Derecske a XXI. században

Idén 60 cég nevezett hét kategóriában a Magyarország Legszebb Birtoka versenyre. A hazai mezőgazdaság legnagyobb presztízsű megmérettetésének fővédnöke Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke, az Országgyűlés alelnöke volt. A gyümölcstermesztés kategória győztese, egyben az abszolút nyertes a közönségdíjjal is elismert derecskei Bold Agro Kft. lett, amely a zsűri indoklása szerint olyan ökoszisztémát épített fel, amely egyedülállóan minimális ökológiai lábnyomot hagy.

A családi vállalkozást Szabó Imre alapította 1990-ben. Az évi több mint ötmilliárd forint árbevételű cég országosan a 130. legnagyobb gazdaság, 140 állandó és 150 idénymunkásával Hajdú-Bihar megye legfőbb munkaadói között van. Sertéstenyésztéssel, növény- és gyümölcstermesztéssel, gyümölcsfeldolgozással és -forgalmazással, valamint ezekre épülő vendéglátással foglalkozik.

A mintegy 110 ezres sertésállomány java része hazai vágóhidakra kerül, de Romániába is exportálnak. Az Év Legszebb Birtoka címet azonban a családi gazdaság ékkövének számító almaültetvény nyerte el.

– Az első tíz év a növekedés időszaka volt, majd a hatékonyság fokozására helyeztük a hangsúlyt – mondja az alapító fia, Szabó Viktor ügyvezető. Környezettudatosan gazdálkodnak, divatos kifejezéssel élve okoskertet művelnek, melyben többek között jégágyút és jéghálót használnak, és alkalmazzák a legkorszerűbb technológiákat, internetes szabályozással.

– Célunk a felelős kertművelés, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjunk. Ennek érdekében minimalizáljuk az úgynevezett inputanyagokat, csak akkor és ott öntözünk, amikor és ahol szükséges, és tápanyagból is csak a kellő mennyiséget adjuk a növényeknek – avat be a részletekbe Szabó Viktor. Hozzáteszi, hogy műtrágyát alig használnak, inkább a sertéstartás során keletkező hígtrágyát alkalmazzák.

A Bold Agrónál már lezajlott a mezőgazdaságban manapság kihívást jelentő nemzedékváltás. A vállalkozást ma vezető Szabó Viktor felesége, Szabóné Karcza Veronika a gyümölcsfeldolgozást és a Dér Juice márkanevű gyümölcslevek forgalmazását irányítja, testvére, Szabó Veronika pedig a vendéglátásért felel. A központi birtokon található, kreatív konyhát vivő Almavirág Étterem elsősorban a maguk által megtermelt sertéshúsra és gyümölcsre alapoz, emellett környékbeli termelőkkel is együttműködik. Az étteremhez rendezvényház és különböző ceremóniákra, például esküvők megtartására alkalmas kerthelyiség is tartozik.

A 180 hektáros almaültetvényben gála, idared, golden, topáz fajták sorakoznak. A termés 90 százaléka étkezési alma, a maradékból a Derecskei Gyümölcsös márkanéven futó almalé készül, továbbá a családi gazdaság éttermében használják fel. Megtudjuk, hogy egy almafa átlagos élettartama húsz év, és minden esztendőben 20-25 kiló gyümölcsöt terem, így egy hektárról nagyjából 70 tonna alma kerül a szüretelők rekeszeibe – 180 hektárról pedig átlagosan 50 ezer tonnát szednek évente. A gyümölcslevek készítése során a feldolgozás valójában egyszerű: a beérkező almát válogatják, mossák, darálják és préselik, majd hőkezeléssel tartósítják. Adalékokat nem használnak.

Az ültetvény laikus szemmel is tetszetős. Gondosan telepített jégháló védi, ami egyúttal az UV-sugárzást is csökkenti, emellett speciális mikroklímát biztosít a gyümölcsnek, távol tart számos kártevőt, megóvja a termést a tavaszi fagyoktól, és a szelet is mérsékli. A vadkártól persze nem véd meg, de az nem is jelentős. Az őzek és a nyulak szívesen megrágják a fiatal fákat, de ez is kivédhető – a derecskei gazdaságban gallyakat szórnak a földre, így az állatok inkább azt ropogtatják el.

A lényeg azonban a korszerű technológia, a precíziós gazdálkodás. A növénytermesztési ágazatban például GPS-alapú, automatizált vetőgépeket használnak, az almaültetvényben pedig a tápanyagot csepegtető rendszeren, illetve a lombon keresztül adagolják. Az öntözést a talajnedvesség, illetve a gyümölcs átmérőjének gondos vizsgálata előzi meg, és az adatok ismeretében megfelelő mennyiségű vizet kapnak a fák. A permetezés ugyancsak precíziósan működik, az ültetvény saját meteorológiai állomásainak információi alapján – például az aktuális levélnedvességből és hőösszegből kiszámolható, hogy fenyeget-e gombabetegség veszélye – a derecskei családi gazdasággal együttműködő hollandiai szaktanácsadó hálózat dönt az esetlegesen szükséges beavatkozásról. Ily módon minimalizálható a szerbevitel.

– Fontos számunkra a felelős kertművelés, a minél kisebb ökológiai lábnyom, hiszen magunk is itt élünk a kertben – mondja Szabó Viktor. E tudatosság jegyében helyeznek ki madárodúkat az ültetvényben, és a derecskei gazdaság kertpedagógiai foglalkozásoknak is helyszíne. Óvodások, kisiskolások, de felnőttcsoportok is rendszeresen érkeznek hétvégente a családi gazdaságba, még Budapestről is. Ezen alkalmak során szakavatott kertpedagógus vezetők segítségével ismerkedhetnek meg a látogatók a gyümölcstermesztés, a kertészet legfontosabb tudnivalóival.

A cég termékei döntő hányadban Magyarországon kelnek el, például több mint 23 ezer gyerek fogyasztja az iskolagyümölcs-program keretében a derecskei kert terményeit. Fő partnerük a Lidl, de külföldre is szállítanak, legutóbb Thaiföldre vittek gyümölcsöt, sőt Egyiptomba is jut. Az évi mintegy 1000 tonna meggytermést leginkább fagyasztóüzemek, konzervgyárak vásárolják fel.

Hogy partnereiket egész évben jó minőségű gyümölccsel láthassák el, az almát korszerű, 3600 tonna kapacitású hűtőházukban tárolják 1 Celsius-fokos és mindössze 1 százalékos oxigéntartalmú környezetben. Ezt nevezi a szakzsargon ULO- (ultra low oxygen) rendszernek. Blokkolják a gyümölcs etiléntermelését is, jelentősen lassítva ezáltal a természetes utóérési folyamatot. Így tíz hónapig, de akár egy évig is eltárolható az alma. Erről magunk is meggyőződünk, a hűtőházban a tavalyi golden mintha csak nemrég került volna ide a fákról.

Kelet-Magyarországot, benne a Hajdúságot még a közelmúltban is hátrányos helyzetű régiónak tekintette a közvélekedés. A Bold Agro Kft. példája ugyanakkor azt bizonyítja, hogy innen is lehet sikertörténetet írni. Kemény munkával, állhatatossággal, szorgalommal, szakmai elhivatottsággal és tudatossággal magabiztosan lehet átlépni a huszadik századból a huszonegyedikbe, és a magyar mezőgazdaság versenyképes lehet a nyugat-európaival.