Deutsch Tamás: Az ellenzék most egy újabb politikai ősbűnt követett el

– A globális balliberális politikai erők és az őket kiszolgáló nemzetközi sajtó döbbenetes módon még a jelenlegi járványhelyzetben is elindítottak egy olyan Magyarország elleni, összehangolt támadást, amelyben minden tényszerűséget nélkülözve diktatúra kiépítésével vádolják az Orbán-kormányt a magyar járványellenes intézkedésekre hivatkozva. A balliberális uniós politikusok miért égetik magukat immár sokadszor is azzal, hogy hazugságokra és kitalációkra hivatkozva támadják a magyar kormányt?

– Mert ezek a brüsszeli buborékban élő liberálisok és eurobürokraták az egyik legfontosabb dolgot mindig figyelmen kívül hagyják: hogy a valóság előbb vagy utóbb, de be fog kopogtatni mind az ő, mind pedig az unió több százmillió polgárának az ajtaján is. És a valóság a jelenlegi helyzetben is gyökeresen más, mint amit ők próbálnak összehazudozni. Nincs min meglepődni, hisz így volt ez a tömeges illegális migráció kapcsán is: egy darabig ugyan lehetett összevissza hadoválniuk, meg szivárványszínű ideológiai légvárakat kitalálniuk, de végül az Európai Uniónak is változtatnia kellett a migrációval kapcsolatos hozzáállásán, hiszen az európai polgárok százmilliói is kristálytisztán láthatták, a saját bőrükön tapasztalhatták a tömeges illegális bevándorlásnak a mindennapi életet és biztonságot veszélyeztető valóságát. A migrációs válsághelyzethez hasonlóan a mostani koronavírus-járvány is egy ugyanilyen, személyesen megtapasztalt, közös valóságélménye lett az európaiaknak.

A katasztrófahelyzetekben mindig az emberi életek védelme a legfontosabb. Éppen ezért felfoghatatlan és végtelenül elszomorító a járvány elleni megfeszített küzdelem kellős közepén a magyar kormány ellen indított mondvacsinált és aljas politikai támadások sorozata.

Főleg úgy, hogy az Európai Unió a tagállamoknak a koronavírus-járvány elleni védekezéshez komolyan vehető segítséget nemigen adott még. Az pedig már végképp a „no comment” kategórián is túli, méltatlan és gátlástalan eljárás, hogy a Magyarországot nettó ideológiai és pártpolitikai okokból támadók erre a hétre még egy önálló vitát is képesek voltak a napirendre erőltetni a magyar helyzetről az Európai Parlamentben. Arról a koronavírus-törvényről, amiről kénytelen-kelletlen maga az Európai Bizottság is elmondta, hogy semmi probléma nincs vele, nem ellentétes az európai normákkal és a járvány elleni védekezést szolgálja. Azt gondolom, hogy ezek az indulatos támadások minden jóakaratú emberben mély nyomokat fognak hagyni. Miközben teljes képtelenség az a hazai gyakorlat is, ahogy a komplett magyar liberális sajtó azon versenyez egymással, hogy hogyan lehet a legőrültebb és a legotrombább, még kérdésnek sem látszó hülyeségekkel bombázni a védekezést folytató intézményeket, szervezeteket.

– Lehetséges, hogy a magyar koronavírus-járvány elleni intézkedéseket minden alap nélkül támadó nemzetközi politikai akciónak valójában az a legfőbb célja, hogy elterelje a figyelmet az EU igazi, ám szándékosan elhallgatott problémáiról?

– A diktatórikus bolsevik pártállami hatalom egyik klasszikus politikai alapvetése volt az, hogy a politikai ellenfeleit vádolta meg azzal, amit a valóságban éppen ő maga csinált. A Rákosi-féle kommunista rendszer legdurvább éveiben „a vádolod meg az ellenfeleidet azzal, amit te csinálsz” elv jegyében így például a pártállami diktatúrát kiépítő kommunisták a polgári erőket vádolták meg államcsíny, a „népi demokratikus” rendszer megdöntésére irányuló kísérletekkel. A balliberálisoknak a magyar kormány ellen irányuló jelenlegi támadásai pedig pontosan ezt a fajta bolsevik politikai gondolkodást követik, nem véletlenül, hiszen ők a bolsevik politikai módszerek szellemi örökösei. 

Európában ezek a neoliberális erők már évtizedek óta kíméletlen ideológiai, politikai harcot folytatnak az olyan legalapvetőbb emberi értékek ellen, mint az emberi méltóság, a vallásos hit, a hagyományos családmodell, a természetes nemi identitás vagy a nemzeti büszkeség.

És ezt a tevékenységet egy jól összeszervezett, gazdagon finanszírozott, hálózati logikában működő szervezetrendszer folytatja lelkesen, hangoskodó és fanatikus értelmiségi holdudvarral, remek médiaháttérrel, számtalan NGO-val és kutatóintézeteknek füllentett politikai aktivistacsoportokkal. Kiváló példa minderre a hosszú-hosszú évek óta kizárólag csak politikailag elfogult véleményeket közlő, Soros finanszírozta Freedom House is, amely az általa folytatott politikai abszurd műfajában már addig jutott, hogy Magyarországot nem demokráciának, hanem egy talányos verbális hókuszpókusszal hibrid rendszernek minősíti.

– Az újra és újra Magyarország megbüntetését és hátrányos helyzetbe kerülését követelő magyar ellenzéki politikusokat sokan hazaárulónak tartják. Miért érheti meg nekik semmibe venni a nemzeti érdekeket?

– Az ellenzéki pártpolitikusokat kizárólag a pénz és a hatalom érdekli. De a hatalom demokratikus úton történő megszerzéséhez, a választási sikerhez szükséges erőforrások, a szervezeti erő, az intellektuális kapacitás, a szakértői háttér, a sikeres kampányokhoz nélkülözhetetlen innovatív képesség, de legfőképpen a társadalmi támogatottság, a népszerűség meglehetősen szűkösen áll a rendelkezésükre, külön-külön és együtt is. Gyengeségükben és a fanatikus internacionalista ideológiai elköteleződésüktől vezettetve, a politikai életben maradásuk érdekében feltétlen kiszolgálói, sőt hiperaktív tagjai a neoliberális, mainstream brüsszeli buboréknak és a Soros-hálózatnak. Ezért és így fektetnek iszonyatos energiákat abba, hogy hazugságokra felépített nemzetközi politikai és média támadásokat szervezzenek a saját hazájuk ellen. Ők ettől remélik a politikai sikerüket. Halkan szeretném megjegyezni, hogy az Európai Parlamentben a saját országuknak a minden alap nélküli, hazug, politikai haszonszerzésből és permanens módon történő hátbatámadása csak a magyarországi ellenzéki pártokra jellemző.

– A DK bukott politikusa, Gréczy Zsolt nemrégiben a Gyurcsány-párt egyik blogján egy olyan elképesztő felhívást tett közzé, amely szerint a magyar ellenzéknek most, a járványügyi veszélyhelyzetet minden eszközzel kihasználva kell elérnie Magyarországon a kormány megdöntését. Elfogadható-e egy demokráciában az, hogy az ellenzék ezzel nyíltan felvállalta: szerinte a hatalom megszerzése érdekében még az emberéleteket veszélyeztető koronavírus-járvány is felhasználható?

– A politikában is vannak ősbűnök, amelyek soha nem évülnek el: örökké hatnak és mindig kísértik majd negatív következményei az elkövetőiket. Ilyen politikai ősbűn például az őszödi beszéd. Gyurcsány Ferenc még akkor sem tudna kivergődni belőle, ha három élete lenne. A Gréczy Zsolt megnyilatkozásában néven nevezett minősíthetetlen politikai magatartás pedig szintén a politikai ősbűn kategóriájába tartozik. Csupán zárójelben jegyzem meg, de Gréczy Zsoltnak igazából egy kis ünneplés is kijárna, hiszen életében először igazat mondott a politikában. Az ellenzéki politikusoknak és párteliteknek ugyanis az a politikai teóriája és számítása, amire a gátlástalan politikai magatartásuk épül, hogy a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetet arra kell felhasználniuk, hogy a hatalmat minél hamarabb és bármi áron megszerezzék. Az a helyzetértékelésük, hogy a válság önmagában is hatalmas nyomást jelent a kormányzati döntéshozókra, és erre a nyomásra akarnak még rápakolni a hazugságokra épülő nemtelen támadásokkal. És az ő vágyvezérelt gondolkodásukban ez a kormányra nehezedő együttes nyomás lehet olyan erős, hogy megroppanjon tőle a kormánypártok támogatottsága, aminek következtében egyszerűen az ölükbe pottyanhat a kormányzati hatalom. A mi drágalátos ellenzékünk ezért támadja, üti-veri a járvány elleni védekezésben részt vevőket, a küzdelem irányítóit. 

Azzal, hogy az ellenzéki politikusokat kizárólag a hatalomszerzés érdekli, újabb nagyon súlyos politikai ősbűnt követtek el.

Ez az ősbűn pedig az őszödi beszédhez hasonlóan rengeteg negatív következménnyel fog járni számukra, ami alapvetően határozza majd meg a járványveszély utáni időszak politikai életét.

– Számos elemzés szerint a koronavírus-járvány okozta válsághelyzet olyan nagyon komoly problémák meglétét mutatta meg az Európai Unió működésében, amelyeket sürgősen meg kell oldani az unió működőképességének a fenntarthatósága érdekében. Megalapozottak azok a kritikák, amelyek szerint az EU a koronavírus-járvány elterjedésének a megakadályozásában és az emberek életének a megvédéséért folytatott vírusellenes harcban egyaránt súlyos kudarcot vallott?

– Ha nem szépelegni akarunk és a lényeget udvariaskodva eltagadni, akkor csak azt mondhatjuk, hogy az Európai Unió intézményei és meghatározó szereplői nem rosszul, hanem egész pontosan katasztrofálisan rosszul kezelték a vírusjárvány okozta válsághelyzetet. Ebből a tapasztalatból pedig mihamarabb le kell vonni a megfelelő következtetéseket. A korábbi járványokra való tekintettel az unió egy sok tízmillió euróval finanszírozott, sok száz szakembert foglalkoztató uniós hivatalt hozott létre a járványok megelőzésével összefüggő feladatok ellátására. Ez a hivatal egészen elképesztő módon nem volt képes időben kiadni a járvány veszélyére vonatkozó figyelmeztetést, sőt februárban, néhány nappal az új koronavírus-járvány robbanásszerű európai megjelenése előtt még arról adott ki egy részletes tanulmányt, hogy az EU tagállamaira nézve egyáltalán nem jelent majd fenyegetést az új típusú kórokozó. Amikor pedig már Európában is megállíthatatlanul terjedt a járvány, az EU kvázi kormányának mondott intézmény, az Európai Bizottság teljesen lefagyott és heteken át nem volt képes semmilyen módon reagálni az egyre súlyosabb járványhelyzetre. Többen szóvá tették – köztük a bajor miniszterelnök, aki indulatos nyilatkozatban adott hangot a felháborodásának és értetlenségének –, hogy egy ilyen súlyos válsághelyzetben miért hallgatott Brüsszel sokáig. De sajnos a teljes bénultság időszaka után sem javult az unió válságkezelési teljesítménye, sokáig csak néhány látszatintézkedésre futotta Brüsszelnek. Minden túlzás nélkül megállapítható tehát, hogy a koronavírus-járványban az egészségét, az életét, a biztonságát és a munkahelyét okkal és joggal féltő európai polgárok százmilliói egyáltalán nem kapták meg az őket megillető segítséget, támogatást és védelmet Brüsszeltől.

Az emberek csak a tagállamok kormányaitól és önkormányzataitól kaptak igazi védelmet.

A koronavírus-járvány által okozott veszélyhelyzet így teljes mértékben igazolta azt a klasszikus közmondást, amely szerint a bajban ismerni meg az igaz barátot. A járványhelyzet kezelésében teljesen leszerepelt az Európai Unió, és ez viszont sajnos nem is számít kivételes dolognak, mert általában véve is ez a teljesítmény és tempó jellemző Brüsszel működésére.

– Az EU döntött-e olyan konkrét pénzügyi segítségnyújtásáról, amit már fel is használhatnak a tagállamok a járványügyi vészhelyzet költségeinek a kifizetésére?

– Az Európai Unióban Ujhelyi István szocialista EP-képviselőn kívül senki sem állítja, hogy az EU eddig bármilyen komolyan vehető pénzügyi segítséget is nyújtott volna a tagállamok számára a járványügyi korlátozások következtében kialakult gazdasági válsághelyzetből való kilábaláshoz. Jelen pillanatban Brüsszel segítsége több mint 90 százalékban csak abban nyilvánul meg, hogy a tagállamoknak már egyébként odaítélt fejlesztési források felhasználásánál a túlzó bürokratikus eljárásokban adminisztratív könnyítéseket engedélyezett. Azonban a vírusjárvány elleni védekezés költségeire és a gazdaság újjáépítésére eddig még egyik tagállam sem kapott egyetlen eurónyi plusztámogatást sem az uniótól. Amiről Brüsszelben már döntöttek, az csak az eurozóna országait érinti és arra vonatkozik, hogy összesen 540 milliárd euró nagyságrendben hiteleket kaphatnak ezek a tagállamok az Európai Bizottságtól. Minket ez egyáltalán nem érint. Ezeken kívül az utóbbi időben napirendre került az is, hogy az EU esetleg egy másfajta segítséget is nyújthatna azzal, ha létrehozna a tagállamok számára egy úgynevezett Európai Újjáépítési Alapot (European Recovery Fund), de ennek és az új hétéves keretköltségvetésnek (MFF) még egyáltalán nem tisztázott a nagyságrendje és az, hogyan juthatnának majd a pénzhez a tagállamok.

– A német alkotmánybíróság egyik nemrég meghozott határozatával felülbírálta az EU Bíróságának korábbi döntését, illetve megállapította, hogy az Európai Központi Bank túllépte a hatáskörét. A nemzetállami érdeket az uniós fölé helyező német alkotmánybírósági döntés értelmezhető úgy, hogy azzal a német alkotmánybírók az EU működésének szívcsakráját találták el?

– Ennek a német alkotmánybírósági döntésnek komoly következményei lesznek, hiszen egy hatalmas szöget vert be az európai mainstreamhez tartozó politikai, értelmiségi és újságírói elit által szeretve imádott birodalmi elképzelés koporsójába. Eddig az Európát egy nemzetek felett álló birodalmi elképzelés alapján átalakítani akaró erők egyik legfőbb tevékenysége éppen a tagállamok alkotmányos szuverenitásnak módszeres felszámolása volt. De ez az alkotmánybírósági döntés most világosan kimondta, hogy eddig és ne tovább! Nem lehet már tovább csorbítani lopakodó hatáskör-elvonásokkal a tagállamok nemzetállami alkotmányos szuverenitását. Ugyan a döntés következményeit még pontosan elemezni kell, az azonban már most biztos, hogy rövid, közép és hosszú távon is rendkívül nagy jelentősége lesz ennek a határozatnak, ami akár a jelenleg éppen zajló vitákra és folyamatokra is hatással lehet. Ez a döntés ugyanis világosan azt jelzi, hogy nemcsak hogy nincsenek felszálló ágban az Európát birodalmi logika mentén átalakítani akaró erők, de valójában már utóvédharcot folytatnak azokkal a elgondolásokkal szemben, amelyek az erős és szuverén nemzetek sikeres együttműködésére épülő EU-t szorgalmazzák.

– A globális vírusjárvány okozta válsághelyzet elmúltával hamarosan mindenképpen egy új világ köszönt majd ránk. Mi az, amire magyarként és európaiként biztosan számíthatunk a számos, most még lehetségesnek tartott változás közül?

– Nem kétséges, hogy a járványveszély elmúltával világszerte gazdasági válságra számíthatunk, aminek a mértékét jelenleg még megjósolni sem tudjuk. Magyarország időben felkészült az ország gazdaságának újraindítására, a korábbi gazdasági válságok kezelése során már bizonyítottan bevált magyar recept alapján. A kormány – a gazdasági folyamatokban bekövetkezett negatív változások utólagos döntésekkel történő korrigálása helyett – a válságot most is egy kezdeményező gazdaságvédelmi akcióterv végrehajtásával kívánja orvosolni. Világos elképzelésünk van arról, hogy a korábbi bevált megoldások felturbózásával hogyan lehet hatékonyan tompítani a gazdasági válság hatásait, hogyan lehet kilábalni a bajból. A gazdaságvédelmi intézkedéseknek köszönhetően Magyarország remélhetőleg elkerüli majd, hogy valóra váljanak a legpesszimistább, nagymértékű gazdasági visszaesésről szóló jóslatok. Ugyanakkor az is meggyőződésem, hogy mivel Brüsszel totális kudarcot vallott a koronavírus-járvány kezelésében, a válságra adott bénult és tehetetlen reakciói miatt, így az előttünk álló korszakban gyengülni fognak majd azok az erők, amelyek mindenáron egy birodalmat hoznának létre az Európai Unióból.

Az erős nemzetállamokra épülő Európai Unió koncepciója viszont a járvány okozta válsághelyzet kezelésében a gyakorlatban is jól szerepelt.

Bebizonyosodott, hogy csak a tagállami intézmények voltak működőképesek, s tudtak hatékonyan és gyorsan cselekedni a járvány megfékezése, az emberek életének és egészségének megvédése érdekében.