December 27-től megkezdik az egészségügyi dolgozók oltását

Gulyás Gergely a kormányinfón hozzátette: az oltásban a koronavírus-megbetegedetteket ellátó kórházak intenzív osztályán dolgozók élveznek elsőbbséget.

Megismételte: a kormány minden oltóanyaggyártóval tárgyal, így Kínával és Oroszországgal is. Reméli, ha a kínai vakcinát engedélyezik, onnan is jelentős szállítmányok jöhetnek.

A cél az, hogy hatékony, ellenőrzött oltóanyag álljon rendelkezésre – hangoztatta, egyúttal tudatta: a kormány eddig összesen 17,5 millió adag oltóanyagot kötött le.

Gulyás Gergely mindenkit kért, hogy ha szeretne részt venni az oltásprogramban, regisztráljon a vakcinainfo.gov.hu oldalon. Ezt eddig már több mint 300 ezren tették meg, a cél pedig az, hogy minél többen oltassák be magukat.

Egyértelmű fordulat következett be a koronavírus-fertőzés hazai terjedésében, úgy tűnik, Magyarország túl van a járvány második hullámának csúcspontján a fertőzéseket tekintve – mondta. Reményét fejezte ki, hogy 7-10 nappal az elhalálozások száma is követni fogja a fertőzöttek számában bekövetkezett csökkenést.

A miniszter kiemelte: a vírus egész Európában terjed; Európa-szerte vagy fenntartották az eddigi intézkedéseket, vagy szigorítottak.

Jelezte: a kormány továbbra is – legalább január 11-ig – fenntartja az elrendelt védelmi intézkedéseket. Ugyanakkor egy éjszakára, szentestére kivételt tesznek, így a kijárási tilalmat a csütörtökről péntekre virradó éjjelre felfüggesztik – mondta a miniszter, megjegyezve: a 10 fős létszámkorlátba a 14 év alattiak nem számítanak bele.

Mindenkit kért azonban a szabályok betartására, hangsúlyozta ugyanis, az eddigi fegyelmezettség nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a vírus magas fertőzésszám mellett is kontroll alatt volt tartható.

Beszámolt továbbá arról, hogy Magyarország semmilyen személyszállító repülőgépet nem fogad Nagy-Britanniából, hasonlóan az EU-tagállamok többségéhez.

A miniszter beszélt a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseiről is, amelyek – mondta – azt szolgálják, hogy a következő nehéz hónapokat a vállalkozások és a családok túl tudják élni, és alkalmasak is arra, hogy a nehéz helyzetben lévők pluszforráshoz jussanak.

Gulyás Gergely közlése szerint a kormány legfontosabb gazdaságvédelmi döntése, hogy 2021. június 30-áig a jelenlegi feltételekkel meghosszabbítják a hitelmoratóriumot, vagyis aki 2020. március 18-a előtt vett fel hitelt, annak van lehetősége a fizetési kötelezettség felfüggesztésére.

Hozzátette: jelenleg 2,6 millió család jogosult erre, és 56 százalékuk, majdnem 1,5 millió család igénybe is veszi a moratóriumot. Ez a teljes hitelállomány – ami 6500 milliárd forint – több mint 54 százalékát, 3600 milliárd forintot érint – tette hozzá.

Mint mondta, a hiteltörlesztési moratórium lehetőséget ad arra, hogy tőkét vonjanak be a gazdaságba, ezzel pedig védjék a munkahelyeket és segítsék a vállalkozások működését a koronavírus-járvány okozta nehéz gazdasági helyzetben.

Elmondta: 987 ezer vállalkozó jogosult a hiteltörlesztési moratóriumra, 48,5 százalékuk élt is ezzel, vagyis majdnem félmillió vállalkozásnak segítenek ezzel. Szavai szerint a teljes hitelállománynak – ami 10 300 milliárd forint – 41,7 százalékára – 4300 milliárd forintnyi állományra – áll fenn a moratórium.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány döntését megelőzően a bankok által a hiteltörlesztési moratóriummal kapcsolatban küldött tájékoztató leveleket tárgytalannak kell tekinteni. A kormány döntése világos: aki fenn akarja tartani a hitelmoratóriumot, annak semmit nem kell tennie, hogy a törlesztését felfüggesszék – jelentette ki.

Hozzátette: arról is döntött a kormány, hogy jövőre a kis- és közepes vállalkozások, egyéni vállalkozások iparűzési adója január 1-jétől a felére csökken, ezzel 150 milliárd forintot hagynak a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknál. A döntés azokra a vállalkozásokra terjed ki, amelyeknél a bevétel nem haladja meg a négymilliárd forintot és 250-nél kevesebb a dolgozójuk.

Gulyás Gergely emlékeztetett: 2011-ben az önkormányzatok 460 milliárd forinthoz jutottak az iparűzési adóból, 2019-ben pedig majdnem 800 milliárd forinthoz. Jelezte: a kormány döntése, amivel 150 milliárd forintot hagynak a vállalkozásoknál, azt eredményezi, hogy 2017-es, 2018-as szinten részesülnek az önkormányzatok az iparűzési adóból, azaz a 2011-es állapotokhoz képest így is több mint 50 százalékkal nagyobb lesz a bevételük.

Jelezte: a 25 ezer fő alatti önkormányzatoknál automatikus lesz a kompenzáció, a nagyobb településeken „nyitottak a tárgyalásra”. Hangsúlyozta: közös érdek az önkormányzatok működőképessége, és jó lenne, ha a viták nem kizárólag pártpolitikai vonalak mentén zajlanának. Kiemelte: közös érdeke a magyar államnak, beleértve az önkormányzatokat is, hogy a vállalkozások ezt a nehéz időszakot a lehető legnagyobb mértékben éljék túl.

A kormány döntött arról is, hogy a gyermeket nevelők, gyermeket váró családok megsegítése érdekében hatmillió forintig legfeljebb 3 százalékos kamatozású lakásfelújítási kölcsönt adnak, ennek a fele vissza nem térítendő támogatás.

Felhívta a figyelmet: rendkívül fontos a munkahelyek megtartása, a legfontosabb eredménye a kormánynak, hogy a nehéz gazdasági helyzetben is majdnem 4,5 millión dolgoznak Magyarországon, majdnem 900 ezerrel többen, mint a 2010-es kormányváltáskor.

A Miniszterelnökség vezetője a kérdésekre adott válaszaiban úgy fogalmazott, az „elvtelenség koalíciója” jött létre az ellenzéki oldalon, hiszen a formálódó összefogásban alig vesz részt olyan párt, amely korábban ne zárta volna ki kategórikusan a másikkal való együttműködést. Példaként említette a Jobbikot, amely kifejezetten Gyurcsány Ferenccel szemben jött létre, most pedig az „ő kenyerét eszik” és szerinte ugyanez igaz a Momentumra is.

Kiemelte, a „szélsőjobboldaltól a szélsőbaloldalig” tartó koalíció nyilvánvalóan alkalmatlan az ország kormányzására, egyetlen közös céljuk a hatalom megszerzése. Gulyás Gergely szerint az ellenzéki együttműködésnek semmilyen elvi alapja nincs, a kormány minden eredményének elutasítása pedig aligha lehet sikeres, ezért hatalomra kerülésüknek az ország inná meg a levét.

A miniszter megjegyezte, legfeljebb viccként értékelhető, hogy a „rablóprivatizáció” idején „pártállami kapcsolatait latba vetve” multimilliárdossá vált Gyurcsány Ferencnek, a magyar politika „legkorruptabb figurájának” listájára csak a korrupcióval szembeni fellépést hangoztatva lehet felkerülni. Gulyás Gergely szerint ez ahhoz hasonlítható, mintha a rabló a magántulajdon szentségét hirdetné a „rabolt holmi tetején”.

A kormányszóvivő ugyancsak kérdésre elmondta, a kabinet január 2-3. között önkéntes és ingyenes tesztelést biztosít az óvodai és iskolai dolgozóknak, akik december 23-30. között foglalhatnak online időpontokat. A tesztelést a kormányhivatalok végzik, 99 helyszínen – tette hozzá.

A Miniszterelnökség vezetője újabb kérdésre közölte, a kormány a józan ész és a méltányosság elve alapján döntött a szentestére vonatkozó enyhítésről. Megjegyezte, a kijárási tilalom egy alkalomra szóló felfüggesztése nem növeli érdemben a kockázatokat, emellett biztosítani akarták a részvételt az éjféli miséken is.

Gulyás Gergely emlékeztetett, a jelenlegi veszélyhelyzet február 7-én jár le, meghosszabbításáról pedig 15 napra szólóan a kormány, azt követően pedig az Országgyűlés dönthet majd.

A járványnak akkor lesz vége, ha az oltóanyag rendelkezésre áll – erősítette meg a miniszter, hozzátéve, a kormány 16 millió adag oltóanyagot kötött le az Európai Unión keresztül, ami 8 millió ember beoltásához elegendő, a társadalom 60-65 százalékának beoltásával pedig már elérhető az úgynevezett „nyájimmunitás”.

Arra a kérdésre, a kormány lehetségesnek tartja-e, hogy különbséget tegyenek azok között, akik beoltatták magukat és akik nem, azt felelte: szinte biztosan lesznek ilyen szabályok, például a légitársaságoknál. Úgy fogalmazott, az oltási könyv – az útlevél és a személyi igazolvány mellett – fontos okirat lesz a tömeges oltás után.

Azzal kapcsolatban, hogy január 11. után is marad-e a középiskolákban a digitális tanrend, a miniszter azt felelte: az operatív törzs dönt majd erről.

A hitelmoratórium meghosszabbításával kapcsolatos kérdésre megjegyezte, az eddigi adósi magatartás a meghatározó, tehát például, ha eddig valaki fizette az adósságát, csak akkor kell jelentkeznie, ha a következő fél évben ezt már nem akarja.

Gulyás Gergely közölte, a kormány január-március között több ezer milliárd forint értékében ír ki uniós pályázatokat, ami lehetővé teszi, hogy a vállalkozások tőkéhez jussanak egy gazdaságilag nehéz időszakban, és így munkahelyeket tudjanak megőrizni, illetve létrehozni. A kabinet reményei szerint mindez ahhoz is hozzájárul, hogy 2021-ben „kézzelfogható” legyen a gazdasági növekedés – mondta.

A Miniszterelnökség vezetője elmondta, pártpolitikai vitákat lát az iparűzési adó felének elengedése ügyében, szerinte ugyanis, ha a jobboldali polgármesterek képesek kezelni a helyzetet, akkor a baloldaliaknak is meg kell tudniuk oldani ugyanezt.

Kiemelte, Budapest a legtöbb tartalékkal rendelkező, leggazdagabb önkormányzat, ezért itt lehet a legkönnyebben kigazdálkodni a bevételkiesést.

A kormány intézkedése pénzt hagy a vállalkozásoknál, de nem vesz el olyan sokat Budapesttől, amennyit az ellenzék állít, legfeljebb néhány tízmilliárd forintot – mondta Gulyás Gergely, aki közölte azt is, a főváros helyi iparűzési adóbevétele 2011-ben 182 milliárd forint volt, tavaly pedig már 294 milliárd forint.

Gulyás Gergely kérdésre szólt arról is, a magyar volt az egyik legeredményesebb gazdasági védekezés Európában, ugyanis általában a negyedik-ötödik helyen vagyunk a munkanélküliségi adatokat tekintve, a foglalkoztatottak száma pedig csak 26 ezerrel lett kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez jól mutatja, hogy mennyire eredményesek voltak a kabinet gazdaságélénkítési, valamint bér- és vállalkozástámogatási intézkedései – mondta.

A Norvég Alappal kapcsolatos kérdésre a miniszter azt mondta: a kormány örül, hogy hat-hét évnyi vita után sikerült megállapodni Norvégiával az alap forrásainak elosztásáról, így a pályázatok kiírása, elbírálása és az összesen 214 millió euró kiosztása a két ország jelöltjeiből álló, közösen létrehozott civil alap segítségével történik majd.

Arra a kérdésre, hogy terveznek-e bármilyen lépést a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncok ellen, azt válaszolta: nincs ilyen tervük.

A hulladék-újrahasznosítás témájában elmondta: a kormány olyan hulladékgazdálkodási rendszert akar létrehozni, amelyben az újrahasznosítás aránya minden korábbinál nagyobb.

A kárpátaljai magyarság védelméről szólva Gulyás Gergely kiemelte: nem becsülné le az eddig alkalmazott eszközöket, mert Ukrajna – Magyarország hozzájárulása híján – semmilyen megállapodást nem tud aláírni a NATO-val és az EU-val addig, amíg a magyar nemzetiségi jogokat súlyosan korlátozza. A magyar kormány azt reméli, Ukrajna is belátja, hogy a saját érdeke a jószomszédi viszony kialakítása.