Az Európai Bizottság immár az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt is megerősítette, hogy minden rendelkezésre álló eszközt be fognak vetni Ukrajna gyorsított uniós tagságának megvalósítása érdekében, amelyet 2029-ig kívánnak elérni – közölte Dömötör Csaba szerdán Brüsszelben.

Hirdetés

A Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta: Marta Kos bővítési biztos az EP külügyi szakbizottságának rendkívüli ülésén közölte, hogy még a 2029-ig tartó intézményi ciklusban be akarják fejezni a bővítési folyamatot.

Elmondása szerint a bővítési biztos arról is beszélt, hogy még az uniós tagság bekövetkezte előtt fokozatosan meg kívánják nyitni az EU piacait az ukrán termékek előtt.

„Az, hogy ez mivel jár, nagyon jól tudják a magyar gazdák, hiszen 2022-ben Brüsszel döntött arról, hogy a mezőgazdasági piacokat megnyitja, ami óriási jövedelmi károkat okozott a kelet-európai, így a magyar gazdáknak. Ezért kellett a kormánynak lépnie”

– emlékeztetett.

Kapcsolódó cikkünk

Szavai szerint az Európai Bizottság megerősítette azt is, hogy olyan jogi eljáráson dolgoznak, amely egyszerűsíti a bővítésről szóló döntéshozatalt, és amellyel figyelmen kívül lehet hagyni az esetlegesen akadályozó kétoldalú vitákat.

„Egyértelműen Magyarországra utalnak ilyenkor. Ez magyarul azt jelenti, hogy ki akarják iktatni azokat az álláspontokat – így a magyar álláspontot is –, amelyek nem támogatják ezt a gyorsított eljárást. A migrációs paktum és a háborús politika után most már a bővítéspolitikában is ki akarják venni a kezünkből a döntés jogát”

– fogalmazott.

Az EP-képviselő tájékoztatása szerint a bővítésért felelős uniós biztos azt is kijelentette, hogy az ukrán bővítés Európa biztonságának kulcsfontosságú garanciája. Ez – mint mondta – érthetetlenül abszurd kijelentés annak fényében, hogy egy háborúban álló országról van szó, amely a napokban oroszországi célpontokat támadott, miközben maga is orosz támadás alatt áll. Ilyen körülmények között ezek a tervek nem a biztonság garanciáját hozzák el Európa számára, hanem inkább belecibálják egész Európát a háborúba. Ilyen értelemben a bővítés a csúcsra járatott háborús politika”egyik fő eszköze.

Hangsúlyozta: ezzel a megközelítéssel, ezzel a tervvel az Európai Bizottság végleg feladta azt az elvet, hogy a bővítés során az érdemek számítanak, valamint hogy meg kell felelni bizonyos szigorú követelményeknek és feltételeknek.

„Maradt helyette a háborús megközelítés és az üzleti érdekek maradéktalan kiszolgálása”

– fogalmazott Dömötör Csaba. Hozzátette: Brüsszelben úgy tervezik az ukrán bővítési folyamatot, hogy közben egy szót sem szólnak a várható következményekről – például a támogatási programok, kohéziós források vagy agrártámogatások csökkenéséről –, és nem beszélnek a biztonsági kockázatokról sem.

Érvelése szerint már a kérdések puszta felvetése is üldözendő gyakorlatnak számít az Európai Parlamentben, ahol – mint emlékeztetett – a Tisza Párt EP-képviselői is ukrán zászlós pólókban jelennek meg.

„Nem véletlenül, hiszen az Európai Néppárt ennek a bővítési mániának a fő motorja itt, az Európai Parlamentben. A bővítési biztos is Manfred Weber embere, ugyanúgy, mint Magyar Péter. Úgy akarják ezt a bővítési folyamatot végigvinni, hogy nemcsak a kormányokat – még a vonakodó kormányokat is –, hanem az európai emberek hangját is ki akarják iktatni. Ki akarják zárni, mert ettől a hangtól félnek, mint a tűztől” – fogalmazott.

Zárásként hangsúlyozta: ezért is fontos, hogy már több mint 1,6 millióan vettek részt a Voks 2025 kezdeményezésben. A magyarok hangja ebben az ügyben már most biztosan elég erős ahhoz, hogy Brüsszelben is meghallják.

„Legyen még nagyobb ez a hang, ezért is biztatunk mindenkit arra, hogy vegyen részt a véleménynyilvánító szavazáson”

– tette hozzá nyilatkozatában Dömötör Csaba.