Döntöttek a fővárosi források eloszlásáról
A Fővárosi Közgyűlés szerdán döntött a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat együttesen megillető források idei megosztásáról.A Fővárosi Közgyűlés szerdán döntött a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat együttesen megillető források idei megosztásáról: a kerületeket összesen 132,2 milliárd forint (46 százalék), a fővárost pedig 155,5 milliárd forint (54 százalék) illeti meg a tervek szerint.
Fotó: MTVA/Bizományosi (archív, illusztráció)
A testület 18 igennel szavazattal, nyolc tartózkodás mellett fogadta el az idei forrásmegosztásról szóló rendeletet.
Az elfogadott előterjesztés szerint a megosztandó bevételek a múlt évihez képest több mint 29 milliárd forinttal nőnek.
Összfővárosi szinten erre az évre 287 milliárd forint iparűzésiadó-bevétel tervezhető, figyelembe véve a tavalyi tényleges bevételeket, valamint az idei makrogazdasági prognózisokat. A késedelmikamat- és bírságbevétel együtt 2019-re 700 millió forinttal tervezhető. A főváros egészére összesen 13 millió forint idegenforgalmi adót oszthatnak meg. Azok a kerületi önkormányzatok, amelyek maguk szedik be az adót, a főváros által beszedett összegből nem részesülnek.
Az előterjesztés elfogadása előtti vitában Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes elmondta, a vártnál nagyobb gazdasági növekedés, valamint az adók hatékonyabb behajtása révén a tavalyinál nagyobb összegről rendelkezhet a főváros és kerületei.
Tóth József, a XIII. kerület szocialista polgármestere – a korábbi négy évhez hasonlóan – ezúttal is a forrásmegosztás számításának újragondolását szorgalmazta. Szerinte ugyanis a jelenlegi, a korábbi években kialakított rendszer kor- és szakszerűtlen, mivel nem számol az önkormányzatok időközben megváltozott feladataival. Azt kezdeményezte, hogy a jövőben lakosságszám alapján történjen a források szétosztása.
Kovács Péter, a közgyűlés költségvetési bizottságának elnöke, a XVI. kerület polgármestere (Fidesz-KDNP) válaszában úgy fogalmazott, a jelenlegi forrásmegosztás bár lehetne jobb – például figyelembe vehetné a kezelt utak számát és több egyéb más tényezőt -, mégis sokkal igazságosabb, mint a korábbi. A kormánypárti politikus – a később ismét szót kérő Bagdy Gáborhoz hasonlóan – ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a forrásmegosztásról törvény rendelkezik, amelyen a közgyűlésnek nem áll módjában változtatni.
Tarlós István főpolgármester a vita végén emlékeztetett, a kormányfővel tervezett egyeztetéseken várhatóan napirendre kerül a főváros forrásainak kérdése.
Nemesdy Ervin váltja Dabóczi Kálmánt a BKK élén
Nemesdy Ervin váltja a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatói posztján Dabóczi Kálmánt – döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán.
Tarlós István főpolgármester javaslatát elfogadva, 22 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett úgy döntött a testület, hogy Dabóczi Kálmán munkaviszonyát február 27-ei dátummal, felmondással szüntetik meg. A január 24-én kezdődő felmondási idő alatt Dabóczi Kálmánt mentesítik a munkavégzés alól. Tarlós István 2018. november 30-án közleményben tudatta: kezdeményezi a BKK vezérigazgatójának felmentését a cég elektronikus jegyrendszerének projektje miatt.
A főpolgármester javaslata alapján a közgyűlés 18 igennel, 2 nem szavazat ellenében és 8 tartózkodás mellett választotta meg határozatlan időre a BKK vezérigazgatójának Nemesdy Ervin közlekedési építőmérnököt, mérnök-közgazdászt.
Húsz józsefvárosi bérlakást tesznek lakhatóvá hajléktalanoknak
Húsz józsefvárosi, fővárosi tulajdonú bérlakást hoznak lakható állapotba, hogy azokba hajléktalan emberek költözhessenek egy európai uniós és állami támogatású program révén.
A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén 25 igennel, egy tartózkodás mellett támogatta húsz Kőbányai úti önkormányzati bérlakás felújítását, hogy azokat rendeltetésszerűen használni lehessen. Erre a pályázati támogatásból 35 millió forintot fordítanak.
Az „Utcáról a bérlakásba a Fővárosban” című projekt célja az utcán élők számának csökkentése, a hajléktalanellátó rendszeren kívüli, az utcai életmód feladására ösztönző szociális-egészségügyi szolgáltatások kialakítása; a program keretében a részben munkaképes, valamennyire stabil jövedelemmel rendelkező, tartósan utcán élő emberek részére biztonságos és hosszabban fenntartható lakhatási lehetőséget biztosítanak, valamint lakhatási és foglalkoztatási támogatásokat, munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtanak.
A projekt 25 – a kiválasztáskor utcán élő – hajléktalan ember számára kínál intézményrendszeren kívül támogatott lakhatási lehetőséget, önkormányzati bérlakásban. A lakhatási támogatás mellett komplex szakmai segítséget nyújtanak annak érdekében, hogy minél többen képesek legyenek a támogatás után is a bérlői jogviszony megtartására.
A pályázati támogatás teljes összege mintegy 100 millió forint. A támogatás másik részét, azaz mintegy 65 millió forintot a Budapesti Módszertani és Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) az utcán élő hajléktalan emberek részére a hajléktalanellátó intézményrendszeren kívüli komplex segítség biztosítására, szakmai együttműködési hálózat megteremtésére fordít.
A főváros a húsz lakás esetében hét évre – a projekt megvalósításának időtartamára – a BMSZKI részére bérlőkiválasztási jogot biztosít. A lakások használatáért szociális lakbért állapítanak meg.
Ellenzék: ne alkalmazza az önkormányzat az új túlóraszabályokat!
A Fővárosi Közgyűlésben képviselettel rendelkező ellenzéki pártok szerdán közösen kezdeményezték, hogy az önkormányzat ne alkalmazza a munka törvénykönyve túlórával kapcsolatos, általuk rabszolgatörvénynek minősített módosításait.
Gy. Németh Erzsébet (DK) a testület ülése előtt tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, azt kívánják elérni, hogy a tavaly decemberben botrányos körülmények között elfogadott „rabszolgatörvénynek” ne legyen semmilyen következménye Budapesten, vagyis a főváros tulajdonában álló cégek, valamint az alvállalkozóként foglalkoztatott társaságok esetében se alkalmazzák az abban foglaltakat.
„A fővárosi munkavállalók nem lehetnek rabszolgák” – jelentette ki a DK politikusa, megjegyezve, a jogszabályváltozás 15 ezer embert érint az önkormányzaton keresztül.
Horváth Csaba (MSZP) szerint a munka törvénykönyve módosítása érdemi ellentételezés nélkül szakítja el a munkavállalókat családjaiktól, ezzel „modernkori rabszolgaságba” sodorva őket.
Kiemelte, az ellenzék közös kiállásával nyilvános színvallásra akarja kényszeríteni Tarlós István főpolgármestert arról, hogy érdekli-e a budapestiek sorsa.
V. Naszályi Márta (Párbeszéd) azt mondta, Budapest működése nem alapulhat az itt dolgozók kizsákmányolására. Szerinte Budapest legnagyobb munkáltatójaként üzenetértéke vannak annak, hogy az önkormányzat alkalmazza-e a „rabszolgatörvényt”, ezért példát kell mutatni annak mellőzésével.
Gál József (LMP) szerint az ellenzéknek hosszabb távon el kell törölnie a „rabszolgatörvényt”, addig pedig legalább azt el kell érnie, hogy a fővárosi dolgozókat „megvédjék a 400 túlórától”.
Hangsúlyozta, Budapestnek szüksége lenne sztrájkra, hogy a városvezetés rájöjjön, a magyar munkavállalókat nem lehet kizsigerelni.
Tokody Marcell (Jobbik) kijelentette, az ellenzékben teljes konszenzus van arról, hogy a munkavállalók nem rabszolgák, hanem olyan emberek, akik tisztességes bért érdemelnek.