alapról szóló megállapodást akadályozza, hogy egyes országok egyáltalán nem akarnak hitelt felvenni annak érdekében, hogy más országokon segítsenek, ugyanakkor a csőd közeli állapotba került tagállamok ragaszkodnak a támogatások gyors folyósításához – magyarázta. A jövő hétvégi EU-csúcson jó esély van arra, hogy a tagállamok lépéseket tegyenek a megegyezés felé – vélekedett.

Brüsszelben ismét felmerült, hogy a helyreállítási alap kifizetését a jogállamiság bizonyos kritériumihoz kötnék – hívta fel a figyelmet. A 2015-ös migrációs válság után került előtérbe a jogállamisági kérdésköre, amely valójában egy „politikai furkósbotként” használt szankciórendszer – jelentett ki. Brüsszel a jogállamiság kérdésköre által mindenféle szankciórendszert állít fel azokkal az országokkal szemben, amelyeknek politikai álláspontjai nem felelnek meg egyes nyugat-európai vezetőknek – magyarázta Deák Dániel.

Korábban írtuk