Dinamikus cívisváros

A legjobb tíz közé került a Financial Times nemzetközi tőkeáramlásokkal és befektetésekkel foglalkozó divíziója, az fDi Intelligence globális felmérése alapján a hajdú-bihari megyeszékhely. Az elismerés egy napon említi Debrecent New Yorkkal, illetve Berlinnel, ahol a Tesla a világ legkorszerűbb villanyautó-gyártó üzemét építi. Emellett Debrecen a saját kategóriájában, a kis- és közepes városok között globálisan a top ötbe jutva a negyedik legjobb befektetés-ösztönzési célpont lett, így olyanokkal került közös ligába, mint Zürich vagy Bahrein fővárosa, Manáma.

Tudatos stratégia

Az fDi Intelligence értékelte a városok befektetésösztönző stratégiáit, és vizsgálta a városok kínálta üzleti környezetet. Nem ez az első rangos elismerés, amiben Debrecen az elmúlt évek során részesült. 2017-ben a Világbank is úgy találta, hogy 22 közép- és kelet-európai versenyző közül a cívisváros nyújtja a legkedvezőbb üzleti környezetet: ötből két kategóriában is a legjobb helyezést érte el, emellett elnyerte a CEE Shared Services & Outsourcing Awards Az év feltörekvő városa címét. A Financial Times fDi Intelligence divíziójának európai felmérésén 2018–19-ben a kisvárosok legjobb befektetés-ösztönzési stratégia kategóriájában első, míg 2020–21-ben második helyezett lett. A polgármester kiemelte, az fDi-stratégiák minősítésének történetében még nem volt olyan kelet-európai város, amely két egymást követő pályázati időszak alatt az első háromban végzett volna.

– A díj Magyarország számára is nagy elismerés. Egy város sem tud sikeres befektetési stratégiát folytatni, ha a kormányzat gazdaságfejlesztési politikája nem támogatja. A Külgazdasági és Külügyminisztérium sikeres tevékenysége nagy hajtóerőt jelent Debrecennek, hogy nemzetközi szinten is egyre sikeresebb legyen – magyarázta a Demokratának Papp László polgármester. – Sokak szerint a hajdú-bihari megyeszékhellyel kivételez a kormány, nemzetközi befektetési tárgyaláson viszont nem a kormány, hanem a befektetők szándékai, a város gazdasági stratégiája és természetesen az ország iránti üzleti bizalom az irányadó.

Mint elmondta, 2014-ben Magyarország egyik legjobban fejlődő városát vette át Kósa Lajos polgármestertől, ő pedig polgármesterjelöltként a 2014–19 közötti időszakot a gazdaságfejlesztésnek szánta. 2015-ben megteremtették az ehhez szükséges szervezeti hátteret, az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központot, amely azóta az ország legsikeresebb helyi gazdaságfejlesztési cégévé nőtte ki magát. A képviselő-testület megalkotta 2016-ban a város befektetés-ösztönzési rendeletét, aminek köszönhetően Debrecen 2016–20 között kétmilliárd forintot invesztált támogatásként a befektetési, munkahely-teremtési folyamatokba. 2018-ra készült el a Déli Gazdasági Övezet első ütemű fejlesztése, amelynek során több mint kétszáz hektárnyi terület belső úthálózata, közműkapacitásai épültek ki. Az elmúlt öt évben közel 680 milliárd forint értékű külföldi befektetés érkezett Debrecenbe, aminek révén 6500 új munkahely létesül. Mindezek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a város elérje ezt a rangos helyezést.

– Stratégiánk hangsúlyos elemének tartottam, hogy Debrecen láthatóvá váljon a nemzetközi gazdasági-pénzügyi körök számára, ezért is fontosak a nemzetközi elismerések. Amikor átvettem a város vezetését, mintegy kilencven hektár ipari parki terület állt rendelkezésre, amely harminc hektárral volt bővíthető. Most több mint ezer hektárnál tartunk, ebből hetven százaléknak van befektetője. Ehhez az eredményhez kellett mind a kormány támogatása, mind a nemzetközi ismertség – mondta Papp László. Hozzátette, a befektetési tárgyalásoknál elsődleges szempont a munkaerő képzettsége.

Szilárd jövőkép

A városvezetés 2014-ben azt az elvet fogalmazta meg, hogy a munkaerő-piaci versenyt az iskolapadban kell megnyerni, ezért dinamikus oktatásfejlesztési programot indítottak. A debreceni szakképzésben tanuló diákok száma azóta megkétszereződött. A Debrecen 2030 városfejlesztési stratégia egyik kiemelt területe az oktatásfejlesztés. A 108 millió eurós programot a kormány 2019-ben fogadta el a szakképzési és felsőoktatási lehetőségek bővítésére. A kapuit 2019 szeptemberében megnyitó Debreceni Nemzetközi Iskola teljes körű oktatási programot kínál angolul az óvodától az érettségiig. Ezenfelül lefektették a Deu­tsche Schu­le rendszer alapjait, amely várhatóan 2022 őszén kezdi meg a működését.

– A befektetőknek fontos, hogy egy településnek legyen szilárd, reális és megvalósítható jövőképe. 2016-ban indítottuk el az Új Főnix tervet, amely azóta hetven százalékban megvalósult. 2020-ban úgy alkottuk meg a tíz évre szóló városstratégiát, hogy az Új Főnix terv hátralévő elemei beolvadtak a Debrecen 2030 városstratégiába. A befektetők értékelik, hogy a jövőbeli stratégiai tervek nem a fióknak készülnek, hanem meg is valósítjuk őket – hívta fel rá a polgármester a figyelmet. 

A Debrecen 2030 stratégia 1,8 milliárd eurós fejlesztési program, és magában foglalja a Debreceni Nemzetközi Repülőtér kapacitásának és utasforgalmának 2-3 millió főre való növelését; közlekedési beruházásokat; a Déli Ipari Park meglévő infrastruktúrájának és közműkapacitásainak további bővítését; az épülő BMW-gyárnak otthont adó Északnyugati Gazdasági Övezet infrastruktúrájának fejlesztése, beleértve egy nagy kapacitású vasúti logisztikai központot és konténerterminált is.

Póser Zoltán, az EDC ügyvezető igazgatója szerint a díj a beruházási kedvet is tovább növeli.

– A Financial Times szakemberei nemcsak objektív tényezőket vizsgáltak, mint például mennyi beruházás valósult meg, és hány négyzetméter az ipari parkunk irodaállománya, hanem azt is, hogy például milyen a város és a befektetők kapcsolata, vagy milyen intézkedéseket tett a városvezetés azért, hogy minél több befektető idejöjjön. Mi igyekszünk meg­győzni őket a tárgyalásokon, hogy Debrecenben vállalkozzanak, itt építsenek gyárat. A díj egyfajta garancia is: megéri Debrecenben vállalkozni – mondta lapunknak Póser Zoltán. 

Hozzátette, a díj értékelésekor a szakemberek kiemelték, hogy Debrecen külön figyelmet fordít a menedzserek és partnereik kapcsolatainak ápolására. A Debrecen BSC Kerekasztalnak, ennek a hazánkban egyedülálló egyetemi és iparági együttműködésnek az a célja, hogy a városban jelen lévő cégek közösen népszerűsítsék a helyi szolgáltatóipart, és az egyetemmel együtt határozzák meg az oktatási prioritásokat. Póser Zoltán a közeljövőt illetően úgy látja, a gépiparban, az elektronika terén, az elektromobilitáshoz kapcsolódó iparágakban és az üzleti szolgáltató szektorban várható dinamikus bővülés.

Sikertörténet

A National Instruments (NI) tesztelési és mérési technológiái segítségével több mint négy évtizede működik együtt a tehetséges mérnökökkel és vállalkozásokkal a világ legsürgetőbb kihívásainak megoldásában. Az amerikai cég első tengerentúli vállalatát 2001-ben hozta létre Debrecenben. Hosszu Róbert, az NI Hungary Kft. ügyvezetője a Demokratának elmondta, az amerikai tulajdonos már húsz évvel ezelőtt felismerte a városban rejlő potenciált és az akkori városvezetés határozott jövőképét. Az ügyvezető az erőforrások között kiemelte a tehetséges magyar munkaerőt, a magas színvonalú egyetemi oktatást és a befektetéseket ösztönző kormányzati, önkormányzati intézkedéseket. Mint kifejtette, a Financial Times elismerése visszajelzés, hogy ezek a szempontok globálisan is mérvadóak, így a díjnak köszönhetően még hatásosabban sikerül megjeleníteni az eredményeket a befektetőknek. 

A cég a régió első high-tech vállalata volt, ma már a kormány stratégiai partnere és Hajdú-Bihar megyében 1400 foglalkoztatottal a harmadik legnagyobb munkáltató. Húsz év alatt jelentős bővítés és fejlesztés révén ma már itt működnek olyan globális, illetve regionális kiszolgáló központok is, mint például az IT, a vevőszolgálat, a HR, a jogi és a pénzügyi csoportok. A kutatás-fejlesztési mérnökcsoport tevékenysége révén pedig a debreceni leányvállalat igazi tudásközponttá nőtte ki magát a régióban.

A cég egyik kezdeményezője volt a DBSC Kerekasztalnak, hogy a helyi vállalatok ne csak versenyezzenek, de koncentráljanak a közös érdekeikre is. Különféle prioritásokat határoztak meg, mint a helyi oktatás fejlődésének támogatása, e téren az egyetemmel is együttműködnek. Adományok és vállalati oktatás, gyakornoki programok révén is támogatják a felsőoktatást, igyekezve a fiatalokat a természettudományos képzések felé terelni. Hosszu Róbert az oktatás fejlesztését tartja a legfontosabbnak, mert úgy látja: olyan dinamikus fejlődés várható a továbbiakban is, hogy rövid távon komoly problémát okozhat a megfelelő munkaerő hiánya. Az elmúlt húsz évet igazi sikertörténetnek látja, amelyet nem tudtak volna elérni a városvezetéssel és az egyetemmel való szoros, konstruktív kapcsolat nélkül.

A város költségvetésének több mint fele fejlesztésre, beruházásra fordítódik, jelenleg is több ilyen zajlik a járványhelyzet ellenére; a két legnagyobb a kínai Semcorp-csoporté és a svájci Sensirioné. 2020-ban összesen 221 millió euró összegű beruházás érkezett Debrecenbe, amellyel 566 új munkahely létesül. 

Papp László elmondta még, egy város fejlődése jelentős mértékben függ attól, hogy a különböző részterületek hogyan tudnak egymással lépést tartani, ezért a gazdaságfejlesztésre fókuszáló stratégiát korrigálták, és 2019–24 között főleg a városépítésre koncentrálnak. Jelentős, a város szerkezetét is átalakító közlekedésfejlesztési programok valósulnak meg, például megépül az új főpályaudvar és a keleti elkerülő út. A polgármester szerint jó esély van arra, hogy 2030-ig a város gazdasága akár ötven-hatvan százalékkal is bővüljön, és a közép-európai régió legsikeresebb városa legyen.