Deutsch Tamás: Magyarországon működnek a jogállami normák
Magyarországon nincs bajban a jogállam, a jogállami normák kielégítően működnek – jelentette ki Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti (EP) képviselő Strasbourgban, az EP plenáris ülésének a Magyarország ellen indított 7-es cikk szerinti eljárással összefüggő vitáját megelőzően szerdán.
Deutsch Tamás – Győri Enikő és Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselőkkel közösen tartott – sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az Európai Parlament szerdai vitájával a magyarországi ellenzék saját hazája ellen folytatott politizálása folyamatának újabb állomásához érkezett.
Magyarországon semmivel sincs több probléma e tekintetben, mint bármely más uniós tagállamban. A rendszerszintű probléma abban áll, hogy a magyar ellenzéki EP-képviselők politikai tevékenységükkel arra koncentrálnak, minden eszközt latba vetnek annak érdekében, hogy minél többet ártsanak saját hazájuknak.
A magyar kormány abban érdekelt, hogy az eljárás mihamarabb véget érjen. arra kéri az Európai Unió Tanácsát is, hogy tegyen pontot a hazugságokra épülő és jogellenesen indított eljárás végére – jelentette ki a képviselő.
„Ha a mai napon le kellene zárni ezt az eljárást, akkor a tények alapján azt a döntést kellene meghozni, hogy az unió normarendszere szempontjából Magyarországon nincs probléma a jogállamisággal. Magyarországon ugyanis nincs, nem volt, és nem is lesz probléma a jogállamisággal” – fogalmazott Deutsch Tamás.
Győri Enikő arra hívta fel a figyelmet, az Európai Parlament 2018 őszén kétes jogi úton fogadta el Magyarországgal szemben megfogalmazott határozatát.
Aggályosnak nevezte, hogy szöveg az EP-t az uniós szerződések által nem biztosított hatáskörrel kívánja felruházni. A parlament jogot kíván szerezni arra, hogy részt vehessen az Európai Unió tagállamokat tömörítő tanácsának ülésein. Mint elmondta, az uniós intézmények jogi szolgálatai arra jutottak, hogy ez nem lehetséges. Az EP tehát a szerdai vitát követő csütörtöki állásfoglalásában olyan határozatot akar elfogadni, amely működésének alapját biztosító szerződésekbe ütközik – szögezte le.
Elmondta, az EP továbbá azt kezdeményezi, hogy olyan témákra is kiterjesszék a jogállamisággal összefüggő eljárás keretében végzett vizsgálódást, amelyek nem voltak részei a 2018-as határozatnak.
„Ez semmilyen jogi procedúrában nem állja meg a helyét” – húzta alá.
A képviselő rendkívül súlyosnak és minden uniós szabályba ütközőnek nevezte, hogy egy jogállamisági vizsgálatot kezdeményező intézmény jogellenes dolgokat javasol.
A jogállamiságban, valamint az uniós alapszerződésekben megfogalmazott értékekben hívő Magyarország ezt teljes mértékben elutasítja – tette hozzá Győri Enikő.
Hidvéghi Balázs a szocialisták „cinikus és elképesztő húzásának” nevezte a Magyarországgal és Lengyelországgal szemben indított 7-es cikk szerinti eljárást.
A magyar ellenzék saját hazája ellen politizál, arra használja fel parlamenti mandátumát, hogy Magyarország ellen áskálódjon, hazugságokat, álhíreket terjesszen. Ezzel kívánja megnyerni bevándorláspárti, baloldali szövetségeseit – jelentette ki.
Az unió alapszerződésének 7-es cikke szerinti eljárás – amelyet Magyarország esetében az Európai Parlament kezdeményezett – célja, hogy megállapítsa: fennáll-e a az unió alapértékei megsértésének veszélye. Az EP elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, és a bevándorlók és menekültek helyzete miatt fejezte ki aggodalmát.
