Dömötör Csaba: Résen kell lennünk!
Bármikor újra előkerülhetnek szankciós javaslatok, ezért állandóan résen kell lennie a magyar kormánynak – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek adott évértékelő interjúban Dömötör Csaba. A Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterhelyettese elmondta, a nemzeti konzultációt több mint 1,3 millióan töltötték ki, de még folyik a kérdőívek összeszámolása, kiértékelése. A 2022-es évről a fideszes politikus úgy fogalmazott: a nem várt, nem remélt és nem kért eseményekről szólt. Biztató fejleménynek nevezte a minimálbér-emelésről szóló megállapodást és a nyugdíjemelést, valamint előrevetítette: 2025-ig újabb béremelési hullámok várhatók. A miniszterhelyettes a baloldal külföldi támogatásáról elmondta, hogy az nem új jelenség, most viszont „látványosan összeomlott a dolláros kártyavár”. Dömötör Csaba tájékoztatása szerint a jövő évi költségvetés véglegesítése jelenleg is zajlik, amint megszületik egy-egy újabb döntés, rögtön tájékoztatják róla a közvéleményt.
– A napokban lezárult a brüsszeli szankciókról szóló nemzeti konzultáció, hányan töltötték ki a kérdőívet összesen?
– A pénteki összesítések szerint egymillió-háromszázhatvanháromezren töltötték ki a kérdőívet.
– Milyen következtetéseket von le a kormány ebből?
– Ez a magas szám azt mutatja, hogy a nemzeti konzultáció újra bizonyított. Ha lakosságarányosan nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy más uniós országokban nincs hasonló erejű, párbeszédet erősítő kezdeményezés. Márpedig egy ilyen rendkívül felfokozott helyzetben nagy szükség van arra, hogy a mindennapokat érintő döntésekről kikérjük az állampolgárok véleményét. Akárhányszor is támadják az ellenzéki pártok a konzultáció intézményét, annyiszor bizonyítja jelentőségét. Szeretnék ezúton is köszönetet mondani azoknak a szakembereknek, akik sokadjára vesznek részt a konzultáció lebonyolításában, így a kérdőívek kézbesítésében és kiértékelésében. Több mint egymillió kérdőív esetében ez óriási munka.
– Milyen kormányzati lépések várhatók a szankciók ellen a továbbiakban?
– Az, hogy mikor kerülnek napirendre újabb szankciós javaslatok és milyen módon, nem csak rajtunk múlik. Bármelyik tanácsülésen, bármelyik kormányfői csúcson felvethetik ezeket, ezért állandóan résen kell lennünk. Az elmúlt hetekben a gázszektor és a nukleáris energia bevonását vették napirendre. Mind a kettő húsbavágó lenne Magyarország számára. Azért is, mert a gázellátás terén 80 százalékban függünk az orosz szállításoktól. A paksi atomerőmű pedig több mint 40 százalékát adja a hazai áramellátásnak. Ezt azért kell külön kiemelni, mert még olyan javaslat is van, amely a fűtőelemekre is kiterjesztené a szankciókat, ez pedig a jelenleg is működő paksi blokkokat is érintené.
– Az olajembargó alól mentességet harcolt ki a kormány, de a szankció kivetése után mégis ki kellett vezetni a benzinárstopot. Ebből úgy látszik, hogy ez a megoldás nem tudja megóvni a magyarokat a káros hatásoktól, mit tehet a kormány a jövőben?
– Meg kell különböztetnünk a szankciók két hatását. Júniusban az ellátási korlátozás alól harcoltunk ki mentességet, tehát megkapjuk az Oroszországból érkező olajat vezetéken, de az árhatás alól nem tudjuk magunkat függetleníteni. Azért nem, mert ha a többi tagországban életbe léptetik a behozatali korlátozást, akkor eltűnik az orosz olaj az európai piacról. Ha a kereslet eközben nem csökken, akkor ennek árfelhajtó hatása lesz. Ha egész Európában magasabb a piaci ár, akkor ennek hatását Magyarországon is érezni fogjuk.
– Akkor mi a megoldás?
– Nem szabad tovább erőltetni azokat a korlátozó intézkedéseket, amelyek valójában nem Oroszországot, hanem az európai gazdaságot korlátozzák. Az úgy nincs rendben, hogy Oroszország még növelte is az energiabevételeit, a gazdasági visszaesésük kisebb a vártnál, Európa viszont a recesszió sötét fellege alá került. A világ nagy gazdasági térségei közül most Európa kilátásai a legrosszabbak. Miért kellene hagynunk, hogy ez így maradjon?
– Ambivalens év volt a 2022-es: az esztendő első felében rekord választási győzelmet ünnepeltek, év végére viszont rekordinflációval és az emberek mindennapi életét érintő nehézségekkel találta szembe magát a kormány. Hogyan értékelné az ez évi kormányzati teljesítményt?
– A 2022-es év a nem várt, nem remélt és nem kért eseményekről szólt, és arról, miként próbál az egész ország helytállni egy ilyen helyzetben. Járványból ki, háborús helyzetbe be, nyomában pedig gazdasági nehézségek. Röviden így lehet összefoglalni ezt az évünket. Büszkék vagyunk a kétharmados felhatalmazásra, de a győzelmi ünneplés a választás estéjére korlátozódott. A háború árnyékában nem választási ünneplésre és elbizakodottságra van szükség, hanem kettőzött erejű munkára. Így most az a legfontosabb feladatunk, hogy biztosítsuk az ország energiaellátását, kordában tartsuk a rezsiköltségeket, a munkahelyeket pedig megőrizzük. Az elmúlt hónapokban hozott kormányzati döntések mind ezt szolgálták. Én jelentős eredménynek tartom, hogy a mostani körülmények között is nagyobb a gazdasági növekedésünk az uniós átlagnál, mint ahogy a munkanélküliség is jóval alacsonyabb. Biztató fejlemény az is, hogy még a mostani helyzetben is megszületett a megállapodás a minimálbér újabb emeléséről. A nyugdíjak is emelkednek, és ha az uniós pénzek megérkeznek, a pedagógusok béremelése is jelentős lesz, amit 2025-ig újabb emelési hullámok követhetnek.
A teljes interjút IDE kattintva olvashatják el a Magyar Nemzet oldalán.
