Drámai az energiaválság egész Európában
Fokozódik az energiaválság Nyugat-Európában, ezért is hívott össze rendkívüli miniszteri értekezletet Orbán Viktor szerda reggel. Németországban a legnagyobb félelem abból származik, hogy többen nem bíznak abban, hogy az Északi Áramlaton való orosz gázszállítás leállítása csak időleges lesz. Egyre többen sürgetik a még működő atomerőművek üzemben tartását az országban, de a Zöldek és a szocdemek egyelőre ellenállnak. Nyugat-Európában az elmúlt egy évben a többszörösére nőttek az energiaárak, Nagy-Britanniában pedig újabb brutális áremelés következik. Az energiaválság legfőbb oka az elhibázott brüsszeli szankciós politika.A háborús energiaárak és az európai energiaellátási problémák Magyarországra is kihatnak, ezért Orbán Viktor miniszterelnök szerda reggelre a Karmelita kolostorba összehívta a kormánykabinetet, amelynek tagjai a szakmai kabineteket vezető miniszterek. A kabinetvezetői értekezletet azért tartják, mert energia-veszélyhelyzet van Európában; az ukrajnai háború miatt emelkednek az energiaárak, és az elmúlt napokban világossá vált, hogy az őszi-téli időszakban nem lesz elegendő gáz az Európai Unió országaiban.
Pánik Németországban
Időközben Németországban különösen nagy a pánik az esetleges energiahiány miatt. Vésztervekkel készülnek a télre. Több városban például azt tervezik, hogy központi melegedőket nyitnak majd. Ezekre a helyekre menekülhetnek, akik nem tudnak fűteni a lakásukban. Csak látszólagos a nyugalom a Balti-tenger partján fekvő Lubmin kikötőjében. A német kisvárosnál érkezik ugyanis az ország területére az orosz földgáz az Északi Áramlat 1 gázvezetéken. A szállítást azonban a Gazprom hétfőn leállította, karbantartásra hivatkozva. A tervek szerint tíz nappal később újra jön majd orosz gáz a vezetéken, de Németországban sokan attól félnek, hogy nem biztos, hogy újraindul a szállítás.
Nagyon eltérő jelzéseket kaptunk Oroszországtól. A Kreml szerint az új gázturbinával a korábbinál sokkal többet tudnak majd szállítani. De érkezett néhány nagyon harcias bejelentés is. Őszintén szólva, senki sem tudja, mi lesz – fogalmazott Klaus Müller, a német Szövetségi Hálózati Ügynökség elnöke.
Súlyos megrázkódtatás lenne
A német ipari termelés már tíz százalékkal csökkentette a földgázfelhasználását, miután az orosz szállító csaknem felével kevesebb energiahordozót küld, mint korábban.
Kemény recesszióra számíthatunk, ha nem jön több orosz gáz. Ez nagyjából 5 százalék körüli gazdasági visszaesést jelent. Ahhoz tudnám hasonlítani, amit a 2008-2009-es gazdasági válság alatt tapasztaltunk. Vagyis súlyos megrázkódtatás lenne a német gazdaságnak – nyilatkozta egy német elemző.
A hatóságok vésztervei szerint szélsőséges esetben akár a védett fogyasztókat, vagyis például a háztartásokat, a kórházakat és a pékségeket is lekapcsolhatják a gázhálózatról. Ezért egyre több német település állít fel válságstábot, hogy felkészüljön az esetleges gázhiányra. A városok csarnokokat készítenek elő a szegényeknek és az időseknek – ezzel a címmel közölt cikket a német Bild. A napilap a Rajna-vidék-Pfalzban található Ludwigshafent hozza fel példának, ahol téli melegedőt alakítanának ki azoknak, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy fűtsenek.
A cikk szerint Düsseldorfban a tartományi gazdasági tárca már ősztől kevesebbet szeretne fűteni.
Aggodalom Olaszországban is
Kiderült az is, hogy Oroszország mintegy harmadával csökkentette az Olaszországba irányuló gázszállításait – jelentette be a részben állami tulajdonban lévő Eni olasz energiaszolgáltató a Gazprom orosz állami vállalattól kapott tájékoztatásra hivatkozva. A tájékoztatás szerint a szokásos napi 32 millió köbméter helyett hétfőn napi 21 millió köbmétert szállítanának. Amennyiben új és jelentős változások következnének be, az Eni további információkat kíván nyújtani – tették hozzá.
Az ukrajnai háború kitörése óta Mario Draghi miniszterelnök kormánya függetleníteni akarja magát az orosz gázszállításoktól.
Brutálisan emelkedő energiaárak
Az energiaválság legfőbb következménye, hogy brutálisan emelkedtek az energiaárak az elmúlt egy évben Európában. Az adatok szerint ma hatszor többet kell fizetni a gázért, és ötször többet az áramért, mint bő egy évvel ezelőtt. A tőzsdei jegyzésárakat vizsgálva az áram 515, a gáz pedig 650 százalékkal drágult július elejére. Ezt a brutális áremelkedést az orosz–ukrán konfliktus csak tetézte.
Az árak megdöbbentő, rémisztő méretű megugrása elképesztő inflációt okozott egész Európában. Egy háborús inflációs helyzet alakult ki, ami közvetlenül kihat a közösség országainak teljesítményére és azok gazdasági növekedésére is. Szakértők szerint az energiaválság okozta problémákat az Európai Unió nem tudja elhárítani, mi több a szankciókkal csak tovább mélyíti. Ennek következménye, hogy a lakosság egyre magasabb és magasabb gáz- és áramárakkal kénytelen szembenézni.
Fokozódik a megélhetési válság az Egyesült Királyságban is: az őszi tarifaemelés újabb 65 százalékkal, 3200 fontra (1,5 millió forintra) növelheti egy átlagos család éves energiakiadásait.
A teljes cikk IDE kattintva érhető el.
