„A bölcsődéket olyan tudatosan építették le ezzel a hagyományos, konzervatív családmodellel, hogy mára már összességében a gyerekek 8 százaléka tud bölcsődébe járni” – nyilatkozta Dobrev Klára.

A miniszterelnök felesége szerint nem a központi támogatások és normatívák elmaradása miatt zárták be sorban a bölcsődéket a 90-es években az önkormányzatok, hanem mert túlságosan elterjedt a hagyományos családmodell. Az újbudai Szemünk Fénye Bölcsőde fennállásának 35. évfordulóján Dobrev Klára arról beszélt: az édesanyák 92 százalékának nincs lehetősége arra, hogy válasszon: bölcsődébe járatja gyermekét, vagy otthon marad vele.

„Ezért tartom én hihetetlenül fontosnak a bölcsődeépítést, miközben el tudják képzelni, hogy egy perc alatt – mint a kisangyal – behozni közel 15 év mulasztását, rombolását, nagyon nehéz. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy muszáj erőfeszítéseket tenni, és hát évről évre épülnek is újabb és újabb bölcsődék, és bölcsődei férőhelyek” – mondta a miniszterelnök felesége.

Dobrev Klára örömmel beszélt arról, hogy 2004-ben újraindult a bölcsődeépítési program. Azt azonban nem tette hozzá, hogy az azóta létesült 3-4 ezer új férőhelyet nem állami, hanem helyi önkormányzati pénzből, és uniós pályázatokból hozták létre. A Magyar Bölcsődék Egyesületének elnöke hangsúlyozta: a legkisebbek ellátása nagyon drága, ráadásul a költségeknek még a felét se fedezi az állami normatíva.

„A bölcsődei ellátás költségeit csökkenteni nagyon nem lehet. A magyarországi bölcsődék világszínvonalon jó bölcsődék. Meg kell tartani ezt az ellátási színvonalat, ahhoz viszont kell ez a pénz. El kell dönteni, hogy mibe ruházunk be: a jövő nemzedékébe – ami azt gondolom, hogy igen fontos az ország életében – vagy esetleg másba” – nyilatkozta Acsainé Végvári Katalin, a Magyar Bölcsődék Egyesületének elnöke.

A magyarországi bölcsődék jelenleg 120 százalékos kihasználtsággal működnek: a 25.000 bölcsődei férőhelyen 30.000 kisgyermek osztozik. Az egyesület számításai szerint még legalább 15.000 férőhelyre lenne szükség.

(hírTV)