Fotó: T. Szántó György / Demokrata
Hirdetés

Tavaly októberben a kormányellenes hangulatkeltéssel kampányoló pártok jelentős győzelmet arattak Pécsett, a választókerületek jelentős részét megnyerték. A hangoztatott demokratikus jelszavak helyett azonban tisztogatás, osztogatás és kulturális térfoglalás jellemezte az elmúlt egy évet, miközben az első hajszálrepedések is megjelentek a szivárványkoalíción. A városi cégek jól fizető vezetői pozícióiba többnyire MSZP-s kötődésű politikai megbízottak kerültek, arányaiban lényegesen többen, mint amennyi az erőviszonyok alapján a szocialistáknak járna. Akiknek pedig a tisztogatások után sem jutott igazgatói vagy más előkelő beosztás, azoknak az új polgármester kreált valamilyen tisztséget. Török Ottó, az MSZP sportpolitikusa például havi 1,1 millió forintért lehet polgármesteri biztos. A Zsolnay Kulturális Negyedet a választások óta káderkifizető helynek tekinti a baloldal, ám a Zsolnay Örökségkezelőből (ZSÖK) olyan mohón talicskázták ki a pénzt, hogy tavasszal már a nonprofit cégnek adott rendkívüli állami támogatás is veszélybe került. Ahogy azt júniusban megírtuk, a pénzhiányon úgy akartak segíteni, hogy eladtak volna néhányat a negyed épületei közül, amelyekben kocsmák és más szórakozóhelyek nyílhattak volna – az értékes épületek egy részére Puch László baloldali oligarcha érdekeltségi köre pályázott. Ám miután a Demokrata az országos lapok közül elsőként leleplezte, mire készülnek, a szocialisták kénytelenek voltak elállni tervüktől. A kétmilliárdos büdzsével működő kulturális holdingot ugyanakkor nem engedték ki a kezükből, ez pedig a pártszövetségen belüli ellentéteket is felszínre hozta.

Demokratikus díszletek

Az önkormányzat július közepén hirdetett pályázatot a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. ügyvezetői pozíciójára, és hogy minél demokratikusabbnak tűnjön az eljárás, a beérkezett pályázatok előzetes elbírálására egy öttagú bizottságot is létrehoztak. Végül mégis a polgármester bizalmasát, Bleszity Pétert választotta igazgatónak a közgyűlés, aki korábban az önkormányzati lap újsághirdetési felületét értékesítette, vagyis szakmai érv nem szólt mellette. Bognár Szilvia kulturális alpolgármester, valamint a DK-s és a momentumos képviselők inkább egy művészeti és kulturális életben jártas vezetőt szerettek volna. Ám mire szavazásra került a sor, Péterffynek sikerült elérnie, hogy az alpolgármester egyedül maradjon a véleményével. „Nem találtuk meg azt a profilt, amit mi anno megfogalmaztuk a választási programunkban. A pécsi kulturális élet tragédiája, hogy eddig is, és most is »beletuszakoljuk« a politikát a kultúrába” – kommentálta csalódottan a testület döntését az alpolgármester asszony a közgyűlésen, akit a Facebookon ezután kikiáltottak az ellenzéki összefogás bomlasztójának.

Bognár Szilviát mi is megkérdeztük az ügyvezető-választásról. Azt mondta, a ZSÖK jelentős támogatást kap az államtól, és a kulturális cég a tárcával való párbeszéd kiemelt terepe, ezért ebben az esetben különösen fontos, hogy jó gazdája legyen a város, azaz a legnagyobb szakmaisággal és körültekintéssel kellett volna eljárni az ügyvezető személyéről szóló döntés során. És bár hozzátette, természetesen elfogadja a közgyűlési többség akaratát, azt sem rejtette véka alá, hogy Kunszt Mártával és a frakcióval még vár rá egy beszélgetés, mivel a DK frakcióvezetője is azok közé tartozik, akik korábban mellette és szakmai érvei mellett álltak, ám a közgyűlés technikai szünetében lezajló, a polgármester részéről kezdeményezett beszélgetés hatására az ötfős frakcióból hárman mégis megszavazták Bleszity Pétert.

– Én vagyok Péterffy Attila és a jelenlegi városvezetés legnagyobb drukkere – mondta lapunknak, mikor rákérdeztünk, hogy mostantól ő lesz-e a polgármester belső ellenzéke. Ugyanakkor a helyi médiában máris megy a találgatás, hogy már készítik elő a kényelmetlenné vált alpolgármester leváltását, de azt legalábbis tényként kezelik, hogy a kultúrában járatos alpolgármester a képességeihez mérten háttérbe van szorítva. Kérdés persze, hogy átírja-e a helyi erőviszonyokat Gyurcsány Ferenc múlt heti váratlan látogatása a pécsi városházán; nem kizárt, hogy éppen az elmúlt hónapok konfrontációit akarta rövidre zárni.

Korábban írtuk

Fotó: T. Szántó György / Demokrata
Bognár Szilvia
Fotó: T. Szántó György / Demokrata
Kamarás Péter
Fotó: T. Szántó György / Demokrata
Tóth Róbert

Vitték a színházat

Míg azokat az intézményeket, ahonnan pénzt lehet kitalicskázni, a szocialisták vették át, mára körvonalazódott, hogy a szivárványkoalíció liberális tagjainak inkább szimbolikus értelemben jelentős területeket szánt Péterffy Attila. Ilyen a Pécsi Nemzeti Színház, amelynek igazgatóját, az évtizede posztján lévő Rázga Miklóst módszeresen igyekeztek ellehetetleníteni. Az amúgy is alulfinanszírozott intézmény idén több mint kétszázmillió forinttal kap kevesebbet, Rázga be is jelentette, nem pályázik újra a posztra. A színházigazgató eleve szálka volt Péterffyék szemében, mert a korábbi városvezetés nevezte ki, ráadásul a művész tavasszal több interjúban is elmondta, hogy a nehéz időszakban nem kapott támogatást az intézmény. A legfőbb ok mégis az lehet, hogy az új vezetés kifejezetten liberális színházigazgatót akar. A kulturális térfoglalás máris gőzerővel zajlik, ennek első felvonása volt a „trágár Bánk bán” műsorra tűzése. A darabot az a Vilmos Noémi rendezte, aki végzős hallgatóként egyik hangadója volt a Színház- és Filmművészeti Egyetem körüli tüntetésnek. Az ő vizsgamunkája volt a nemzeti dráma teljesen átírt változata, amelyet annyira sikerült modernizálni, hogy a Pécsi Nemzeti Színház kénytelen volt korhatárossá tenni, és felhívni a nézők figyelmét a darabban elhangzó trágár kifejezésekre.

– A magyar nemzeti kultúra védettségét veszik el, jól mutatja ez az új éra hozzáállását. Erős kezdés, a következő években ennél durvább dolgok várhatók – vélekedik Kamarás Péter. A helyi kulturális életet jól ismerő KDNP-s képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a baloldali városvezetés egyértelműen politikai célok alapján osztotta ki a civil szervezeteknek nyújtott támogatást, a hozzájuk közel állók, természetesen a Soros-hálózat tagjai most előtérbe kerültek, míg a többieknek aránytalanul kevés jutott.

Óriáskerék, vurstli, kabaré

Hé, láttátok? Én az elébb: felépült az óriáskerék! Alul beszállsz, felül az ég – odavisz az óriáskerék” – a versikét Méhes Károly helyi költő költő írta, amikor a bazári látványosság felépült a városban. Nem véletlenül ünneplik az óriáskereket, ugyanis ez a baloldali városvezetés egyetlen saját ötlete. Péterffy Attila gyorsan be is jelentette, hogy háromezer óriáskerék-belépőt oszt ki a rászorulóknak. Ám sokan úgy látják, szociálpolitikának ez kicsit kevés, főleg annak tükrében, hogy a pécsi óvodáktól és bölcsődéktől több mint kétszázmillió forint forrást vont el az önkormányzat a járványra hivatkozva. Az pedig még a baloldalhoz közel álló A Város Mindenkié pécsi szervezeténél is kiverte a biztosítékot, hogy a kilakoltatási moratórium lejárta után azonnal mentek a felszólítólevelek az önkormányzati lakások eladósodott bérlőinek, akik a kilakoltatástól tartanak. És amikor az önkormányzattól azt is kérték, hogy a járvány miatt függesszen fel minden önkormányzati bérlakást érintő kilakoltatási eljárást, és hozzanak létre Lakhatási Kerekasztalt, Ruzsa Csaba alpolgármester annyival intézte el őket, hogy „ez kabaré”. Nincs könnyű helyzetben a balliberális városvezetéssel szemben kritikus sajtó sem. A Pécsért.hu konzervatív közéleti portál például a mai napig nem tudta elérni, hogy felkerüljön a városháza hivatalos sajtólistájára, hogy értesüljenek a friss hírekről, sajtótájékoztatókról. Tóth Róbert, a lap főszerkesztője úgy tudja, más jobboldali médiumok is erre a sorsra jutottak.

– Ennyit az átláthatóságról – teszi hozzá a főszerkesztő. Úgy látja, 2019 óta a helyi baloldal kampányüzemmódban ragadt. – Túlnyerték magukat, erre még ők sem voltak felkészülve, és ez látszik minden végig nem gondolt, esetlen intézkedésükön. Ezt az elmúlt egyéves eredménytelenséget akarják különböző pótcselekvésekkel kiváltani, ami nem szól másról, mint az ellenfél támadásáról, szavazóbázisának cikizéséről. Ennek tudható be az a trágár stílus, a verbális támadások, amit a politikusoktól és a médiában nap mint nap lehet tapasztalni.

Tóth Róbert szerint tudatos stratégia, hogy a polgári oldal emberi méltóságát akarják lenullázni.