Dominanciaharc a baloldalon

Gyurcsány Ferenc évértékelő beszédében félreérthetetlenül megüzente az ellenzéki pártoknak, hogy a DK vezető szerepre törekszik, mert első számú feladatként jelölte ki, hogy pártja „otthona legyen az Orbán-kormány ellenfeleinek”. Mondandóját azzal nyomatékosította, hogy beszéde előtt egyenként megtapsoltatta azokat az ellenzéki politikusokat, akik a közelmúltban léptek át a DK-ba. A DK-ba való átáramlás nem most, hanem évekkel korábban kezdődött.

Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója 2021 nyarán még úgy látta, a szocialista politikusok DK-ba való igazolása nem terheli a két párt viszonyát.

– Azon politikusok esetében, akik körül elfogyott a levegő az MSZP-n belül, logikusnak tűnhet, hogy más pártban, akár a DK-ban keressenek új otthont. Tiszteletben tartjuk a DK értékrendjét, azonban nem mindenben értünk egyet, többek közt ezért is vagyunk és leszünk külön párt – nyilatkozta még az előválasztások előtt. Az utóbbi időben azonban nemcsak az MSZP-ből, hanem a Jobbikból, a Momentumból és a Párbeszédből is érkeztek politikusok a DK-ba, többen vezető pozíciót hagytak ott Gyurcsány Ferenc pártájért (erről keretes írásunkban olvashatnak). A helyzet komolyságát jól mutatja, hogy Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke az átlépéseket pár hete már zsarolásként értékelte. „Azt nem fogjuk hagyni mi, MSZP-sek, hogy helyben a többszörös győztes MSZP-s polgármestereket és beágyazott, a lakosság által sokszorosan elismert önkormányzati képviselőinket országos központokból öncélúan zsarolják vagy kiszorítsák” – üzent nyíltan Gyurcsány Ferencnek.

Megújulás nélkül

Molnár Csaba, a DK EP-képviselője úgy látja, a negyedik kétharmados vereség után az ellenzék már mindent kipróbált, kivéve egyvalamit, hogy legyen egy domináns erő, amely 2002-ben és 2006-ban győzelemre vezette a baloldalt. Hozzátette, erre készül most a DK, ezért alakították meg az árnyékkormányt Dobrev Klára vezetésével.

Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője szerint a DK az átigazolásokkal és az erőszakos, a baloldalon mindent letaroló stratégiával átrendezte az ellenzéken belüli erőviszonyokat, de új szavazókat nem tudott maga mellé állítani.

– A DK képtelen tovább növekedni, de nem is ez a célja. Gyurcsány Ferenc évértékelő beszédében sértegette a fideszes szavazókat, amivel egyértelművé tette, hogy nem tartja opciónak megszólítani a bizonytalanokat vagy a kiábrándult fideszeseket. Erre politikusi karakteréből fakadóan sem volna semmi esélye. Ő csak azokra a választókra koncentrál, akik szélsőségesen szemben állnak a kormánnyal, így viszont nem tud erősödni, ami jól látszik a közvélemény-kutatási adatokból is – mondta a Demokratának a politikai elemző.

Úgy látja, az átigazolások nem értek véget, a párt tagsága tovább nő. Hozzátette, Gyurcsány Ferenc azokat a politikusokat keresi meg, akik önkormányzati pozíciókat szereznének 2024-ben, de a saját pártjukkal nem látnak rá lehetőséget.

– A kis pártok kényszerpályán vannak, próbálnak elhatárolódni Gyurcsány Ferenctől, de ha az EP-választáson önállóan indulnak és veszítenek, akkor a létük megkérdőjelezhetővé válik. Ezért ezek az átigazolások sokszor nem feltétlenül a választóknak szólnak, hanem azoknak a politikusoknak, akik gondolkodnak azon, hogy elhagyják a saját pártjukat – fejtette ki az elemző.

Szerinte az előttünk álló időszakot a Momentum és a DK dominanciaharca fogja meghatározni. Nagy Ervin elképzelhetőnek tartja, hogy 2024-re vagy legkésőbb 2026-ra létrejöjjön egy MSZP–SZDSZ-koalícióhoz hasonló instabil együttműködés a két párt között.

– Donáth Anna finoman üzenget ugyan a DK-nak, de nem vesz részt élesen a konfliktusban, mint a kis pártok, azaz meghagyja a későbbi együttműködés lehetőségét. Létrejöhet egy olyan koalíciós megállapodás, amelyben felosztják egymás között a baloldalt, a kis pártoknak pedig valahová be kell tagozódniuk, mert önállóan életképtelenek lesznek.

Molnár Csaba felvetésére, miszerint a DK domináns erő szeretne lenni a baloldalon, úgy reagált, hogy amíg az ellenzék nem újul meg, addig nincs erre esélye.

– Az ellenzék valóban mindent kipróbált már, kivéve a megújulást. A guruló dollárok ügyét egyre kevésbé tudják lerázni magukról, ami csak akkor sikerülhetne, ha megújulnának. Évek óta ígérgetik, de csak a körtáncot járják, ahol ugyanaz a pártelit cserélgeti egymás között a pozíciót.

Mandátum kell

A DK elnöke nem az idei évértékelő beszédben tette először világossá céljait. A Partizán című műsorban tavaly szeptemberben arról beszélt, hogy „újra kell rendezni az ellenzéki térfelet”, ahol pártjáé a vezető szerep, és amely immár „nem fél alkalmazni az erejét”. Tavalyi évértékelőjében, a választások előtt jelentette ki, „a DK arra tör, hogy maga rendezze össze ezt a hat pártot valamilyen módon egy gravitációs ponton”. Hozzátette, a DK a legerősebb ellenzéki formáció, annyi támogatóval, mint amennyi a Momentumnak, a Jobbiknak meg az MSZP-nek van együtt. Majd októberben azt írta közösségi oldalán, hogy „egy pártnak mindenki mástól megkülönböztethető mondanivalója kell legyen. Ha ilyen nincs, akkor szűnjön meg, olvadjon be egy másik pártba vagy alakuljon át közéleti civil társasággá!”

Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója úgy látja, az árnyékkormánnyal a DK egy kom­munikációs termékkel jelent meg az ellenzéki pártpalettán, így nem kell foglalkozniuk az ellenzéki pártokkal, elég azt hirdetniük, hogy hétről hétre erősödnek az átigazolt politikusokkal.

– Ugyanazt a stratégiát folytatják, amelyet az előválasztáson már sikerrel alkalmaztak. Amíg mindenki a miniszterelnök-jelölt kiválasztásával volt elfoglalva, addig a DK az elnyerhető mandátumok maximalizálására koncentrált. Megalkudott a Jobbikkal, és a 106 egyéni körzetben nekik volt a legtöbb jelöltjük, az Országgyűlésben pedig övék lett a legerősebb ellenzéki frakció. A 2024-es önkormányzati választás kapcsán is mindenki a főpolgármester-jelölt személyére helyezi a hangsúlyt, míg a DK az önkormányzati testületekben megszerezhető minél több mandátumra gyúr. Ha ugyanis megszerzik a többséget, akkor mindegy, ki a főpolgármester Budapesten vagy polgármester egy adott településen, nem tud a DK-val szemben kormányozni – fejtette ki lapunknak a politológus. Hozzátette, mivel a DK a nagyvárosokban gyenge, ezért elsősorban ott kellene erősíteniük az átigazolásokkal.

Stagnáló párt

„Miért lenne több ellenzéki szavazó attól, hogy az ellenzéken belül átrendeződés történik?” – tapintott rá a lényegre Mellár Tamás, a Párbeszéd ország­gyűlési képviselője. A Magyar Hangban megjelent kritikai hangvételű írásában Gyurcsány Ferenc stratégiáját ostorozva kijelenti: „Ez a játék lose-lose, vagyis ellenzéki oldalon mindenki veszít.”

Nagy Attila Tibor politikai elemző kérdésünkre elmondta, a DK azért szeretne az ellenzék domináns pártjává válni, hogy a többi ellenzéki erőnek egyedül diktálhassa a feltételeket. Szerinte a DK most az 1994–1998 közötti Fideszt próbálja lemásolni, amikor a jelenlegi kormánypárt a többpárti ellenzék egyik tagjából a legerősebb párttá vált.

– Az átigazolásokkal a DK elsősorban a helyi önkormányzatokban izmosodhat, olyan mandátummal rendelkező politikusok átcsábításával, akik a testületekben a DK-t erősítik. Viszont szó sincs tömeges átigazolásokról, a döntő áttörés nem történt meg a közvélemény-kutatási adatokban sem. A DK büszke arra, hogy az Idea mérései szerint húsz százalék körül állnak, azonban a Medián szerint csak tizenkét százaléknyi a támogatottságuk. Ha az EP-választásokon elért eredményét nézzük, ahol a DK listája tizenhat százalékot kapott, akkor a párt azóta stagnál – fejtette ki.

Nagy Attila Tibor úgy látja, az átigazolások tartósan feszültté teszi a DK és a többi ellenzéki párt közötti kapcsolatot, megnehezíthetik az újabb összefogást, a kisebb pártokra nézve egzisztenciális fenyegetést jelentenek, a Momentum és a DK kapcsolatában pedig további éleződés várható. Arra hívta fel továbbá a figyelmet az elemző, hogy az átigazolások ronthatják a DK belső kohézióját, ugyanis az újonnan csatlakozók a régiektől vehetnek el pozíciókat, ezért nem véletlen, hogy a párt régi tagja, Ráczné Földi Judit mellett döntött a DK elnöksége az elhunyt Kordás László országgyűlési képviselői mandátumának megszűnésekor.

Mindez akkor okoz majd a párton belül feszültséget, ha a DK nem tud legalább huszonöt-harminc százalékos támogatottságot elérni, azaz egyre több lesz a politikusuk, de a megszerezhető tisztségek száma érdemben nem nő. Nagy Attila Tibor nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a DK elérje a huszonöt-harminc százalékot, ám ennek elsődleges akadálya Gyurcsány Ferenc megosztó személyisége.