Demográfiai fordulat a kistelepüléseken

– A 2019-ben indult Magyar Falu Programnak köszönhetően a 2500, korábban csökkenő lélekszámú ötezer fő alatti településből több mint 1200-ban demográfiai fordulat következett be. Hogyan sikerült ezt elérni?

– A kistelepülések jelentős részében évtizedek óta, sőt, több mint fél évszázada negatív demográfiai folyamatok zajlottak. A falvak elnéptelenedése az ötvenes években kezdődött, majd az erőltetett iparosítás során arra kényszerítették a falvakban élő fiatalokat, hogy menjenek be a városba, és szolgálják ki a nagyipart. Bár a rendszerváltás után csökkent ez a negatív demográfiai tendencia, a 2002 és 2010 közötti balliberális kormányok tudatos faluromboló politikája tovább rontotta a helyzetet.

Sokkal gyorsabban fogyott a kistelepülések népessége, mint a nagyvárosoké vagy az agglomerációs településeké. Ez abból fakadt, hogy elsősorban a szülőképes korú fiatalok költöztek el a kistelepülésekről, és már nem itt alapítottak családot. A falvakban született és ott nevelkedett fiatalok túlnyomó többsége nem azért hagyta el a falut, mert nem szeret ott élni, hanem mert rákényszerül. Helyben nem voltak meg az alapvető közszolgáltatások, hiányzott az óvodai vagy az orvosi ellátás, vagy leromlott az infrastruktúrája. Nem volt munkalehetőség, és másik településre kellett járni, az út vagy a közösségi közlekedés viszont olyan rossz minőségű volt, hogy inkább elköltöztek. A falvakban most szabadságharc zajlik. Mi azt a szabadságot szeretnénk visszaadni a fiataloknak, hogy ha falun szeretnének élni, akkor megteremtjük hozzá a szükséges életfeltéteket, életminőséget.

– Milyen eszközökkel kívánták elérni a demográfiai fordulatot?

– Fő célunk az volt, hogy olyan összetett programot indítsunk, amelyben szerepet kap az alapvető piaci és közszolgáltatások fejlesztése, a közlekedésfejlesztés, a lakhatási támogatás és hogy megmaradjanak a szolgáltatások. Hogy olyan életminőség-javulást hozzunk, amely arra ösztönzi a fiatalokat, hogy a falvakban teremtsenek otthont maguknak. Amikor ezeket a célokat megfogalmaztuk, a balliberális politikusok jobb esetben kétkedtek a sikerben, rosszabb esetben kifejezetten támadták elképzeléseinket. Azt állították, hogy nem kell a falvakat fejleszteni, mert úgyis kihalásra vannak ítélve. Még a jobboldalon is találkoztunk szkeptikus hangokkal, hogy vajon lehet-e rövid távon látványos eredményekre számítani. A legtöbben nem gondolták volna, hogy kevesebb mint négy év alatt sikerül eljutni oda, hogy a 2500 csökkenő lélekszámú település felében mára növekedjen a lakosság száma, és a másik felében is megállt vagy minimum lelassult a csökkenés mértéke. Azt szeretnénk elérni, hogy minden faluban demográfiai fordulat következzen be, nincs olyan falu, amiről lemondanánk.

– Mit emelne ki a programból mint legnagyobb ösztönzőt?

– Leghangsúlyosabb eleme a falusi csok, amely jelentős támogatást nyújt a fiatal pároknak az életkezdéshez. A kormány most döntötte el, hogy jövőre a falusi csok összegét jelentősen, ötven százalékkal megemeli. Használt lakóingatlan vásárlása és egyidejű bővítése, korszerűsítése esetén 2024. január 1-jétől egy gyermek után az eddigi hatszázezer forintos támogatás egymillióra, kettő után 2,6-ről négymillióra, három vagy több gyermek után pedig tízmillióról tizenötmillió forintra nő. Meglévő lakóingatlan korszerűsítésénél, bővítésénél a támogatási összeg egy gyermek esetén háromszázezerről ötszázezer forintra, kettőnél 1,3 millióról kétmillióra, három vagy több gyermeknél pedig ötmillióról 7,5 millió forintra emelkedik. A kijelölt kistelepülésen, ahol a falusi csok igénybe vehető, új családi ház építése vagy vásárlása esetén a 2023-ban érvényben lévő összegek 2024-ben is maradnak: egy gyermek után hatszázezer, kettő után 2,6 millió, három vagy több után tízmillió forint igényelhető. Persze minden fiatalnak megvan a maga válasza arra, hogy miért költözött el a faluból, és mi ösztönözhetné arra, hogy újra falun éljen. Ezért kellett olyan összetett programot indítani, amely minden problémára megoldást nyújt.

– Hogyan mérik fel a helyi igényeket?

– Világos elhatározásunk volt, hogy olyan programot akarunk, amit maguk a falvak írnak. Ne egy budapesti íróasztal mögül mondjuk meg, mire van szüksége egy falunak. Az uniós pályázatoknál azt tapasztaltuk, hogy nemcsak a források lehívása bürokratikus és körülményes, hanem az unió által meghatározott támogatási célok sem mindig estek egybe a helybéli igényekkel. 2018 óta folyamatosan járjuk az országot, felmérjük a helyi szükségletet, amiben a polgármesterek és az egyéni országgyűlési képviselők fontos szövetségeink. Egyeztetünk civil szervezetekkel, a falusi papsággal, lakossági fórumokon, közmeghallgatásokon veszünk részt, így magukkal az érintettekkel tudjuk megvitatni, mit szeretnének.

– A munkahelyteremtés mennyire fontos eleme a programnak?

– A falvakban nem az a legfontosabb kérdés, hogy van-e helyben, hanem az, hogy egyáltalán a közelben van-e munkahely. Ma már mindenhol munkaerőhiány van, a falvak közelében is könnyen lehet megélhetést találni. Még amikor az agrárium a magyar gazdaság szerkezetének egynegyedét tette ki, akkor sem talált mindenki munkát a saját falujában. Elsősorban nem az az elvárás a falvak részéről, hogy mindegyikben legyen egy gyár, hanem az, hogy bejárható távolságon belül lehessen munkahelyet találni. De ami még talán ennél is fontosabb, hogy a falvakban is szükség van bizonyos piaci szolgáltatásokra, mint például kisbolt, fodrászat, autószerelés. Ezeknek a vállalkozásoknak a támogatására indítottunk egy vállalkozásfejlesztési programot, amelynek keretében két- és tízmillió forint közötti vissza nem térítendő támogatást nyújtottunk eszközbeszerzésre, telephelyfejlesztésre, munkabér-támogatásra.

– Említene olyan konkrét programot, sikerreceptet, amely példaként szolgálhatna a többi településnek?

– Rábasebesen, ahol évtizedek óta nem működött kisbolt, részvénytársasági formában indítottak egyet a Magyar Falu Program támogatásának köszönhetően. Az üzletnek a falu lakói lettek a részvényesei, így anyagilag is érdekeltté váltak abban, hogy ott vásárolják meg az alapvető élelmiszereket. Sokszor hiába nyitnak kisboltot, ha a helyiek nem ott vásárolnak, hanem a járásközpontban lévő multiknál. Ezért a kisboltprogramunk nemcsak az élelmiszer-kiskereskedelmet támogatja, hanem arra is ösztönözzük a vállalkozókat, hogy próbáljanak meg több lábon állni. Vállaljanak postapartneri szolgáltatást, értékesítsenek szerencsejáték-szolgáltatást, nyissanak egy kis kávézót, fagy­laltozót is.

– Megjelennek-e új, eddig nem létező támogatási célok?

– Már kiírtuk az idei pályázatokat utca-, járda- és kerékpárút-felújításokra, ősszel még várhatóak új kiírások. A kezdetben meghatározott támogatási célok még mindig nagyon népszerűek, de ősszel megjelenhetnek újak is. Mivel a falvak ötven-hatvanéves hátrányoktól szenvednek, hosszú távú programban gondolkodunk. Szinte minden fejlesztés hazai költségvetési forrásból történik, ezért a költségvetés mindenkori állapota határozza meg, hogy az adott évben mennyi pénzzel gazdálkodhatunk. Az biztos, hogy a falvak, a családok, a munkahelyek védelme a mostani háborús időkben is biztosítva van. A komplex falufejlesztési program pedig Európában egyedülálló.