Négy hónappal a választás előtt még nehéz megbecsülni a pártok és jelöltjeik várható eredményét. A kampány során átrendeződhetnek az erőviszonyok, sok múlik a részvételi arányokon, illetve a két forduló közti visszalépéseken, taktikai szövetségkötéseken. A legutóbbi közvélemény-kutatási adatokat, illetve az időközi választások eredményeit nézve azonban a rendszerváltás óta első alkalommal már most is látható komoly esélye annak, hogy a kétfordulós magyar választási rendszer (első fordulóban a területi listákra és az egyéni képviselői helyekért indulókra, a másodikban már csupán az első három helyen végzett egyéni képviselőjelöltre lehet szavazni) ellenére már az első fordulóban eldől a képviselői helyek nagy többsége. A számokat látva ugyanis jó esély van arra, hogy az adott körzet fideszes jelöltje a szavazatok több mint 50 százalékával már az első fordulóban mandátumot szerez, így nem is kerül sor második körre. Az előző két országgyűlési választásokhoz képest most bizonytalanabb, hogy hány párt kerül be a parlamentbe. Minden töredékszavazat és mandátum számít, ezért a Fidesz valószínűsíthető győzelmének nagyságára is csak óvatos becsléseket lehet tenni.

Alábbi modellünkben abból indultunk ki, hogy a Fidesz–KDNP választási koalíció (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért: Fidesz) mindenképpen a legnagyobb frakciót alakíthatja majd meg az új országgyűlésben. Hat lehetőséget vizsgáltunk, és a Fidesz–KDNP számára lehető legpesszimistább forgatókönyvekkel is számoltunk. Az első kettő szinte kizárható: eszerint a Fidesz kisebbségi kormányzásra kényszerül, vagy egy másik párttal koalícióra lépve tud csak többséget szerezni a parlamentben. Ezeket a forgatókönyveket azért vizsgáltuk, hogy megtudjuk, milyen rosszul kellene szerepelnie a Fidesznek ahhoz, hogy „csak” megnyerje a választásokat.

A harmadik forgatókönyv szerint a Fidesz egymaga abszolút többséget szerez a Parlamentben, de a kétharmados fölényt nem éri el, koalíciót nem köt, és a kétharmados törvények megváltoztatásához szükséges belpolitikai klíma nem alakul ki. A negyedik azzal számol, hogy a győztes párt egy (vagy több) másik párttal szövetségre lépve, koalícióban tud több-kevesebb ellenőrzést gyakorolni a képviselők kétharmada felett. Az ötödik szcenárió eredményeként a Fidesz egymaga megszerzi a képviselői helyek kétharmadát.

Végül az elmúlt választások és a megelőző kampányok tapasztalatait figyelembe véve a hatodik forgatókönyv szerint a Fidesz nem éri el a kétharmadot, és nem lép koalícióra senkivel. Egy (az MSZP és a Jobbik mellett legalább még egy pártot magába foglaló) négy- vagy ötpárti országgyűlésben stabil kormányzóerő lesz, és külső támogatással vagy politikai alkuk, alkalmi szövetségesek révén nagyon jó esélye nyílik arra, hogy kétharmados többséget igénylő jogszabályokat változtasson meg, esetleg az Alkotmányt is radikálisan átszabja.

Van lehetetlen

Vajon mi történik, ha az ellenzéki pártszövetség kampánya katasztrofálisan sikerül, és az összes többi párt erőn felül teljesít? Miként befolyásolja ez a Fidesz esélyeit? Az eredmény minket is meglepett: a legnagyobb jobboldali erő gyakorlatilag nem veszítheti el a választásokat. Más szóval, a Fidesz számára igenis létezik a lehetetlen: ez a bukás.

Két korábbi országgyűlési választás, az 1994-es és a 2006-os eredményét tekintettük át. Ez alapján rajzoltuk fel a 2010-ben megalakuló országgyűlés két lehetséges patkóját, egy fontos különbséggel: mindkét választáson győztes MSZP helyére a Fideszt írtuk, és a többi pártot is felcseréltük a mai erőviszonyoknak megfelelően.

1994-ben az első forduló szavazatai alapján hat párt lépte át a parlamenti küszöböt: az MSZP kerekítve 31, az SZDSZ 19, az MDF 12, a Független Kisgazdapárt, a Fidesz és a KDNP 7 és 8 százalék közötti eredményt ért el. A 176 egyéni választókerületből 149-et vittek el a szocialisták, 15-öt az SZDSZ, 5-öt az MDF, 3-at a KDNP és 1-et az FKGP. Rajtuk kívül kettőt az Agrárszövetség (ebből az egyiket az SZDSZ-szel közösen), egyet egy többpárti liberális jelölt.

Mi most nem tettünk mást, mint megcseréltük a pártokat, és a Fideszt írtuk az MSZP helyére. A szocialisták az SZDSZ helyére kerültek, esetükben a 19 százalékos eredmény reális is lehet, a 15 elnyert egyéni választókerületet alighanem már most, látatlanban elfogadnák. Ahogy a Jobbik is a 12 százalékot és az öt egyéni mandátumot, a radikális szervezetet ezért az MDF helyére tettük. A három kispártból pedig (újra csak hangsúlyozva: egy rendkívül valószerűtlen, és a Fidesz számára nagyon kedvezőtlen helyzetet feltételezve, miszerint jövőre további három párt bejut az Országgyűlésbe) sorrendben MDF-et, LMP-t és SZDSZ-t (vagy valamilyen addig megalakuló-egységesülő liberális pártot vagy pártszövetséget) formáltunk. (1. ábra)

Az 1994-es választási eredményeket böngészve egyébként kiderül, hogy az összehasonlítás nem teljesen indokolatlan. Akkor az első forduló után az MSZP 160 körzetben vezetett a 176-ból (két helyen győzött is a szocialista jelölt). A második fordulóban több mint 50 olyan választókerület volt, ahol az MSZP jelöltje legalább 20 százalékos fölénnyel győzte le a második helyezettet (igaz, ehhez a tétnélküliség és az alacsonyabb részvétel is kellett).

Az eredmény: a Fidesz (a választási rendszernek a győztest támogató jellege miatt) még egy ilyen, magához képest rendkívül vérszegény szerepléssel is megszerezné az összes képviselői hely 54 százalékát, 209 mandátumot a lehetséges 386-ból. Kényelmes többsége lenne az országgyűlésben, de a kétharmados többséghez, a 258-as bűvös határhoz még legalább 49 képviselőre lenne szüksége.

Amennyiben az MSZP-t kizárjuk a lehetséges szövetségesek sorából, ehhez legalább két párttal kellene összefognia, hiszen a Jobbiknak is csak 38 mandátuma lenne. A Fidesz ebben a helyzetben nyilvánvalóan nem kötne egy törékeny és szinte biztosan szakításra ítéltetett koalíciót, legyen ebben társa a Jobbik, az MDF vagy az LMP.

A 2006-os választási eredmények mai helyzetre alakítása is valószínűtlen parlamenti mandátumarányt eredményezne. Eszerint Fidesz az összes leadott szavazat tekintetében az 1994. évi hipotetikus eredményénél jobban szerepelne és ugyanúgy megnyerné a választásokat.

De az egyéni választókerületeknek csak közel hatvan százalékát söpörné be, így néhány voks hiányozna neki az abszolút többséghez is. A két bejutásra esélyes párt közül az egyik e forgatókönyv alapján szorosan a Fidesz mögé kerülne (ez inkább az MSZP lehet), a másik viszont (a Jobbik) meggyengülve éppen csak átlépné a parlamenti küszöböt, ahogy az MDF is. Ebben az esetben is elképzelhetetlen, hogy ne a Fidesz kormányozzon, akár koalícióban, akár külső támogatássál, hiszen az MSZP még az MDF-fel összefogva is gyengébb lenne, mint a Fidesz frakciója (a KNDP-vel közös frakciószövetsége).

Mágikus többség

Az idén tavasszal tartott európai parlamenti választást követően a Nézőpont Intézet kísérletet tett arra, hogy annak eredményei alapján felbecsülje, hogyan állna fel egy új országgyűlés. Az országos listára leadott szavazatokat a területi listás voksoknak feleltették meg, az egyéni választókerületek esetében pedig figyelembe vették a legutóbbi, 2006-os választások során megjelenő helyi különbségeket a listás és a személyre leadott szavazatok között. A mandátumszámítási szabályok alkalmazása után arra jutottak, hogy a Fidesz–KDNP-frakciószövetség június 7-én egyedül kétharmados többséget szerezhetett volna. Csak két budapesti választókerületben lett volna esélye szocialista képviselőknek győzni, feltéve, ha a második fordulóban megszerzik az MDF támogatását, és a Jobbik jelöltjei nem lépnek vissza a Fidesz javára.

A kutatóintézet felmérése rámutatott arra is, hogy a szocialisták elsősorban az országos és nem a területi listákról szerezhetnek mandátumot. Ha az MSZP nem javít jelentősen támogatottságán, akkor még az a csúfság is előfordulhat velük, hogy összesítésben mindkét listatípuson alig harminc befutó szocialista neve szerepel majd, és a frakció sem lesz sokkal nagyobb hatvan főnél. Nyolcvan képviselő (a mandátumok egyötöde) már kifejezetten sikernek számítana. Ha az MDF, esetleg az LMP is bejutna, akkor ez még nagyobb kihívás lenne a pártnak.

Negyedik táblázatunk és ábránk azt az elképzelt helyzetet mutatja, hogy a Fidesz valamivel a kétharmados szint alá kerül. Mivel nem valószínű, hogy akár az MSZP, akár a Jobbik tucatnyi egyéni választókerületet tudna megnyerni, ez leginkább úgy képzelhető el, hogy a Fidesz ugyan egyéniben és a területi listákon is magabiztosan győz, de közel sem olyan fölényesen, mint ami az EP-választások eredményei vagy akár mostani közvélemény-kutatási adatok alapján várható. Az MDF esetében 5 százalékos eredménnyel számolva nem várható lényegi mandátumszám-változás, így elsősorban a Jobbiknak és az MSZP-nek a fent bemutatott Nézőpont-elemzésben számoltaknál jobb listás eredményei változtathatnak a végkimenetelen. Éppen annyira, hogy a Fidesz ne 269, hanem csak 250 körüli mandátumot, az összes képviselői hely 65 százalékát szerezze meg.

Kétharmad

A fentiekben négy lehetséges Fidesz-eredményt vettünk számba, emelkedő sorrendben 49, 54, 65 és 70 százalék körüli országgyűlési mandátumarányokat kapva.

Fontos hangsúlyozni, hogy 1994-ben és 2006-ban is 70 százalékot megközelítő volt a választási részvételi arány, míg az EP-választások esetében ennek alig több mint fele, 36 százalék. Mégis, a négy szám közül mai tudásunkkal az utóbbi két szám mondható reálisnak. Ám éppen itt kapnak szerepet a valószerűtlen forgatókönyvek: mivel a Fidesz választási győzelme még a lehető leggyengébben sikerült kampány, a pártot érő esetleges sokkok ellenére is biztosra vehető, az ingadozó és a választásukat nem biztosra ígérő, de a Fidesszel szimpatizáló szavazók világos döntési helyzet elé kerülhetnek. Nem arról kell döntenie ennek a több százezres, talán milliós tábornak, hogy a Fidesz kormányozzon-e a következő négy évben, mert az már eldőlt, hanem arról, hogy akarják-e, hogy a pártnak minősített, azaz kétharmados többsége legyen a parlamentben, ami az olyan érdemi változtatások feltétele, mint például az elszámoltatás és az elrabolt állami vagyon visszaszerzése.

Az előjelzések alapján az várható, hogy a legnagyobb jobboldali erő minden bizonnyal a kétharmados határ környékén teljesít. A mandátumok legalább 60-65 százalékát biztosan eléri, de nem valószínű, hogy 75 százaléknál többet szerez. Kétharmados többség esetén nem sok kérdés merül fel a kormányzás jellegére vonatkozóan, annál több akkor, ha 10-20 mandátum hiányzik.

Tudjuk, hogy amennyiben a Fidesz–KDNP választási koalíció tagjain kívül csak a Jobbik és az MSZP kerül a parlamentbe, a Fidesz nem lép koalícióra. Ha még egy párt (az MDF vagy az LMP, de akár mindkettő) is bekerül, a helyzeten ez sem változtat.

Ugyanakkor egyes sarkalatos kérdésekben nagyobb mozgásteret eredményezne a kormánykoalíció számára egy tagolt ellenzék. Összegezve, a Fidesz érdeke az, hogy kétharmados többséget szerezzen, és erre reális esélye van. Ha ez nem sikerül, akkor pedig az az érdeke, hogy közel legyen hozzá, és lehetőleg minél sokszínűbb legyen az új országgyűlés.

Monostori Tibor

A FIDESZ 176 EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLETI JELÖLTJE

Budapest:

Nagy Gábor Tamás, Budapest 01 OEVK, Balsai István Budapest 02 OEVK, Menczer Erzsébet Budapest 03 OEVK, Bús Balázs Budapest 04 OEVK, Hollósi Antal Budapest 05 OEVK, Wintermantel Zsolt, Budapest 06 OEVK, Rogán Antal, Budapest 07 OEVK, Illés Zoltán, Budapest 08 OEVK, Rónaszékiné Keresztes Mónika, Budapest 09 OEVK, Fónagy János, Budapest 10 OEVK, Kocsis Máté Budapest 11 OEVK, Bácskai János, Budapest 12 OEVK, Vas Imre Budapest 13 OEVK, György István, Budapest 14 OEVK, Rétvári Bence Budapest 15 OEVK, Orbán Anita, Budapest 16 OEVK, Kupper András, Budapest 17 OEVK, Pokorni Zoltán, Budapest 18 OEVK, Kosztolányi Dénes, Budapest 19 OEVK, Spaller Endre Budapest 20 OEVK, Papcsák Ferenc, Budapest 21 OEVK, Kulcsár József, Budapest 22 OEVK, László Tamás, Budapest 23 OEVK, Kovács Péter, Budapest 24 OEVK, Riz Levente, Budapest 25 OEVK, Kucsák László, Budapest 26 OEVK, Ughy Attila, Budapest 27 OEVK, Tarnai Richárd, Budapest 28 OEVK, Földesi Gyula, Budapest 29 OEVK, Borbély Lénárd, Budapest 30 OEVK, Németh Szilárd, Budapest 31 OEVK, Németh Zoltán, Budapest 32 OEVK.

Baranya megye:

Hoppál Péter, Baranya megye 01 OEVK, Nagy Csaba, Baranya megye 02 OEVK, Kővári János Baranya megye 03 OEVK, Polics József, Baranya megye 04 OEVK, Hargitai János, Baranya megye 05 OEVK, Tiffán Zsolt, Baranya megye 06 OEVK, Pichler Imre, Baranya megye 07 OEVK.

Bács-Kiskun megye:

Zombor Gábor, Bács-Kiskun megye 01 OEVK, Horváth Zsolt, Bács-Kiskun megye 02 OEVK, Lezsák Sándor, Bács-Kiskun megye 03 OEVK, Balogh József, Bács-Kiskun megye 04 OEVK, Kapus Krisztián, Bács-Kiskun megye 05 OEVK, Font Sándor, Bács-Kiskun megye 06 OEVK, Semjén Zsolt, Bács-Kiskun megye 07 OEVK, Lukács László, Bács-Kiskun megye 08 OEVK, Zsigó Róbert, Bács-Kiskun megye 09 OEVK, Bányai Gábor, Bács-Kiskun megye 10 OEVK.

Békés megye:

Vantara Gyula, Békés megye 01 OEVK, Kovács József, Békés megye 02 OEVK, Erdős Norbert, Békés megye 03 OEVK, Farkas Zoltán, Békés megye 04 OEVK, Domokos László, Békés megye 05 OEVK, Dancsó József, Békés megye 06 OEVK, Simonka György, Békés megye 07 OEVK.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye:

Csöbör Katalin, BAZ megye 01 OEVK, Zsiga Marcell, BAZ megye 02 OEVK, Nagy Kálmán, BAZ megye 03 OEVK, Sebestyén László, BAZ megye 04 OEVK, Riz Gábor, BAZ megye 05 OEVK, Demeter Zoltán, BAZ megye 06 OEVK, Tamás Barnabás, BAZ megye 07 OEVK, Daher Pierre, BAZ megye 08 OEVK, Ódor Ferenc, BAZ megye 09 OEVK, Hörcsik Richárd BAZ megye 10 OEVK, Koncz Ferenc, BAZ megye 11 OEVK, Mengyi Roland, BAZ megye 12 OEVK, Tállai András, BAZ megye 13 OEVK.

Csongrád megye:

Bodó Imre, Csongrád megye 01 OEVK, Nógrádi Zoltán, Csongrád megye 02 OEVK, Bohács Zsolt, Csongrád megye 03 OEVK, Vincze László, Csongrád megye 04 OEVK, Farkas Sándor, Csongrád megye 05 OEVK, Lázár János, Csongrád megye 06 OEVK, Mágori Józsefné, Csongrád megye 07 OEVK.

Fejér megye:

Cser-Palkovics András, Fejér megye 01 OEVK, Vargha Tamás, Fejér megye 02 OEVK, Dorkota Lajos, Fejér megye 03 OEVK, L. Simon László, Fejér megye 04 OEVK, Törő Gábor Fejér megye 05 OEVK, Varga Gábor, Fejér megye 06 OEVK, Tessely Zoltán, Fejér megye 07 OEVK.

Győr-Moson-Sopron megye:

Kara Ákos, GYMS megye 01 OEVK, Szakács Imre, GYMS megye 02 OEVK, Borkai Zsolt, GYMS megye 03 OEVK, Nagy István, GYMS megye 04 OEVK, Gyopáros Alpár, GYMS megye 05 OEVK, Ivanics Ferenc, GYMS megye 06 OEVK, Firtl Mátyás, GYMS megye 07 OEVK.

Hajdú-Bihar megye:

Pósán László, Hajdú-Bihar megye 01 OEVK, Halász János, Hajdú-Bihar megye 02 OEVK, Kósa Lajos, Hajdú-Bihar megye 03 OEVK, Tasó László, Hajdú-Bihar Megye 04 OEVK, Vitányi István Hajdú-Bihar megye 05 OEVK, Arnóth Sándor, Hajdú-Bihar megye 06 OEVK, Márton Attila Hajdú-Bihar megye 07 OEVK, Tiba István, Hajdú-Bihar megye 08 OEVK, Kiss Attila, Hajdú-Bihar megye 09 OEVK.

Heves megye:

Habis László, Heves megye 01 OEVK, Horváth László, Heves megye 02 OEVK, Balázs József, Heves megye 03 OEVK, Szabó Zsolt, Heves megye 04 OEVK, Tóth József, Heves megye 05 OEVK, Herman István, Heves megye 06 OEVK.

Jász-Nagykun-Szolnok megye:

Szabó Tamás, JNSz megye 01 OEVK, Pócs János, JNSz megye 02 OEVK, Szalay Ferenc, JNSz megye 03 OEVK, Jánosiné Bene Ildikó, JNSz megye 04 OEVK, Sági István, JNSz megye 05 OEVK, Boldog István, JNSz megye 06 OEVK, Fejér Andor, JNSz megye 07 OEVK, Varga Mihály JNSz megye 08 OEVK.

Komárom-Esztergom megye:

Bencsik János, Komárom-Esztergom megye 01 OEVK, Michl József, Komárom-Esztergom megye 02 OEVK, Czunyiné Bertalan Judit, Komárom-Esztergom megye 03 OEVK, Völner Pál, Komárom-Esztergom megye 04 OEVK, Meggyes Tamás, Komárom-Esztergom megye 05 OEVK.

Nógrád megye:

Székyné Sztrémi Melinda, Nógrád megye 01 OEVK, Becsó Zsolt, Nógrád megye 02 OEVK, Nagy Andor, Nógrád megye 03 OEVK, Balla Mihály, Nógrád megye 04 OEVK.

Pest megye:

Harrach Péter, Pest megye 01 OEVK, Bábiné Szottfried Gabriella, Pest megye 02 OEVK, Dióssi Csaba, Pest megye 03 OEVK, Vécsey László, Pest megye 04 OEVK, Tóth Gábor, Pest megye 05 OEVK, Czerván György, Pest megye 06 OEVK, Pogácsás Tibor, Pest megye 07 OEVK, Aradszki András, Pest megye 08 OEVK, Csenger- Zalán Zsolt, Pest megye 09 OEVK, Gulyás Dénes, Pest megye 10 OEVK, Hadházy Sándor, Pest megye 11 OEVK, Hoff man Pál, Pest megye 12 OEVK, Pánczél Károly, Pest megye 13 OEVK, Szűcs Lajos, Pest megye 14 OEVK, Földi László, Pest megye 15 OEVK, Czira Szabolcs, Pest megye 16 OEVK.

Somogy megye:

Heintz Tamás, Somogy megye 01 OEVK, Gelencsér Attila, Somogy megye 02 OEVK, Grúber Attila, Somogy megye 03 OEVK, Móring József Attila, Somogy megye 04 OEVK, Szászfalvi László, Somogy megye 05 OEVK, Karvalics Ottó, Somogy megye 06 OEVK.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye:

Kovács Ferenc, SzSzB megye 01 OEVK, Vinnai Győző, SzSzB megye 02 OEVK, Karakó László, SzSzB megye 03 OEVK, Budai Gyula, SzSzB megye 04 OEVK, Lipők Sándor, SzSzB megye 05 OEVK, Simon Miklós, SzSzB megye 06 OEVK, Seszták Miklós, SzSzB megye 07 OEVK, Czomba Sándor, SzSzB megye 08 OEVK, Fülöp István, SzSzB megye 09 OEVK, Tilki Attila SzSzB megye 10 OEVK.

Tolna megye:

Horváth István, Tolna megye 01 OEVK, Tóth Ferenc, Tolna megye 02 OEVK, Potápi Árpád, Tolna megye 03 OEVK, Patay Vilmos, Tolna megye 04 OEVK, Hirt Ferenc, Tolna megye 05 OEVK.

Vas megye:

Puskás Tivadar, Vas megye 01 OEVK, Hende Csaba, Vas megye 02 OEVK, Básthy Tamás, Vas megye 03 OEVK, Kovács Ferenc, Vas megye 04 OEVK, V. Németh Zsolt, Vas megye 05 OEVK.

Veszprém megye:

Ékes József, Veszprém megye 01 OEVK, Bóka István, Veszprém megye 02 OEVK, Kovács Zoltán, Veszprém megye 03 OEVK, Lasztovicza Jenő, Veszprém megye 04 OEVK, Talabér Márta, Veszprém megye 05 OEVK, Horváth Zsolt, Veszprém megye 06 OEVK, Navracsics Tibor, Veszprém megye 07 OEVK.

Zala megye:

Gyimesi Endre, Zala megye 01 OEVK, Cseresnyés Péter, Zala megye 02 OEVK, Manninger Jenő Zala megye 03 OEVK, Pintér László, Zala megye 04 OEVK, Vigh László, Zala megye 05 OEVK.