Az energiaellátás biztonságának garantálása az egyik legjelentősebb kihívás, amely Közép-Európa előtt áll, ezért szükség van a gázbeszerzési útvonalak diverzifikálására, ami Magyarország szempontjából is kritikus fontosságú – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Belgrádban miután tárgyalást folytatott Aleksandar Antic szerb energetikai és bányászati miniszterrel, valamint Temenuzska Petkova bolgár energetikai miniszterrel.

Szijjártó Péter elmondta, hogy jelenleg délről nem érkezik gáz Közép-Európába, ezért kézenfekvő megoldás és törekvés, hogy az energiabiztonságot ebből az irányból javítsák.  Ennek egyik lehetséges forgatókönyve a tárcavezető szerint, egy Bulgárián és Szerbián át Magyarországra vezető gázszállítási útvonal, amelynek előfeltétele, hogy a Gazprom megépítse a Török Áramlat nevű gázvezeték második vezetékszálát. A Török Áramlat első vezetéke Törökország belső fogyasztását fogja szolgálni, a második vezetékszálból pedig Közép-Európa ellátáshoz elegendő mennyiségű gáz vásárlására is lehetőség nyílik – magyarázta Szijjártó Péter.

Elmondta, a Török Áramlat második vezetékszálát – a Gazprom szerint 2019 végére megépítik a Bulgáriáig, a bolgároknak pedig egy belső hálózatfejlesztést kell elvégezniük több mint 400 kilométernyi új vezeték és kompresszorok építésével. Ez a folyamat 2022-re ér véget, és a szerb fél is addigra fejleszti ki a saját hálózatát. „Így a bolgár és a szerb belső hálózatfejlesztés és a magyar infrastruktúra fejlesztése lehetővé fogja tenni, hogy 2022-től egy újabb déli szállítási útvonalon érkezzen gáz Közép-Európába, így Magyarországra” – tette hozzá Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter Belgrádban tárgyalt Ivica Dacic szerb külügyminiszterrel, valamint Aleksandar Vucic köztársasági elnökkel is. Velük főként politikai kérdésekről esett szó, elsősorban Szerbia európai integrációjáról.

Szijjártó Péter arról tájékoztatta a szerb politikusokat, hogy Magyarország bővítés párti ország, amely úgy látja, hogy Szerbia európai integrációja az egész térség stabilitása szempontjából kiemelt jelentőségű. A magyar javaslat arról szól, hogy még az idei esztendőben minden tárgyalási fejezet nyíljon meg Szerbiával – hangsúlyozta a tárcavezető -, mert a magyar álláspont szerint ha a szerbek integrációs folyamatát felgyorsítják, az az egész nyugat-balkáni stabilitás és Magyarország biztonsága szempontjából is kritikus fontosságú. „Megerősítettem, hogy nem fogadunk el kettős mércét az Európai Unióban, nem fogadjuk el azt, hogy olyan feltételeket szabjanak Szerbiának, amilyet nem szabnak vagy nem szabtak más tagállamoknak vagy más tagjelölteknek” – han gsúlyozta Szijjártó Péter.

A szerb külügyminisztérium közleménye szerint a két politikus egyetértett abban, hogy az energetikai stabilitás elérése és a infrastrukturális összeköttetés javítása a közeljövő legfontosabb feladata. A közlemény szerint Szijjártó Péter elégedettségének adott hangot az országban élő magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban.

A két tárcavezető értekezett az időszerű regionális és nemzetközi témákról, amelyek között különös figyelmet fordítottak a térséget érintő migrációs nyomásra.

A köztársasági elnöki hivatal pedig arról tájékoztatott, hogy Aleksandar Vucic szerb elnök és Szijjártó Péter találkozóján  a felek azt hangsúlyozták, hogy a magyar-szerb kapcsolatok történelmi csúcsponton vannak, ami az Orbán Viktor vezette magyar kormány kétoldalú együttműködés iránti elkötelezettségnek és nyitottságnak köszönhető. Aleksandar Vucic leszögezte, hogy eltökélt a jó baráti viszony folyamatos fejlesztése iránt, majd megköszönte a támogatást, amelyet Magyarország nyújt Szerbia európai integrációs folyamata során.