„Parkoljon gyorsan, olcsón, kényelmesen”. A sárga alapon kiabáló felirat a budapesti erzsébetvárosi Kertész utcában hívogatja az autósokat. A nyíl egy murvával felszórt hatalmas telekre irányít, ahol vagy két társasháznyi helyen hosszú sorokban parkolnak az autók. Nagy a forgalom, a járművek folyamatosan jönnek-mennek, a lerobbant lakókocsiban ülő portás szinte percenkén számítja fel az aktuális díjat.

Most sokkal többet kasszíroz, mint a múlt héten: vasárnaptól a parkoló duplára emelte díjait, vagyis óránként 150 helyett immár 300 forintot kell fizetni. Ám ahogy az öreg kapuőr mondja: ez még mindig olcsóbb, mint az utca.

Féláron a murván

A parkolási biznisz tavaly június óta lendült fel az erzsébetvárosi foghíjtelkeken. Ekkor történt, hogy a fővárosi közgyűlés két döntés eredőjeként hirtelen 210 forintról 365 forintra emelte az óradíjat. Egyrészt fővárosszerte végrehajtottak egy 30 százalékos díjemelést, másrészt – az egyszerűsítés nevében – lecsökkentették a parkolási zónák számát, aminek eredményeként a VI. és VII. kerület az eddigi közepes tarifaszintről hirtelen a legdrágább, belvárosi kategóriába került. Harmadik csapásként ugyane döntéssel este 8 óráig terjesztették ki a díjfizetős időszak hosszát. Majd végül idén januárban 400 forintra emelték az egységes belvárosi díjat. Az autósok tehát rémülten tapasztalták: fél év alatt hajszál híján megduplázódott a parkolásra fizetendő összeg.

A környéken korábban is működött néhány magánparkoló, ezek azonban a békebeli tarifák időszakában leginkább azt a célt szolgálták, hogy a drágább autók tulajdonosai éjszaka védett helyen tudhassák járműveiket. A nagy díjemelés után azonban az élelmes vállalkozók észrevették: az őrzött parkolók korábbi tarifáival immár azokat is elcsábíthatják, akik napközben csak néhány órára érkeznek ügyeiket intézni. A házak közötti elhanyagolt telkeket sorra alakították át magánparkolókká, s megszületett az új szlogen: „parkoljon olcsóbban, mint az utcán!”

Ma már Erzsébetvárost járva szinten minden háztömbben találunk egy-egy kedvezményes díjat hirdető magánparkolót. A Kertész utcában rögtön kettőt is találunk egymás mellett. Az egyik, egy festékspray-vel lefújt, rozsdás kapu mögött csupán 150 forintért, a másik 180-ért kínál egy órát. Ezek a grund-parkolók szemmel láthatóan egy-egy lebontott régi ház helyén létesültek. Kerítésük tetején még emlékeztet egy-egy tábla, hogy mely vállalkozás lenne a felhúzandó új épület kivitelezője, ám ezek már inkább csak mementók: a beruházások el sem indultak.

– Nincs hitel, leállt az építkezés, úgyhogy a főnököm kibérelte – avat be parkoló alapításának titkaiba az egyik portás. Szemmel láthatóan jó döntés volt: a késő esti óra ellenére most 23 autó áll a szűk ötven férőhelyen, de mint megtudjuk, napközben sokszor a negyvenet is meghaladja a létszám. Könnyű kiszámolni, miért: itt majd három órát parkolhat az ember ugyanazért a pénzért, amiért az utcán csak egy órát. Három óra alatt tehát 750, hat óra alatt 1500 forintot spórolhat az okos autós. És ha véletlenül tovább marad, nem bünteti meg az autóstársadalom által poloskának nevezett közterületi felügyelő.

Nem kell sokáig keresgélni a következő magánparkolót. A Dob utcától két utcányira, a Klauzál utcában egy ledózerolt telken újabb grund várja kuncsaftjait. Itt 280 forint egy óra.

– Ez a legolcsóbb hely a környéken – mondja az őr, amiről persze mi már tudjuk, hogy csak az utcára vonatkozóan igaz.

Bár a szomorú tűzfalak által határolt telken most csak öt autó áll, emberünk állítása szerint nappal sokaknak vonzó ez az ajánlat is. Ahogy mondja, volt idő, hogy a 45 helyből 44-re bérletet adtak ki, akkor igazi kihívás volt elhelyezni az egy-két órára érkező autókat.

A cégek is ráharaptak

Egy sarokkal odébb kiderül: ismert cégek is előszeretettel folyamodnak ahhoz, hogy aláajánlva a méregdrága utcai tarifáknak, egy kis mellékesre tegyenek szert a parkolási bevételből. A Klauzál–Dohány utcák kereszteződésében méretes betűk hirdetik: az Alcatraz rockklub vendégeinek fenntartott parkoló. Ám a feliratból az is kiderül: nappal a hely fizetés ellenében bárki számára igénybe vehető. A tarifa itt is 280 forint. Az esti óra ellenére az udvaron rengeteg autó áll. Aggódva kérdezzük a portást: azért találunk helyet nappal?

– Egy-két hely mindig akad – válaszol bátorítón.

De nemcsak a kaviccsal felszórt foghíjakban, a parkolóházak jelentős részében is olcsóbb parkolni, mint az utcán. Pedig itt már igazán jelentős költségek merülnek fel: előbb meg kell venni a belvárosi telket, majd fel kell építeni a három-négyszintes parkoló-komplexumot, s természetesen az üzemeltetésnek is költségei vannak. Ennek ellenére a VI. kerületi Dessewffy utcában mindössze 200 forintos óradíjért hirdeti magát egy mélygarázs.

– Nálunk minden megkezdett óra után kell fizetni, vagyis aki csak negyed órára áll meg, jobban jár az utcával, fél óránál hosszabb parkolás esetén viszont már mi vagyunk az olcsóbbak – magyarázza a kapuőr. Sokan is jönnek. Ahogy mondja, gyakran ügyelni kell, hogy ne engedjenek a teli házba további autókat. De az épület vélhetően meg is termeli az elvárt jövedelmet. Mint megtudjuk, valójában a közeli szálloda építette a létesítményt, s jelenlegi működtetője csupán üzemeltetésre vette át.

Kevésbé elégedett a Kertész utcai EZ parkolóház tulajdonosa. Az egykori Főtaxi- telephelyből kialakított parkolóház épp szemben van a bevezetőben említett foghíjparkolóval, tarifájuk is azonos: a hét végén együtt emelték 150-ről 300 forintra.

– Európa fejlettebb felében természetes elvárás a fedett parkoló, a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokkal, s az autósok hajlandók is megfizetni ennek az árát. Magyarországon kénytelenek vagyunk az utcai árak alá menni, hogy becsábítsuk az ügyfeleket. Ám így is inkább a murvával felszórt foghíjtelkekre állnak be, nálunk jó, ha félház van – magyarázza Kugel Tibor, a cég ügyvezetője.

Az EZ Park egyébként egy ír befektető tulajdonában van, aki úgy gondolta, Magyarország uniós csatlakozásával jó üzlet lesz a belvárosban parkolóházakat működtetni, s nyolc helyen épített egységeket. Ám a sajátos magyar mentalitás miatt ezek megtérülése jóval tíz év fölé csúszik.

Hivatalosan rossz üzlet

Ha valakinek bomba üzlet a belvárosi parkolás, az az utcán 400 forintos óradíjat szedő parkolási társaság. Hiszen a magáncégeknek bérleti díjat kell fizetniük a telkek tulajdonosainak, az őröknek fizetést adni, nem is beszélve a parkolóházak építési és működtetési költségeiről, mégis 150-200 forintos tarifa mellett is megéri nekik a vállalkozás. Mekkorát kaszálhat az a cég, amelyiknek semmi más dolga nincs, mint hogy az utcán ácsorgó autók után beszedje a dupla akkora díjat? A VI. és VII. kerületben ez a cég a jól ismert Centrum Parkoló Rendszer Kft., amelyik évtizede nem hajlandó elszámolni bevételeivel.

Az elszámoltatás a Magyar Demokratának sem sikerült. Sem a Centrumtól, sem a megrendelő erzsébetvárosi önkormányzattól nem sikerült megtudnunk, mennyi volt tavaly a parkolásból származó bevétel, s hogy mennyi díjat kapott az önkormányzat. Így kénytelenek vagyunk korábbi adatokra támaszkodni.

2007-ben Kádi Csaba, az erzsébetvárosi polgármesteri hivatal szóvivője például elégedetten nyilatkozott a Centrummal történő együttműködésről, hogy megállapodásuk szerint a társaság a kerületből származó bevételének 27 százalékát utalja át az önkormányzat számlájára. Erzsébetváros egyébként épp az idei esztendő elején ítélte újabb tíz évre a Centrumnak a díjbeszedés jogát. Az új megállapodás szerint a társaságot minden parkolóhely után havi 5400 forint illeti meg, az efölött befolyó pénzből pedig – csökkenő mértékben – 70-55 százalékot szakíthat.

Budapest egészét tekintve 2009-ben szivárgott ki egy titkos kimutatás a Centrum éves bevételeiről. Ebből kiderült, hogy a cég 2007-2008-ban 3,2-3,8 milliárd forint bevételt könyvelhetett el. Ami jócskán ellentmondott annak, hogy 2006-ban a társaság vezérigazgatója kijelentette: mindössze 50-100 milliós nyereséggel dolgoznak. Magyarázata szerint a bevétel oroszlánrésze elmegy az automaták telepítésére és működtetésére, a burkolati jelek karbantartására, a parkolási ellenőrök kiképzésére és fizetésére.

Az erzsébetvárosi titkolózással ellentétben egyébként az V. kerületben, ahol a kerület saját parkolási társaság látja el a díjbeszedő feladatot, nyilvánosak az adatok, amelyekből kiderül: a cég bevételeinek 72 százaléka az önkormányzati kasszát gazdagította, s mindössze 28 százalékot emésztettek fel a működési költségek. Eszerint a Centrum 3,2-3,8 milliárdos bevétele a cégnek 2,3-2,7 milliárd forint hasznot hozott, ami horribilis pénz.

A Centrummal és az erzsébetvárosi önkormányzattal szemben egyébként a parkolási díjakat megállapító Főpolgármesteri Hivatal válaszolt a kérdéseinkre. A sajtóirodától kapott válasz szerint a drága parkolási díjak forgalomszervezési okokból lettek megállapítva, vagyis hogy minél kevesebb autós keresse fel gépjárművel a Belvárost, hogy a parkolóhelyek 5-10 százaléka mindig szabad legyen. S ebben a megközelítésben rendben van, ha a közterületen kívüli parkolók díja alacsonyabb, mint a közterületieké, ez ugyanis szintén arra ösztönzi a járművezetőket, hogy a közterületen kívül keressenek várakozóhelyet.

Ahogy elhagyjuk Erzsébetvárost, ismét a Klauzál utcai magánparkoló mellett vezet az utunk. A mai magyar valóság lemeztelenített jelképeként búslakodnak a téglasorokig lecsupaszított házak. Eszünkbe jut az őrrel folytatott beszélgetés utolsó kérdése: meddig lehet ezt csinálni, lepattant parkolókat működtetni a jobb sorsra érdemes építési telkeken? Emberünk nevetve mutatott a világháborús sebeket viselő, rogyadozó épületekre.

– Ugyan már! Ezek a házak itt mind érintettek a Hunvald-ügyben, mutogatta őket a tévé is. Úgyhogy amíg tart a vizsgálat, vagy tíz évig nem lesz itt semmi!

A parkolás jó üzlet.

Kárász Andor