Dollárbaloldal: nem kormányzati szervek is beavatkoznak Magyarországon
A Magyar Nemzet sorozatának korábbi részeiben bemutatta, hogy a rendszerváltás idején az SZDSZ volt a legjobb tengerentúli kapcsolatokkal rendelkező párt. A lehetőségeiket részben ellenfeleik besározására, részben kampányforrások gyűjtésére használták. Kortárs dokumentumokkal, írásokkal igazolták, hogy évtizedek óta működött a Karácsony–Márki-Zay-féle amerikai pénzgyűjtési modell, igaz kicsinyített változatban. Ismertették továbbá, hogy a külföldi pénzügyi körök megjelenése a pártfinanszírozásban magával vonta a belpolitikai események befolyásolását. Mostani cikkükben rövid áttekintést adnak az amerikai befolyás másik jelentős pilléréről, az úgynevezett nem kormányzati szervezetek – NGO-k – magyarországi ténykedéséről.
Az Open Society Fundot, „anyaalapítványát” Soros György még 1979-ben hozta létre. Ez az alapítvány 1984-ben együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Tudományos Akadémiával, ezzel a térségben elsőként Magyarországon kezdte el intézményes formában támogatni az ekkoriban szerveződő ellenzéki-civil szervezeteket és szereplőket – írja a Magyar Nemzet.
Soros 1987-től, moszkvai irodája megnyitásától kezdte el igazán megnövelni Kelet- és Közép-Európa országaiba irányuló támogatásait: évi hárommillióról 1992-re évente 300 millió dollárra emelte költéseit. Maga az amerikai üzletember is elismerte, hogy ezáltal politikai befolyása is ugrásszerűen megnőtt, 1994-ben egy interjúban úgy fogalmazott, hogy a korábbi szovjet birodalmat ma már „Soros-birodalomnak” hívják. Mára az alapítványokból álló hálózatnak több mint hetven országban van fiókja.
A Soros Alapítványban és a Soros-egyetemen kezdettől kulcsszerep jutott számos szabad demokrata pártembernek. Vásárhelyi Miklós, az alapítvány kuratóriumi elnöke volt 1994 és 2001 között, de már 1984 és 1990 között is ő képviselte Soros Györgyöt az MTA–Soros Alapítvány Bizottságban. Vásárhelyi 1990-től 1994-ig országgyűlési képviselő is volt az SZDSZ színeiben. Ezek után nem meglepő, hogy már az első Fidesz-kormánnyal is szembekerültek. Az alapítvány 2000-es évről szóló összefoglalójában a következőket írta az Orbán-kormányról: „Az a korábbi stratégiánk, amely a kormánnyal való együttműködésen alapult, 2000-ben már nem volt megfelelő. Most a fő hangsúlyt a hatalom és az erőforrások centralizálását és koncentrálását folytató kormány civil kontrolljára kell helyeznünk.” A Soros-féle NGO-k jobboldali kormányok elleni tudatos politikai aknamunkája azonban egyértelműen 2010-től erősödött fel.
2010–2014: tüntetés- és hálózatszervezések
Az immár kétharmados többséggel rendelkező jobboldali kormánnyal szemben a Soros-szervezetek szinte a kezdetektől folyamatos, erősen mediatizált hazai és nemzetközi kritikát gyakoroltak. Mivel a balliberális pártok akkoriban kezdtek osztódással szaporodni, Soros emberei álltak a tiltakozások élére. Már 2011 januárjában tüntetést szerveztek a médiatörvény miatt, itt kezdett politikusi szerepkörbe kerülni a korábban a drogliberalizációért kiálló aktivista, Juhász Péter, egykor a Soros György által támogatott Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselője. Sőt, a TASZ-t vezető Dénes Balázs 2011 áprilisában, majd októberében is a kormányellenes demonstrációk egyik fő arca volt. Dénes Balázs már 1997-től a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa, majd 2004–2012 között elnöke volt, aztán 2013-tól négy éven keresztül a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok projektigazgatójaként dolgozott.
Ekkoriban egy sor civilként bemutatott, de valójában politikai jellegű szervezet alakult, például a Hallgatói Hálózat, a Szülői Hálózat vagy éppen az Oktatói Hálózat. Utóbbi 2012 februárjában jött létre a magyar felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók szervezeteként. Tagjai között megtalálható volt számos balliberális közéleti szereplő, például Heller Ágnes, Ferge Zsuzsa, Braun Róbert, Lakner Zoltán, Tordai Bence vagy éppen Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója, aki 2004-ben és 2006-ban is részt vett az SZDSZ kampányának irányításában.
Ez volt a „Milla”, az Egymillióan a Sajtószabadságért nevű mozgalom időszaka a balliberális oldalon, ahol olyan háttéremberek kezdtek politizálni, mint például a momentumos Cseh Katalin, ma már európai parlamenti képviselő. Később ő is és Juhász Péter is Bajnai irányába mozdult, ahogy Soros György alapítványi pénze is.
A 2014–2018 közötti időszak: még direktebb politikai szerepvállalás
Mikor 2014-ben a baloldal ismét kétharmados vereséget szenvedett, a Soros-hálózat nem politikusként működő szereplői még inkább aktivizálódtak. 2014 nyarán elsőként az azóta is – közvetetten – Soros-pénzből finanszírozott Gulyás Márton és a Humán Platform Egyesület szervezett kormányellenes demonstrációt, méghozzá a Norvég Civil Alap pénzéből. Az ernyőszervezetként indult Humán Platform létrehozását a Gulyás Márton által vezetett Krétakör kezdeményezte. Ez utóbbi 2012-ben 35 millió forintot kapott egy Soros György által támogatott alapítványtól. A Krétakör egyébként a Fidesz-székházat 2013 márciusában elfoglalni próbáló, „Az alkotmány nem játék” elnevezésű csoport hátországaként működött. Erre utalt legalábbis, hogy szimpatizánsaik a Krétakör Alapítvány bankszámlájára utalhatták a csoportnak szánt adományokat.
A teljes cikk elolvasható a Magyar Nemzet oldalán, IDE kattintva!
