Deutsch Tamás: véget kell vetni a politikai és ideológiai hidegháborúnak

A magyar EP-képviselő arról beszélt, hogy az unió mindennapjait súlyos megosztottságok terhelik, amelyek miatt elvesztette vezető szerepét a világban. Deutsch Tamás véleménye szerint az unión belüli intézményes megosztottság felszámolására az Európai Bizottságnak egyebek mellett kezdeményeznie kell, hogy valamennyi uniós állampolgár egyformán hozzáférhessen a szabad munkavállalás lehetőségéhez más tagországokban. Továbbá haladéktalanul javaslatokat kell tennie a kelet- és közép-európai kis- és közepes vállalkozásokat (kkv-k) hátrányosan megkülönböztető jogszabályok, így a szállítás és a szállítmányozás területén is megosztottsághoz vezető versenyhátrányok megszüntetésére.

Aláhúzta: azonnal szülessen döntés Románia, Bulgária és Horvátország schengeni csatlakozásáról. Évtizedes uniós tagságuk ellenére ezen országok állampolgárai még mindig kirekesztettek a szabad mozgást biztosító európai rendszerből. Ez az állapot szintén szomorú szimbóluma az unió megosztottságának – emelte ki. Az uniós bizottságnak szerinte olyan új jogalkotási javaslatokat kell megfogalmaznia egyebek mellett a klímavédelem, a szociális pillér és a bevándorlás kérdéseiben, amelyek nem újabb vagy a jelenleginél mélyebb megosztottsághoz, ideológiai vitákhoz vezetnek, hanem amelyek a tagállamok és az uniós intézmények széles körű támogatását élvezik.

Az Európai Bizottság elnökének az uniós források elosztására vonatkozó terveiről a fideszes képviselő magyar újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy az uniós bizottság hamarosan megjelenő jogszabálytervezete a források szabályos, az alapszerződésben megfogalmazott értékeket szolgáló felhasználását irányozza elő. Von der Leyen az unió pénzügyi érdekeinek védelméről beszélt – húzta alá. Az uniós bizottság elnöke „láthatóan letett arról a helytelen elképzeléséről, hogy a politikai furkósbotként használható jogállamisági mechanizmust mantrázza” – tette hozzá Deutsch Tamás. Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában azt közölte, karnyújtásnyira kerültek a magyarok az európai minimálbérhez és az egészségügyi unióhoz.

„Hiszünk benne, hogy a tisztességes megélhetés, a tisztességes bér és a magas szintű egészségügyi ellátás minden európai magyarnak jár” – fogalmazott a képviselő. Molnár Csaba DK-s EP-képviselő a vitában felszólalva azt mondta, hogy a jelenleg tapasztalt rendkívüli idők rendkívüli tettekre sarkallták az Európai Uniót, így születhetett meg az európai munkahelyeket és állampolgárokat védő gazdasági mentőcsomag. Szavai szerint azonban Orbán Viktor miniszterelnök akadályozni kívánja a csomag elfogadását az abban szereplő – a jogállamiságot érintő – politikai feltételrendszer miatt. A képviselő véleménye szerint ragaszkodni kell ezen feltételekhez, amelyek nemcsak az európaiakat, de a tisztességes magyar emberek millióit is védik.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője felszólalásában azt mondta, kétségek vetődnek fel az Európai Bizottság szavahihetőségét illetően. A bizottság többször hangoztatta ugyanis azt, hogy nem köt kompromisszumot a jogállamiság kérdésével kapcsolatban, a szavakat azonban nem követték tettek. Arra emlékeztetett, hogy a nemrégiben Magyarországon járt Annegret Kramp-Karrenbauer német honvédelmi miniszter „a magyar történelem egyik legnagyobb fegyverkereskedelmi szerződését tárgyalta le”. Nem csoda, hogy így nincs előrelépés a magyar jogállamiság ügyében – hangoztatta.

Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője közleményében történelmi áttörésnek nevezte Ursula von der Leyen kiállását az egészségügyi unió koncepciója mellett. Áttörésként értékelte azt is, hogy az Európai Bizottság elnöke felvetette a tagállami egészségügyi kompetenciák újragondolását is, ami – véleménye szerint – elengedhetetlen az egészségügyi rendszerek között meglévő súlyos egyensúlytalanságok megszüntetéséhez. „Erős egészségügy nélkül nincs erős nemzet. Erős ellátórendszerek nélkül nincs erős Európa” – fogalmazott a szocialista képviselő.