A felsőoktatás és munkaerőpiac ellentmondásai

Az ősz a nagy állásbörzék időszaka. A nyári pangás után ilyenkor ismét beindul a munkaerőpiacon a kereslet és a kínálat. Az állásbörzéken a cégek próbálják magukhoz csábítani a végzett, magasan kvalifikált diákokat. Az ilyen eseményeken és az internetes portálokon több száz lehetőség közül választhat a fiatal. Más kérdés, hogy mi az eredménye.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2006-ban a 15-29 éves korosztályban a tartós munkanélküliek száma megközelítőleg 48 ezer fő volt. 41,3 százalékuk – mintegy 20 ezer személy – éle – tében már előfordult egy évig tartó álláskeresés. A foglalkoztatott fiatalok közel negyede egy hónapon belül, valamivel több mint negyede egy-két hónapon belül munkához jutott, az egy évig állást keresők száma 7,4 százalék. A KSH 2006 utolsó negyedévi adataiból világosan kiolvasható, hogy manapság rendkívül fontosak a kapcsolatok, hiszen a munka tapasztalattal rendelkező 15-29 éves korosztály 39,4 százaléka ismerős vagy barát ajánlása révén jutott álláshoz. Tizenhat százalékuk személyesen kereste fel a munkahelyet, ami mögött alig egy százalékkal marad le a család általi ajánlás. A felsőfokú végzettségű munkanélküliek majdnem egyharmada túl volt már az egy-egy évig tartó álláskeresésen… Az állás nélküli fiatalokat sok költség terheli: fizetniük kell a diákhitelt, továbbá a tb-t és a felnőtt bérletet is, ha közlekedni akarnak. Ez egy család kasszájából nagyjából 18 ezer forintot vesz ki havonta.

Kínálat és igények

Az utóbbi évek trendje azt mutatja, hogy a személyzeti tanácsadó cégeken és az internetes állásportálokon keresztüli munkakeresés vált hazánkban a meghatározóvá. Horváth Hédi, a Profi Power munkatársa szerint azért terjedtek el a személyzeti tanácsadó cégek, mert így egyrészt specializálódni tudnak különböző szakterületek szerinti keresésre, másrészt a vállalati humánerőforrás-csoport ezek után csak általános feladatokat lát el, és csak belső, a közvetlenül a munkatársakhoz kapcsolódó feladatokkal foglalkozik. Ezáltal a költséghatékonyság is fokozható. Filáj Gábor, a Tesk Személyzeti Tanácsadó Kft. munkatársa ehhez hozzáteszi, hogy a külföldi tőkével alakuló vállalkozások nem ismerik a hazai munkaerőpiacot, ezért hajlandók áldozni arra, hogy a legmagasabban kvalifikált embereket találják meg és alkalmazzák.

A Profi Powernél a kiválasztás úgy zajlik, hogy a munkára alkalmasnak ítélt jelöltet a cég felhívja telefonon és egy előzetes beszélgetés után (ezen is meg kell felelni, amelyben már megnézik az álláskereső nyelvtudását is) behívják. A személyes interjú során, mely általában negyven perc vagy egy óra, tovább vizsgálják a nyelvtudást, a szakmai készségeket, tapasztalatokat, míg egy pályakezdő pozíciónál elsősorban a jelölt motivációját mérik fel, ahhoz, hogy mihez van tehetsége, nemcsak kedve. Az index.hu augusztus végén megjelent cikkére (Sok pénzt akarnak a fiatalok, de mire fel?) reagálva Horváth Hédi elmondta, hogy a fiatalok túlzott igényeiben valószínűleg szerepet játszanak a népszerű karokon tanító tanárok is, akik azt sulykolják, hogy a fiatalok vezetők lesznek.

– Ez persze nem így van, kivételes szerencse kell ahhoz, hogy valaki az egyetem után egyből vezető pozícióba kerüljön. Végig kell járni a ranglétrát – tette hozzá.

Filáj Gábor a többéves szakmai gyakorlatot igénylő vállalatokról szóló kérdésre válaszolva elmondta, hogy egy nagyvállalatnál nincs idő arra, hogy a munkavállalót megtanítsák dolgozni, azonnal eredményt kell produkálni.

Öröm és csalódás

A lapunk által a Corvinus Egyetem állásbörzéjén, a Karrier Expón megkérdezett fiatalok többsége az ideális állást hasonlónak képzeli el, ugyanakkor az elvárt fizetésekben már jelentős különbségek mutatkoznak. Ferenc, aki a BGF Külkereskedelmi Főiskolai Karán, marketing szakon végzett, elmondta, hogy egy hónapi keresés után sikerült állást találnia. Szerinte fontos, hogy fiatal környezetben dolgozhasson az ember, legyen előrelépési, fejlődési lehetőség. A versenyképes fizetést a legelső helyen említi. A kérdésre, hogy ez mennyit jelent nála, a következőt válaszolja: „Bruttó 300 ezer forint.” Bár az előző állásából eljött, reméli, hogy két héten belül ismét el tud helyezkedni.

Egy másik fiatal, aki jogi egyetemet végzett, már megelégedne nettó 110 ezer forinttal is. A standok között nagyon sok fiatal érdeklődik, az egyetem alsó szintje tömve van kiállítókkal. Ugyanakkor nemcsak végzettek jöttek el, hanem sok tanuló is, akik felmérik a munkáltatók elvárásait. Szinte minden standnál azt javasolják az érdeklődőknek, hogy regisztráljanak a vállalat vagy a munkaközvetítő honlapján, küldjék el az önéletrajzaikat, és ha megfelel valaki egy adott gyakornoki programra vagy éppen állásra, majd értesítik.

András, aki már végignézte az összes pultot, keserűen mondja, hogy felsőfokú humán végzettsége van, több nyelven beszél, és már rengeteg önéletrajzot küldött el, de hiába. Legtöbbször válaszra sem méltatják, de ha még néha kap is visszajelzést, az áll benne, hogy nem találták megfelelőnek az adott pozícióra.

– Még recepciósnak is jelentkeztem, de onnan is elutasítottak. A tanult szakmám politológus, ami eléggé zárt pálya, nehezen lehet bekerülni a munkaerőpiacra. Ha lenne munkám, legjobb tudásom szerint, becsülettel végezném. Nem adom fel az álláskeresést, de azért kissé csalódott vagyok.

A felsőoktatás csapdái

– A jelenlegi felsőoktatás nem alkalmas a munkaerőpiac által támasztott igényeknek kielégítésére. Túlképzés van több szakon, pedig már a diákok felvételkor láthatnák, nincs igény arra a tudáshalmazra, amit több év keserves munkájával sajátítanak el. A képzésekbe több gyakorlati elemet kellene ötvözni, mérnöki területeken például a gyártó cégek gyakornoki programjai nagy sikerrel futnak napjainkban is – állítja Filáj Gábor, aki szerint az elhelyezkedési esélyeket nagyban befolyásolja, hogy a versenyszektorban működő cégek saját érdekeiket helyezik előtérbe. A túlképzett fiatalok a „belépő” pozíciókat csak ugródeszkaként alkalmazzák.

– Felmérések szerint egy munkavállaló több mint fél év alatt hozza vissza azt a befektetett összeget, amibe az alkalmazása, betanítása kerül. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magas kvalitású fiatalok nem töltenek el ennyi időt az említett pozíciókban, így a veszteség borítékolható. Tudom, a felvázolt kép nem túl biztató, de a megoldás nem ennek megváltozásában rejlik.

A nyelvtudással rendelkező fiatalok általában el tudnak helyezkedni, hiszen hazánkban is egyre inkább hódit a BPO (Business Process Outsourcing) üzletág, amely felszippantja a jó/több nyelvtudással rendelkező fiatalokat az átlagnál magasabb jövedelmek biztosításával, és szakmai kiképzésükről csak ezután gondoskodnak.

A cégek állásajánlataira vonatkozóan Horváth Hédi úgy véli, hogy manapság a humán állások azért tűntek el, mert a „szellemi szabadfoglalkozású munkák” általában ajánlásos módszerrel kerülnek betöltésre, például egy újságírói munka esetében. Filáj Gábor szerint azért vannak többségben a reálhirdetések, mert a termelő-gyártó cégek, amelyek a hazai GDP döntő többségét előállítják, olyan szakembereket keresnek, akik az adott termék előállításában közvetlenül részt vesznek.

Pozsgai András