Digitális generáció

A kiszámítható jogi környezet, a tudatos pályaválasztás, az információszerzés igénye, a társadalmi elvárások és a demográfiai tendenciák komplex hatásával magyarázható a felsőoktatásba jelentkezők számának idei növekedése. Úgy tűnik, hogy a mai középiskolások, vagyis a Z generáció tagjainak pályaválasztásánál egyre hangsúlyosabb szerephez jut a XXI. század digitális kultúrája. A negyedik ipari forradalommal összefüggő modernizáció egyre újabb szakok alapítását teszi szükségessé.

Tudatos pályaválasztás

112 ezer magyar diákhoz hasonlóan, idén nyáron a gödöllői Varga Dominik is izgatottan várta a 2019-es felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetését. Frissen megszerzett gimnáziumi érettségijével a zsebében júliusban felvételt nyert a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karának gazdálkodási és menedzsment szakára. Angolból már van felsőfokú nyelvvizsgája, a közeljövőben német nyelvből is szeretné megszerezni. Dominik nem tart sem a beilleszkedéstől, sem a rá váró követelményektől, reméli, hogy nyitott, befogadó egyetemi közösség tagja lehet.

–  Kötődöm a családomhoz és a barátaimhoz, nem tervezek külföldi tanulmányokat, szerintem itthon is lehet piacképes diplomát szerezni. Számos lehetőséget látok ezen a területen a későbbi elhelyezkedésre, hiszen nagyon sok multinacionális cég keres közgazdászt, logisztikai és pénzügyi szakembert vagy éppen marketingvezetőt. Egyelőre a három és fél éves alapszakot szeretném elvégezni, és ha szükséges, a leendő munkáltatóm támogatásával tanulok majd tovább mesterszakon.

Fővárosi felsőoktatási intézmény hallgatója lesz ősztől Zimoványi Kitti is, aki régi családi hagyományokat folytatva, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hároméves alapképzésére jelentkezett. A gimnázium 11. évfolyamára járt, amikor elkezdte komolyabban foglalkoztatni a pályaválasztás gondolata. Korábban már belekóstolt a közigazgatás rejtelmeibe, amikor édesanyja önkormányzati munkahelyén nyári diákmunkát vállalt. Később az egyetemi nyílt napon döntött úgy, hogy a rendészeti igazgatási szak migrációs szakirányát választja.

–  Izgalmasnak tartom ezt a hivatali munkát, tisztában vagyok azzal, hogy a migráció napjainkban a közéleti viták kereszttüzében áll. Már most átérzem annak a felelősségét, hogy a diploma megszerzése után olyan döntések meghozatalában kell majd közreműködnöm, amelyek emberi sorsokat befolyásolnak. Éppen ezért úgy gondolom, hogy az egyes eseteket mindig a lehető legkörültekintőbben kell megvizsgálni – jelenti ki a diáklány.

Célra törő Z generáció

Sikertörténetnek tartja a felsőoktatási intézményekbe jelentkező és tanulmányaikat ősszel megkezdő hallgatók számának emelkedését Kovács Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökhelyettese. A diákvezető úgy véli, hogy a mai középiskolások, vagyis a Z generáció tagjai a korábbi korosztályoknál tudatosabban készülnek a pályaválasztásra. A tervezést nagymértékben segíti, hogy az adott felvételi ciklust megelőző két évben a diákok már tisztában vannak a ponthatárszámítás feltételeivel.

Kovács Péter ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a továbbtanulás előtt álló fiatalok egyre érzékenyebben reagálnak a negyedik ipari forradalom – vagy ahogyan gyakran nevezik, az Ipar 4.0 – kihívásaira. A hihetetlen tempóban átalakuló, modernizálódó világ pedig folyamatos ismeretszerzésre sarkallja a jövő munkavállalóit. A XXI. századi társadalmi és gazdasági környezetben mindent az informatika és a robotika határoz meg, egyre szükségszerűbbé válik a piacképes diploma megszerzése. Az elnökhelyettes szerint azonban a felsőoktatás élénkülő népszerűsége nem a szakképzés rovására történik. Sokkal inkább a szakirányok közötti átstrukturálódásról van szó.

–  A bölcsészet-, illetve a társadalomtudományi területen például azt látjuk, hogy az elmúlt 7-8 évben mintegy tízezer fővel esett vissza a felvett hallgatók száma, a többlet pedig a műszaki, a gazdasági és az informatikai szakokon jelent meg. Utóbbin az elmúlt két évben mintegy 35 százalékos hallgatói létszámnövekedés figyelhető meg. Javultak a műszaki szektorban a diplomaszerzés utáni elhelyezkedési mutatók is, ráadásul a végzettek 90 százaléka azon a tudományterületen talál állást, ahol korábban a tanulmányait folytatta, tehát jelentősen csökkent a pályaelhagyók száma is – magyarázza az elnökhelyettes.

Hozzátéve, hogy a munkaerőhiány következményeként a hallgatókat már a diploma megszerzése előtt vonzó állás­ajánlatokkal bombázzák a cégek, amelyek gyakornoki pozíciót, részmunkaidős elfoglaltságot vagy jövedelmező főállást kínálnak. Ez akár valós piaci veszélyt is jelenthet, ha az egyetemisták az alapszak vagy a ráépülő mesterképzés befejezése előtt hagyják el a felsőoktatási intézményt. Kovács Péter úgy véli, hogy a következő években a vállalatoknak egyre inkább az lesz az érdekük, hogy a leendő munkavállalók befejezzék felsőfokú tanulmányaikat, és magas szintű, minőségi tudással jelenjenek meg a munkaerőpiacon. Ugyanakkor kulcsfontosságú az is, hogy a képzések gyakorlatorientáltak legyenek. Az Eduline.hu oktatási portál adatai szerint a pályakezdők fizetését 15 százalékkal növelheti, ha legalább három hónapos gyakorlati időt fel tudnak mutatni a diploma megszerzése előtt.

Nyelésterapeutától a kulturális meditációig

Sztrókon átesett betegek rehabilitációját segítő hang-, beszéd- és nyelésterápia, kulturális mediáció, lovassportszervező és agrármérnök, valamint digitális bölcsész… Néhány azokból az önálló szakokból és új szakirányokból, amelyeket az átalakuló társadalmi-gazdasági igények hívtak életre. A piaci szükségletekhez igazodó átstrukturálódás nemcsak a szakterületek között, hanem azokon belül is megfigyelhető.

Kovács Péter HÖOK-elnökhelyettes a különleges példák között hozza szóba azt az együttműködést is, amelynek során az Audi Hungária Zrt. és a győri Széchenyi István Egyetem 2015-ben megalapította a korábbi „négykarikás tanszékekből” a Járműmérnöki Kart, amely egyenesen a német cégnek képez speciális tudás birtokában lévő diplomás szakembereket. De működik a felsőoktatás és a piaci szféra közötti kooperáció a Debreceni Egyetem germanisztika szakán is, ahol a hallgatók az IT-nyelv szakirányon (információ­technológia) bővíthetik ismereteiket, a T-Systems Magyarország vállalatnál biztosított gyakorlati lehetőséggel.

– Azokat a helyi kezdeményezéseket, amelyek e szakirányok létrehozását szorgalmazzák, a HÖOK is támogatja. Nemrég készítettünk egy tanulmányt az Emberi Erőforrások Minisztériuma számára, A XXI. századi bölcsészképzésért címmel, amelyben kifejtettük, hogy Nyugat-Európában egyre népszerűbb a digitális bölcsész szak, amely 2017-ig Magyarországon is megpályázható mesterképzés volt. A minisztériumban kedvezően fogadták a szak újraindítására tett javaslatunkat, hiszen ezekre a szakemberekre igen nagy szükség van például a fordítóprogramok fejlesztése vagy éppen a könyvtárak szövegeinek digitalizálása és feldolgozása terén.

Kovács Péter azt is kiemeli, hogy a legnépszerűbb szakok idei tízes listáján egyetlen bölcsészettudományi szak, a pszichológia szerepel, és nem véletlenül. A mentális egészségvédelem ugyanis mára társadalmilag elfogadottá vált. A multinacionális cégek egyre növekvő számban, magas jövedelmet kínálva foglalkoztatnak pszichológusokat, illetve mentálhigiénés segítő szakembereket a munkavállalói elégedettség érdekében. Társadalmi megbecsültségüket mutatja, hogy a bölcsészettudományokat tekintve ezen a szakterületen a legalacsonyabb a pályaelhagyók aránya.

Az elnökhelyettes arra is rámutat, hogy a kormány Digitális gyermekvédelmi stratégiájában is nagy hangsúlyt helyez a köznevelésben dolgozó lélekgyógyászokra, akiknek fontos szerepük lesz abban, hogy a 2010 után született alfa generáció tagjai ne veszítsék el kapcsolatukat az elektronikus kultúrán kívüli, valódi világgal.

Nyelvvizsga és szelekció

Némileg árnyaltabban látja a felsőoktatásba jelentkezők és a felvett hallgatók számának alakulását Derényi András, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szakembere. Úgy véli, hogy egyetlen év adatai alapján nem lehet trendfordulóról beszélni. A felsőoktatás-kutató tájékoztatása szerint a felvételizők számának emelkedése egyrészt összefügghet azzal, hogy idén jelentek meg a rendszerben azok a fiatalok, akik korábban egy-két évre elhalasztották egyetemi tanulmányaikat. Másrészt viszont a demográfiai adatok azt mutatják, hogy a 17–22 éves korosztály létszáma a következő néhány évben sem fog jelentősen visszaesni.

–  Valószínű, hogy a 2020–2021-es tanévben egyes szakterületeken erős szelekciót jelent majd az a szabályozás, amely már egy komplex középfokú nyelvvizsgához köti a felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezést. A műszaki, az orvosi vagy a sport szakokat választók kétharmada ugyanis főleg kisvárosban, illetve falun él, ahol kimutathatóan alacsonyabb a nyelvvizsgát tett fiatalok aránya.

Derényi András mindezek mellett néhány érdekes tendenciára is felhívja a figyelmet. Míg a gazdasági szakok iránt egyre élénkül az érdeklődés, addig a bölcsész- és az orvostanhallgatók száma évek óta stagnál. A felsőfokú pedagógusképzés fokozatosan veszíti el népszerűségét, de a pedagógus-pályamodell bevezetése óta robbanásszerűen növekszik azoknak a tanítóknak, óvodapedagógusoknak és csecsemőgondozóknak a száma, akik a magasabb fizetés reményében diplomát szereznének levelező tagozaton.

Az egyetemi hallgatók munkavállalásával kapcsolatban a kutató megjegyzi, hogy a profitorientált vállalkozások a fiatalok munkába állításának magas költségét különböző adókedvezményekkel és munkahelyteremtő állami támogatásokkal próbálják meg kompenzálni, de egyre intenzívebben vannak jelen a felsőoktatásban is. A cél, hogy a munkavállaló – akár diploma nélkül is – azonnal hasznosítható, teljes értékű tudással jelenjen meg a munkaerőpiacon. Derényi András szerint a probléma abban rejlik, hogy míg a nagyvállalatok szűk területen piacképes specialistákat, addig a mikro-, kis- és középvállalkozások komplex tudással és jó problémamegoldó készséggel rendelkező generalistákat keresnek. Hosszú évek kutatásai bizonyítják, hogy a vállalatokra fókuszáló képzés valóban segítséget nyújt az egyénnek a munka világába való átlépéskor, ám néhány év múlva, technológiaváltás esetén, könnyebben válnak az említett dolgozók tartósan munkanélkülivé.

A szakember ezért is kulcsfontosságúnak tartja, hogy az alapképzésre épülő mesterfokozat megszerzésével a fiatal pályakezdők igyekezzenek minél magasabb szintű tudásra szert tenni.