Deepfake: tájékoztat vagy manipulál?

A deepfake szóösszetétel a deep learning („mélytanulás”) és a fake (hamis) angol szavakból ered, és olyan technológiát jelöl, amely mesterséges intelligencia (MI, AI) segítségével képes valósághű, de hamis képi vagy hanganyagokat létrehozni. A kifejezés eredetileg internetes szlengként indult, de mára már önálló fogalommá vált. Egy Reddit-felhasználó alkalmazta először 2017-ben, aki olyan videókat készített mesterséges intelligencia segítségével, amelyekben hírességek arcát illesztette pornográf jelenetekbe.

A deepfake hamar megjelent a politikai kommunikációban is. Egy felvételen Volodimir Zelenszkij az ukrán hadsereget szólította fel fegyverletételre. Bár alig fél órán belül kiderült, hogy a videó manipulált – hiszen a beszélő teste mozdulatlan volt, a feje természetellenesen mozgott, pislogása furcsán hatott, és a hang sem hasonlított a Zelenszkijére –, mégis több jelentős médium átvette. A deepfake jelenség világszerte elterjedt, és mára a választási kampányok kiemelkedően fontos eszközévé vált. Az Egyesült Államokban tavaly olyan videók és képek keringtek, amelyeken a nyíltan demokrataszimpatizáns Taylor Swift énekesnő Donald Trumpot támogatja. A republikánus elnökről paródiák is születtek. Híres filmek – például a Joker vagy a Keresztapa – ismert jeleneteibe illesztették be az arcát, komikus és bizarr helyzetekbe hozva az elnököt. 2025-ben ő maga is hozzájárult a trendhez egy MI-videó megosztásával, amelyben Barack Obamát a Fehér Házban tartóztatják le, majd börtönbe zárják. A magyar online médiatér sem maradt kivétel, ahol olyan felvételek jelentek meg, amelyeken Vlagyimir Putyin békefelhívást intéz a világhoz, vagy Radnóti Miklós egyik versét mondja magyarul.

A 2026-os választások közeledtével sorra bukkannak fel politikusokról – főleg Orbán Viktorról és Magyar Péterről – készült mesterséges képek és videók. Van olyan, amelyen Orbán Viktor riksát húz, vagy Magyar Péter fotósok gyűrűjében faleveleket gereblyéz. Készült kormányzati MI-videó arról is, hogy milyen következményekkel járna, ha Magyarország támogatná Ukrajna EU- vagy NATO-tagságát. A film vizuálisan és érzelmileg erős képekkel mutatja be a közvetlen háborús részvételt magyar frontszolgálattal és hazatérő koporsókkal.

Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány politikai elemzési igazgatója a Demokratának elmondta, a mesterséges intelligencia jelenleg még csak kiegészítő szerepet tölt be a politikai kampányokban, mint egy tranzisztor, amely felerősíti a meglévő üzeneteket. Rámutatott, az MI nem új tartalmat hoz létre, hanem adott politikai állításokat helyez meghökkentő képi környezetbe, így növeli a hatásukat. Példaként említett egy Magyar Pétert ábrázoló videót, amelyben a politikus egy családi tortából veszi el az egyharmadot, szimbolikusan utalva arra, hogy adóemelés jön, ha a Tisza Párt kormányra kerül.

– Ezek az eszközök már mindkét oldalon megjelentek. A pártok gyakran elhatárolódnak tőlük, mondván, nem hivatalos tartalomról van szó, de a holdudvaruk – TikTokon, Facebookon vagy más platformokon – aktívan használja őket. Ez már most a népi internetfolklór része lett. A technika fejlődésével az MI egyre több feladatot vehet át. Ma még meg kell mondani neki, hogy mit csináljon, de hamarosan már ő fogja javasolni, hogy itt az ideje MI-videót generálni, mert a politikai ellenfél már hármat készített – mondta Kiszelly Zoltán. Úgy látja: mindez része lesz a jövő kampánystratégiájának, ahol a mesterséges intelligencia már nemcsak tartalmat gyárt, hanem kampánydöntéseket is befolyásolhat. A politológus arra is figyelmeztetett, hogy az emberek egyre inkább a közösségi médiából tájékozódnak, és ahogy a Facebook vagy a TikTok megbízható forrássá vált sokak számára, úgy válhat az MI is azzá.

– Amit ma még csak az idősek otthonában látunk, hogy embert utánzó robotok beszélgetnek az emberekkel, az holnap már a választói döntésekben is szerepet kaphat. Ha valaki politikáról beszélget a mesterséges intelligenciával, akkor az algoritmus javasolhatja majd, hogy melyik pártra szavazzon, és ezt sokan meg is fogadják majd – tette hozzá. Hangsúlyozta, a legfontosabb határvonal a politikai szatíra és a manipuláció között az egyértelmű jelölés. Állampolgárként és elemzőként is elvárja, hogy minden mesterségesen létrehozott tartalmon jól látható vízjel szerepeljen – akár angolul, akár magyarul –, és a videó alatt végig látható legyen, hogy mesterséges tartalomról van szó. Emlékeztetett rá, hogy minden választási ciklusban jelennek meg új informatikai eszközök, mint korábban a „Napi Feri” alkalmazás vagy a kampány-SMS-ek. A mesterséges intelligencia is ilyen újdonság, ugyanúgy be lehet illeszteni a korábbi szabályozási keretekbe, mint ahogy korábban a szórólapokat, a rádiós vagy televíziós hirdetéseket.

– A technika mindig változik, de az alapvető szabályok – mint az emberi méltóság tiszteletben tartása vagy az, hogy nem szabad valótlant állítani – továbbra is érvényesek. Ezeket a büntetőjogi szabályok és politikai konvenciók is rögzítik – hívta fel rá a figyelmet.

A deepfake őshazájában, az Egyesült Államokban nincs átfogó (szövetségi szintű) deepfake-törvény, mert a véleménynyilvánítás szabadságát védő alkotmányos keretek miatt a kongresszusi javaslatok rendre elbuknak. A politikai tartalmak különösen erős védelmet élveznek a tengerentúlon, így a szabályozás főként tagállami szintű. Például Kaliforniában kampányidőszak alatt tilos olyan deepfake-videót közzétenni, amely egy jelöltet szándékosan megtévesztő módon ábrázol, kivéve, ha jól látható felirattal jelzik, hogy MI-tartalomról van szó. A tagállami szabályok általában kivételt tesznek a szatíra, paródia és humor kategóriájával, de ezeknél is elvárják a tartalom megjelölését. A Kaliforniai Kerületi Bíróság 2024-es döntése hangsúlyozta, hogy a szólásszabadságot még akkor is védeni kell, ha a tartalom manipulatív vagy megrázó, leszámítva, ha bizonyítható a konkrét kár és a megtévesztés szándéka. Az Európai Unióban 2024. augusztus 1-jén hatályba lépett AI Act a világon elsőként hozott létre egységes jogi keretet a mesterségesintelligencia-rendszerekre. A szabályozás négy kockázati kategóriát határoz meg: elfogadhatatlan, magas, korlátozott és minimális. A törvény előírja, hogy minden olyan MI-rendszer felhasználójának, amely valósághűnek tűnő képet, hangot vagy videót hoz létre vagy módosít, kötelessége egyértelműen és jól látható módon jelezni, hogy a tartalom mesterséges eredetű. A tagállamoknak 2026-tól kell teljeskörűen alkalmazniuk mindezt.

Bár Magyarországon jelenleg sincs még különálló, átfogó szabályozás a mesterséges intelligencia politikai célú felhasználására, a technológia rohamos térnyerése miatt egyre sürgetőbbé válik, hogy világos határvonalat húzzunk a véleménynyilvánítás és a manipuláció között. Egy évvel ezelőtt Magyar Péter közösségi oldalán közzétett egy mesterséges intelligenciával manipulált videót Orbán Viktorról, amelyben a miniszterelnök szájába olyan szürreális mondatokat adott, mint például „fideszesek vagyunk, aberráltnak is kell lennünk” vagy „Magyarország legkorruptabb kormányának vezetői vagyunk”. A felvétel különösen megtévesztő volt, hiszen nem jelezte mesterséges eredetét, sőt a „Napi Aktuális” feliratot is ráhelyezték, mintha egy valódi hírműsor részlete volna.

Mindezek fényében visszásan hatott Magyar Péter felháborodása, amikor Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója megosztotta a Tisza Párt nyugdíjpolitikáját bemutató MI-videót. „Mindenki láthatja, hogy Orbán Viktor és bűntársai mindenféle gátlás nélkül, nyíltan hamisítanak, hazudnak és uszítanak. Hamisított videókat készítenek közpénzen, soha el nem hangzott mondatokat próbálnak a Tisza politikusainak a szájába adni. Általunk nem ismert embereket neveznek a Tisza szakértőinek. A Tisza nem él és nem is fog élni ilyen galád és gátlástalan eszközökkel. Mi nem fogunk hamisított idézeteket Orbán Viktor szájába adni” – közölte Magyar Péter, majd feljelentést tett az ügyben. A Tisza Párt elnöke ezt a gyakorlatot „döbbenetes mélységnek” nevezte, és nyílt választási csalásként értékelte. Álláspontja szerint a videó célja az volt, hogy lejárassa őt, és félrevezesse a választókat. Feljelentésében arra hivatkozott, hogy a videó a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- és képfelvétel készítésének és nyilvánosságra hozatalának bűncselekményét valósíthatja meg.

Pedig az általa kifogásolt felvételben nem kitalált mondatok szerepelnek, hanem a párthoz közel álló közgazdászok – például Petschnig Mária Zita és Simonovits András – korábbi nyilatkozatai, amelyek a nyugdíjrendszer radikális átalakítását sürgették. A videóban felirattal is jelezték, kitől származnak az idézetek, így a néző előtt világos, hogy szakpolitikai vélemények összefoglalásáról van szó.

Magyar Péter kommunikációjában nemcsak videós, hanem képi manipuláció is megjelent. Az október 23-ai Nemzeti Menetről a Facebook-oldalán közzétett légi felvételhez az alábbi szöveget fűzte: „Egy ikonikus kép, amit soha nem feledünk. A pillanat, amely végképp ledöntötte Orbán Viktor hazugságfalát.” A fotó azt a benyomást kelteti, mintha a rendezvény alatt a teljes Andrássy út tömve lett volna emberekkel, ám mesterségesintelligencia-alapú vizsgálatok szerint a tömeg méretét digitálisan felnagyították.

A Mesterséges Intelligencia Kutató Központ képi mintázatelemzése során azonos testtartású, ismétlődő alakokat, szimmetrikusan elhelyezett tömegelemeket azonosított. A kép a digitális sokszorosítás egyértelmű jeleit mutatja, például klónozott embercsoportokat vagy mesterségesen elmosott háttérrészleteket. Magyar Péter esetében tehát kétféle manipulációról beszélhetünk: a videós formában hamis mondatokat adott Orbán Viktor szájába, képileg pedig a Nemzeti Menet tömegét torzította. Ezzel szemben az Orbán Balázs által megosztott MI-felvétel nem a valóság meghamisítására törekedett, hanem egy létező szakpolitikai vita vizuális megjelenítésére, amelyet a források egyértelmű feltüntetésével támasztott alá. Ezért a videó inkább hatásos formában történő tájékoztatás, semmint manipuláció.

A hagyományos kampányeszközök, mint például a szórólapok, plakátok, szakértői nyilatkozatok már nem elegendőek. Az a párt, amelyik nem alkalmaz MI-eszközöket, stratégiai hátrányba kerül. Az MI-videók, mémek és generált képek nagyobb elérést produkálnak a közösségi médiában, mint a hagyományos kampányformák. A vizuálisan erőteljes MI-tartalmak képesek megszólítani azokat is, akik nem olvasnak híreket vagy politikai elemzéseket, de aktívak a TikTokon, Instagramon vagy YouTube-on. A mesterséges tartalmak elutasítása nem feltétlenül növeli egy párt hitelességét, mert a választók nem az eszközt ítélik meg, hanem azt, hogy a párt képes-e hatékonyan kommunikálni a digitális térben, és célja a megtévesztés-e vagy a tájékoztatás.

A politikai karikatúra mindig is része volt a közéleti diskurzusnak: rajzok, mémek, szatirikus videók formájában. Az MI ezt a műfajt emeli új szintre, lehetővé téve, hogy a politikai szereplők digitálisan megszólaljanak, akár saját szavaikkal, akár másokéval. Ha az ilyen tartalmak megfelelően jelölve vannak – például vízjellel, felirattal vagy egyértelmű kontextussal, mint Orbán Balázs videója esetében –, akkor nem tekinthetők manipulációnak, hanem a politikai véleménynyilvánítás vizuálisan hatásos formáiként értelmezhetők. Ezzel szemben a jelölés hiányzik – mint Magyar Péter egyes tartalmainál –, akkor a mesterségesen generált képek és videók a valóság torzítását szolgálják, amelynek célja a közvélemény szándékos félrevezetése. Ezért különösen álságos, hogy éppen Magyar Péter szorgalmazza egy etikai kódex létrehozását, amely megtiltaná a pártoknak az MI-eszközök használatát, miközben ő maga lépte át elsőként azt a határvonalat, amely a politikai karikatúrát, a véleménynyilvánítást elválasztja a tudatos manipulációtól.